Filló Pál (MSZP)

1996. március 11.

FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Nem igazán akartam én ehhez a kérdéshez hozzászólni, de úgy gondolom, Gyimóthy képviselő úr fölvetett néhány olyan kérdést, amelyre úgy érzem, feltétlenül reagálnom kell.A képviselő úr azt mondta és azért harcolt, hogy a gyermekáldással kapcsolatos támogatások alanyi jogon járjanak az állampolgárok számára. Én erről azt szeretném önöknek elmondani, hogy ez egy nagyon szép gondolat akkor, ha ebben az országban a jövedelmi viszonyok nem változtak volna meg drasztikusan az elmúlt néhány esztendő során. Miután pontosan a Kisgazdapárt részéről sorozatosan megfogalmazódik itt, ebben a Házban, hogy azok a milliomosok, azok a hatalmas jövedelmű vállalkozók, bankárok és sorolhatnám tovább, akiknek nagyon komoly jövedelmeik vannak... most Gyimóthy úr éppen azért harcol, hogy ezek az emberek továbbra is megkapják ugyanazt a támogatást, amit megkap az a szerencsétlen munkanélküli család is, amely, úgy gondolom, jogosan kapja meg.

Ebben az esetben tehát én azt hiszem, valahol a társadalmi igazságosság ott van, hogy annak kell adni az ellátást, aki erre rászorul; ahol a gyerek neveltetéséhez ez a kis pénz érdemi hozzájárulást jelent.

Úgyhogy én mint képviselő, szeretném leszögezni: én két gyermeket nevelek a családomban, de én boldogan lemondok a családi pótlékról, hiszen nagyon remélem, hogy ez a pénz olyanokhoz fog jutni ezentúl, akiknek kisebb a jövedelmük. És ha ne adj' isten, én majd valamikor olyan helyzetbe kerülök, hogy kisjövedelmű leszek, és még a gyerekeim életkora ezt megengedi, akkor én is számíthatok arra, hogy újból megkapom a támogatást, amennyiben a családnál valamilyen probléma folytán szociális gondok merülnek fel.

A családi adózást is felvetette képviselő úr az utolsó mondatában. Nagyon jól hangzik ez a kérdés, csak azt szeretném Gyimóthy képviselő úrtól megkérdezni, hogy mondjuk, két munkanélküli esetében a családi jövedelemadózás milyen előnyt jelent és mondjuk, két milliomos esetében milyen előnyt jelent a család számára. Azt hiszem, a két dolog abszolút összemérhetetlen. Nagyon jó lenne tehát, ha ezeknél a kérdéseknél valóban a tényekből indulnánk ki.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)