Koleszár Lajos (MSZP)

1996. március 11.

DR. KOLESZÁR LAJOS, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A szociális és egészségügyi bizottság február 28-ai ülésén megtárgyalta a T/2060. szám alatt a parlamentnek benyújtott, egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.A törvényjavaslat egy része, mely a szociális törvény módosítására épült, nem volt ismeretlen előttünk, hiszen ennek nagy része a tavalyi parlamenti időszakban a tisztelt Házban már a részletes vitát is túlélte.

Tisztelt Képviselőtársak! Mint az valamennyiünk előtt ismert, a szociális ellátórendszerek gazdasági stabilizáció szerinti átalakítása csak részben valósult meg, mint ahogy azt miniszter úr mondta, mivel az Alkotmánybíróság több rendelkezést alkotmányellenesnek minősített. Ennek folytán a szóban forgó rendelkezések nem léptek hatályba.

A családi támogatások rendszerének törvényi újraszabályozása mellett részben a gazdasági stabilizáció és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi szociális törvény összhangjának megteremtése, illetve a szociális törvény gyakorlati végrehajtása során szerzett tapasztalatok indokolják a szociális ellátások április 15től érvényes, a benyújtott törvényjavaslatban megfogalmazott módosításának bevezetését, mellyel a bizottságunk többsége egyetértett. Ez érinti a családtámogatások újraszabályozásában szereplő öt ellátást: a várandóssági pótlékot felváltó egyösszegű anyagi támogatást, mely a jövedelemtől függetlenül minden szülőnőt megillet a jövőben, a gyermekgondozási díjat, mely a jövőben megszűnik, illetve az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően kerül átalakításra az arra jogosultak számára, a táppénzszabályokhoz igazodóan megállapított, változatlanul 24 hetet jelentő terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt, mely esetében eltörlésre kerül az előzetes biztosítási időre vonatkozó feltétel, illetve a családi pótlékhoz hasonlóan a rászorultsági elv alapján az igénybevételt jövedelmi helyzethez köti, valamint a gyermeknevelési támogatást, melynek esetében szintén eltörlésre kerül az előzetes 180 napos biztosítási idő.

Bizottságunk elfogadta és támogatja, hogy a fent említett támogatási rendszerek április 15-e után több éven keresztül párhuzamosan fognak működni, illetve értékeli, hogy az előzetes számítások alapján valószínűleg 30 ezer olyan család kerülhet be a rendszerbe, melyek az eddigi szabályozások szerint nem részesülhettek a felsorolt támogatásokból, illetve 120 ezer család esetében 2000 forinttal több támogatás adható majd a jelenlegi 7500-7600 forintnál.

Úgy ítéljük meg, hogy a törvénytervezetnek e része, mely a családi pótlékon kívüli támogatások új konstrukcióját foglalja magába és a kormány által vállalt nagyon fontos kiterjesztő rendelkezéseket is tartalmaz, a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi az Alkotmánybíróság döntéseit és az alkotmányos rendelkezéseket is.

Kiemelendő: a törvénytervezet lehetővé teszi az átmeneti időszakban a jogosultak számára, hogy a támogatásokat a számukra kedvezőbb feltételek szerint vegyék igénybe.

Ellenzéki képviselőtársaim a bizottsági ülésen nehezményezték a rászorultsági elv alkalmazását. Bizottságunk tagjai kedvező változásként értékelték a biztosítási jogviszony eltörlését a támogatások igénybevételénél. Ugyanakkor tisztázandónak tartjuk, mivel a későbbiekben ez gondot okozhat, különösen az elhúzódó átmeneti időszakra eső juttatások esetében, hogy mi számítható be a szolgálati viszonyba.

A munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról, illetve annak határozott idejűvé tételéről bizottságunk támogatólag vélekedett, az ellátás folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok megalkotását indokoltnak tartja.

A törvénytervezet nagyon fontos részét alkotják a gyógyszerellátáshoz és a gyógyszertámogatáshoz illeszkedő közgyógyellátást módosító paragrafusok. Kiemeljük, hogy a törvényjavaslatban olyan kiterjesztő javaslat került megfogalmazásra, mely szerint a jelenlegi ellátottak számának megduplázódása esetén is biztosítható az ez irányú ellátás. Ez akár egymillió embert is érinthet.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a közgyógyellátásban jelenleg észlelhető anomáliák kiküszöbölésére a nem rendeltetésszerű gyógyszerfelhasználás esetén mindkét felet, orvost, beteget egyaránt érintő szankcionálást indokoltnak tartjuk. Ehhez azonban a jelenleginél átláthatóbb, ellenőrizhetőbb rendszer szükségeltetik. A közgyógyellátással kapcsolatos ellenőrzések rendszeresen történjenek meg, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyszert felíró orvost és az őt kiszolgáló patikákat rendszeresen ellenőrizze.

Tisztelt Ház! Bizottságunk 14 fő igen szavazattal, 2 ellenszavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)