Szilágyiné Császár Terézia (KDNP)

1996. március 11.

DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Biztosan valamennyien emlékezünk még, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, 1995. március 12-én csak akkor vasárnap volt kaptuk ajándékba az első Bokros-csomagot. Most szintén március 12-e van, és itt van előttünk az újabb, javított kiadású, második Bokros-csomag ugyan most már Bokros Lajos nélkül, de teljesen az ő szellemiségével átitatva.Az előttünk lévő törvényjavaslat egyrészt szigorítja egyes szociális ellátások szabályait, favorizálva a rászorultsági elvet, másrészt pontosítja a szociális törvény, az 1993. évi III. törvény egyes olyan szabályait, melyek változtatását a hatályba léptetés óta az élet kikényszerített. Ezen utóbbiak esetében a korrekció indokolt és a legkevésbé sem vitatható.

Sajnos, nem ez a helyzet a szigorításokkal. Már megszokhattuk ugyan, de újra elmondom, hogy a törvényjavaslathoz nincs hatástanulmány csatolva, talán nem is véletlenül. Mert akkor kiderülhetne, hogy mindezek hatására, amik e tervezetben benne vannak, a kényszerből kétkeresős családok rendszerszerűen és tömegesen kerülnek igen súlyos anyagi helyzetbe, ami annál kevésbé lesz átmeneti, minél több gyermeket vállalnak vagy szülnek az anyák. E családok nemcsak nélkülözni kényszerülnek, hanem könnyen elveszíthetik még igen szerény lakásukat is, ha egyáltalán rendelkeznek vele. Ennek következtében várható továbbá, hogy már az első gyermek is az édesanyja egyre idősebb korában fog megszületni, hogy az édesapák körében az egészségkárosító mértékű többletmunka-vállalás még fokozottabban meg fog jelenni, s mindennek következtében természetesen várható az aktív kori halálozások növekedése. Nagy valószínűséggel ismét és tovább torzul majd a különböző rétegek átlagos gyermekszáma közötti nemkívánatos különbség, amit pedig éppen a gyed bevezetése valamelyest tudott mérsékelni.

Kiderülne az is, ha lenne hatástanulmány, hogy a törvény életbe léptetése után még kevesebben fognak gyermeket vállalni Magyarországon, hisz csökkenni fog a terhességi-gyermekágyi segély összege, valamint kevesebben lesznek gyesre jogosultak. A gyes összege ugyan valóban emelkedik, ez pozitív dolog, de az előterjesztő mélyen hallgat arról, hogy ennek karbantartása már eddig sem volt megfelelő.

A kormány tehát most újból tesz egy határozott lépést saját negatív népesedéspolitikájában. Teszi mindezt a millecentenárium évében, miközben rohamosan fogy a hazai népesség száma, történelmünkben eddig még sosem látott mélypontot ért el a születésszám.

E tervezet megszünteti a várandóssági pótlékot és bevezeti a szülés után az anyasági ellátást, összességében lényegesen alacsonyabb színvonalon. A várandóssági pótlék megteremtése először a magyar jogtörténetben ezt már többször elmondtam jogképessé tette a magzatot. Ez most megszűnik, ami nagyon fájó nemcsak a kereszténydemokratáknak, hanem azt gondolom, hogy valamennyi, gyermeket váró családnak. Ugyanakkor nehezebb helyzetbe hozza az anyát, mert a várandósság alatt megnövekedett kiadásaihoz többé nem kap anyagi segítséget. Ennek ugyanúgy negatív hatása lesz a születések számára.

Szűkíti a tervezet a gyermeknevelési támogatás lehetőségét is, és csak a gyermek 3-6 éves kora között, pontosan iskolakezdésig teszi azt lehetővé.

(11.20)

Ennek szintén negatív lesz a népesedéspolitikai hatása.

Ezekkel a szabályokkal magára nézve a kormány kötelező kormányhatározatokat sem tart meg, mert az 1031/1994. évi kormányhatározat, amely érvényes és ma is hatályban van, előírja: "Tekintettel arra, hogy a születendő gyermekek száma évtizedek óta nem biztosítja a népesség egyszeri reprodukcióját, a kormány kiemelt népesedési feladatnak tekinti a gyermekvállalási kedv ösztönzését." Kérdezem a kormányt: ezekkel a javaslatokkal ösztönözni lehet majd a gyermekvállalási kedvet?

Ugyanennek a határozatnak a 4. pontja azt mondja: "Ugyanakkor a dolgozó nők gyermekvállalásának elősegítésére a gyermekvállalással járó családi jövedelemkiesés ellensúlyozására átalakított, megújított formában fenn kell tartani az anyasághoz kapcsolódó kereset-, illetve jövedelempótló támogatások intézményét is." Ezeket most gyengíti, esetenként szétveri a törvényjavaslat, mint például a gyed esetében.

