Szabó György (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat, mint azt a címe is jelzi, több törvényt és ennek megfelelően több szociális támogatási formát érint. Egyrészt a családtámogatási rendszer megkezdett átalakításának a továbbvitelére tesz javaslatot, másrészt itt döntően a szociális törvény módosítására vonatkozó részekre utalok az újonnan jelentkező kihívásokra igyekszik választ adni.Mint önök előtt is ismert, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvénnyel érintett szociális ellátórendszerek átalakítása csak részben valósult meg.
Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság védelme szempontjából a gazdasági stabilizációt szolgáló törvény több pontját megsemmisítette, ami szükségessé tette, illetve teszi új szabályokkal történő kiváltását.
Az 1995. évi CXXII. törvény elfogadásával a családi pótlékra vonatkozó részek tekintetében e feladatnak a tisztelt Ház eleget tett, ugyanakkor a családi támogatások, azaz a várandóssági pótlék, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatások átalakítására vonatkozó elképzelést az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza.
A javasolt módosítások célja a megváltozott viszonyokhoz igazodó, az új kihívásokra reagáló, a mai körülmények között nyújtható, nagyobb biztonságot garantáló családtámogatási rendszer kialakítása.
A törvényjavaslat e cél szolgálata mellett az alkotmányossági követelményeknek is megfelel. Az Alkotmánybíróság útmutatásának megfelelően úgy tartalmazza a rászorultság elvére történő áttérést, hogy közben elegendő időt biztosít a változásokra való felkészülésekhez, biztosítja, hogy valamennyi április 15-e előtt született gyermek esetében igénybe vehető legyen minden olyan támogatási forma, amely eddig működött. Figyelemmel azonban arra, hogy az április 15-étől hatályba léptetni tervezett új családtámogatási rendszer sok család számára kedvezőbb a jelenleginél és erre külön szeretném felhívni a figyelmet lehetővé kívánjuk tenni, hogy az április 15-e előtt született gyermekekre tekintettel is választható legyen az új támogatási rendszer.
A változások egyik meghatározó eleme, hogy több támogatásnál megszűnik a biztosítási időhöz való kötöttség. Ez azt jelenti, hogy a legnehezebb körülmények között élő, iskolájuk befejezése után elhelyezkedni nem tudó vagy munkájukat elvesztő szülők, akik a szülést megelőző két éven belül nem szereztek legalább 180 nap biztosítási időt, ezentúl jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre, valamint gyermeknevelési támogatásra.
A gyermekgondozási segély összege a javaslat szerint ezentúl megegyezik az öregségi nyugdíj minimumával. Ez garantálja a gyermekgondozási segély évről évre történő karbantartását, emelését. A gyes összege ebben az évben ennek alapján 9600 forint lesz. Ez az összeg kétezer forinttal több, mint a jelenleg kapható legmagasabb összegű gyes, és számításaink szerint 130 ezer család számára már ebben az évben érzékelhető javulást hoz.
Ugyanakkor a már korábban ismertetett okok miatt továbbra is javasoljuk a gyermekgondozási díj megszüntetését, azaz ebben az ellátásban csak az 1996. április 15e előtt megszületett gyermekre tekintettel részesülhetnének a családok.
A várandóssági pótlék helyébe pedig a javaslat szerint egyszeri anyasági támogatás lépne, melynek ez évi összege 10 ezer forint.
A terhességi-gyermekágyi segély a törvényjavaslat alapján 24 hétig járna majd és továbbra is biztosítási díjhoz kötött. Összege a táppénzszabályokhoz igazodóan kerülne megállapításra.
Tisztelt Ház! A családi támogatási rendszernek a gyesnél, a gyermeknevelési támogatásnál bemutatott kiterjesztésére, a legrászorultabb családok minimális létfeltételeinek garantálására csak akkor nyílik lehetőség, ha más vonatkozásokban szűkítést, korlátozást vezetünk be.
A törvényjavaslat alapján a korlátozást bizonyos támogatásoknak jövedelemhatárhoz kötése jelentené. Nevezetesen a családi pótlék vonatkozásában már megismert jövedelemhatárok alatt lennének jogosultak a családok a gyesre és a gyedre is. Ez a jövedelemhatár családok esetén egy főre jutóan havi nettó 19 500 forint, gyermeküket egyedül nevelő szülő esetében 23 400 forint.
