Gáspár Miklós (KDNP)
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására benyújtott... (Zaj. Sok képviselő elhagyja az üléstermet.)... törvényjavaslatnak az indokolásban megjelölt célja a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozás miatt elkövetett bűncselekmények elleni hatékony fellépés, valamint a nemzetközi egyezményekkel való összhang megteremtése. E célokkal a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen egyetért. A problémát a törvényjavaslat 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések okozzák. Kétségtelen, a kormánypártok is belátták, hogy a törvényjavaslat az eredetileg beterjesztett formájában messze túllőtt a célon. Ezért az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatokkal több ilyen rendelkezést is kiküszöbölt a javaslatból.
Ilyen rendelkezés volt például az, amelyik már azt is három évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte volna büntetni, aki úgymond közösség elleni izgatásra irányuló előkészületet követ el. Azt a személyt pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte volna büntetni, aki olyan rendezvényt, összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést szervez, amely riadalom keltésére alkalmas. Mind a "közösség elleni izgatásra irányuló előkészület", mind pedig a "riadalom keltésére alkalmas rendezvény" olyan kategóriák, amelyek büntetőjogilag nehezen, illetőleg sokféleképpen értelmezhetők, s ezért a rendelkezések elhagyása helyes volt.
Sajnos azonban még mindig maradt a törvényjavaslatban olyan rendelkezés, amellyel nem tudunk egyetérteni. Ilyen rendelkezés az, amely a gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény elkövetőjét büntetni rendeli, illetőleg ezzel összefüggésben az egyesülési joggal való visszaélést. Azzal természetesen egyetértünk, ha a törvény bünteti magát a gyűlöletre uszítást, de azzal már nem, ha a gyűlölet keltésére alkalmas úgynevezett "egyéb cselekmény"-t is, mivel ez olyan tág gumifogalom, ami büntetőjogilag szintén nehezen, illetőleg sokféleképpen értelmezhető, s ezért visszaélésekre adhat alkalmat. Alkalmas arra, hogy aránytalanul korlátozza az alkotmányban biztosított véleménykifejezési szabadságot, alkalmas arra, hogy a többpárti demokráciában természetes és normális politikai vitákat és véleménykülönbségeket faji kérdéssé torzítsanak azok terhére, akik az uralkodó véleményhatalommal szemben állnak, és ezzel le lehet járatni a tisztességes politikai ellenfelet is.
A törvényjavaslat említett elemei tehát veszélyesek a demokráciára, különösen egy olyan országban, ahol a valódi szélsőségeknek sosem volt tömegbázisa, hiszen szabad választáson mind a nyilas, mind pedig a kommunista párt ...