Tisztelt Ház! A javasolt törvénymódosítás a gyermeknevelési támogatást érintő rendelkezésen túl további 3 kérdéskört ölel fel. Először a gyógyszerárak emelkedését említeném meg, amely bizonyos csoportok számára immár elviselhetetlen terhet jelent. Nem törődhetünk bele abba, hogy beteg emberek azért ne részesülhessenek megfelelő gyógykezelésben, mert rossz anyagi körülmények között élnek és nincs elég pénzük a nekik rendelt gyógyszer kiváltására. Az elkerülhetetlen gyógyszerár-emelések kompenzálását jelentené a tervezett úgynevezett normatív közgyógyellátás bevezetése. Ez azt jelenti, hogy azokban a családokban, amelyekben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 9600 forintot, továbbá valamelyik családtag tartósan beteg és gyógyszereinek havi költsége meghaladja a 960 forintot, a jövőben normatív alapon lesz jogosult közgyógyellátásra. Ez alól indokolt kivételt képeznek az egyedülállók, ahol 14 400 forintban lenne meghatározva a jogosultsági jövedelemhatár.
Ami a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának jogosultsági feltételeit illeti, azok érdemben a törvényjavaslat szerint nem változnak, de a folyósítás időtartamának 24 hónapra történő korlátozása szükségessé teszi a folyósítási és szüneteltetési időszakok megkülönböztetését. Ennek hatásaként várhatóan csökkennek az önkormányzatok adminisztrációval kapcsolatos terhei, a jogalkalmazó munkája is egyszerűbbé válik.
Kedves Képviselőtársaim! A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások térítési díjára vonatkozó javaslattal a tisztelt képviselők már az 1995. év tavaszán benyújtott törvényjavaslatban, ami később más okok miatt visszavonásra került, találkozhattak.
(9.50)
A javaslat lényege, hogy a szolgáltatásokat fenntartó önkormányzatoknak lehetőségük nyílna a térítési díjak évenkénti kétszeri megállapítására a korábbi egy alkalom helyett.
A másik változás a bentlakásos intézmények térítési díj mértékére vonatkozik. Eddig a térítési díj maximuma jóval kevesebb volt a tényleges kiadásoknál, a felmerülő költségeknek csak egy meghatározott részét lehetett figyelembe venni. A tervezett szint a jövőben elérheti a kiadások tényleges mértékét. Természetesen a magasabb összeget továbbra is csak azoknak a személyeknek kellene megfizetniük, akiknek a jövedelme ezt egyébként lehetővé teszi.
A térítési díjakra vonatkozó mindkét módosítást a helyi önkormányzatok is kezdeményezték, és azokat többek között ebből a megfontolásból építettük be a törvényjavaslatba. Ez az önkormányzatok egyre szűkülő pénzügyi lehetőségei mellett oly módon járul hozzá a szociális intézmények gazdálkodási biztonságához, hogy a jobb anyagi feltételekkel rendelkezőktől nagyobb hozzájárulást igényel.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a benyújtott törvényjavaslat sürgősségi tárgyalását kérte több ok miatt is. A családtámogatási rendszer átalakításának befejező fázisa nem várat magára. Az 1996. évi költségvetési törvény előirányzatai az ismertetett változások figyelembevételével kerültek jóváhagyásra, de még fontosabb, hogy a családok sem tarthatók tovább bizonytalanságban. A változások irányai jól ismertek, de bevezetésük időpontjának tisztázatlansága mégis zavart kelt, kelthet.
Az új gyógyszer-támogatási rendszer bevezetése szintén sürgető körülmény, de ezt a lakosság széles körét érintő kompenzációs javaslatok elfogadásával összhangban kívánjuk szabályozni.
A munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetén pedig az 1996. szeptember 30ával lejáró türelmi idő teszi szükségessé a jogbiztonságot és az egységes jogalkalmazást elősegítő ügyek rendezését.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy aktív közreműködésükkel járuljanak hozzá a lakosság széles körét érintő törvénytervezet megalkotásához. Kérem a tisztelt Országgyűlést, a benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)