A népesedéspolitika egyik eleme a születésszám, a másik pedig a halálozások alakulása. Lehet, hogy többen hamarabb fognak meghalni? Úgy fog például változni a közgyógyellátás új szabálya, hogy csak a havi rendszerességgel gyógyszerre rászorulók kiadásai lesznek számba véve ez is dilettáns módon, végig nem gondolva , miközben az átmeneti betegségek magas számláit esetleg a beteg nem fogja tudni állni, így gyógyszereit ki sem fogja tudni váltani.

A kormány képviselői és az országos egészségpénztár ezért felelős vezetői, szakértői hetek óta számháborút vívnak a sajtóban, példátlan módon, az új szabályozás következtében kiadásra kerülő közgyógyellátási igazolványok várható számáról. Ki mit, mikor és milyen módszerrel gondolt végig? Félő, hogy a válasz: senki semmit, semmikor, semmilyen módszerrel és valószínűleg ezért nem kaptunk hatástanulmányt. Valószínűleg pusztán csak azért, mert szakértők ülnek a kormányban.

Csökkenni fog a jövedelempótló támogatás jogosultságának ideje: 24 hónap lesz. Mi lesz utána az arra rászorulókkal? Ki vállalja majd ezek sorsáért a felelősséget? Egyre több a koldus Magyarországon. Valószínűleg csupán csak azért, mert ma szociálisan érzékeny kormányunk van. Ezek a szabályok ezeket csak elő fogják segíteni.

Ugyanakkor, mivel a szabályok a Bokros-csomaghoz képest változtak, újból megjelennek alkotmányossági problémák. Nem kellene fogantatás előtt tudni a szülőknek a gyes és a terhességi-gyermekágyi segély szabályait? Mások ma a jövedelemhatárok, mint akkor voltak. Véleményem szerint ezek a szabályok a hatályba léptetéstől számított 270-280 nap múlva lehetnének csak érvényesíthetők, így állna csak kellő felkészültségi idő a családok rendelkezésére.

Az MSZP fizetett hirdetésében a következőt olvastuk: "A gyes összegének a felemelése is halaszthatatlan." A kormányprogram még azt ígéri nekünk, hogy a gyes jövedelemtől független, állampolgári jogon járó juttatás lesz. Most e tervezet az előző évben a családban egy főre jutó nettó átlagkereset függvényében határozza meg a gyes jogosultságát. De legalább alanyi jogon jár azoknak és ez pozitív , akik tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelnek a gyermekek tíz százalékáig.

Bár helyesen, társadalombiztosítási szempontból rendezi a gyes éveit, azt nyugdíj szempontjából szolgálati évnek minősíti, ugyanakkor nem szól arról, hogy ezen személyek helyett és csakis helyettük az állami költségvetés milyen mértékben köteles járulékot fizetni. Akkor, amikor az egész nyugdíjrendszer kiszámíthatósága érdekében fontos az egyéni jövedelmek nyilvántartása és valamilyen indexálása, javasolnánk, hogy a gyesre jogosultnak a gyermek megszületését megelőző átlagkeresete lenne a szolgálati idő alapja, és az állami költségvetés ezen mértékben fizetné helyette a járulékot.

A gyes összegét a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegében állapítja meg e tervezet. Helyes, hogy nem abszolút értéket ad meg, hanem relatívvá teszi, a nyugdíjakhoz kötve. Ugyanakkor el kell mondani, hogy a gyermekét nevelő szülő életvitele, létminimuma lényegesen magasabb, mint egy nyugdíjasé.

Köztudott, hogy a nyugdíjak főként a minimum-nyugdíjak csak a létminimumra, de ma már arra sem elegendőek. Hogy fog akkor ebből egy szülő gyermeket nevelni? Szégyenteljesen alacsony ez az összeg. Javasoljuk, hogy ennél magasabb összegre, reálisan a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 százalékára emeljék fel a gyes összegét.

Támogatjuk természetesen azokat az intézkedéseket, amelyek azt biztosítják, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója meghosszabbíthatja a gyes időtartamát, illetve amikor közeli hozzátartozónak is engedélyezheti. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a gyes méltányossági meghosszabbításának lehetőségét a gyermek hároméves korától számítva kell biztosítani. Remélem, hogy a két és fél éves kor az előterjesztésben nyilvánvalóan csak elírás lehet.

A tervezet megszünteti a várandóssági pótlékot. Helyette anyasági támogatást ad, amelynek összegét ezentúl évente, az évi költségvetési törvényben kell majd megállapítani. Ez az összeg 1996-ban 10 ezer forint lesz fele sem az eddig kapott támogatásoknak. Ennek folyósítása a szülést követően fog megtörténni. Ez már azért is szégyenteljes, mert a terhesség alatt a várandóssággal kapcsolatban olyan speciális pluszköltségek lépnek fel, amelyek feltétlen kielégítendők. Ha ezek anyagi gondok miatt nem lehetségesek, akkor komolyan veszélyeztetve vannak az anya méhében levő magzatok.

Támogatjuk azt, hogy a rendszeres pénzellátások közé beteszi a "nemzeti helytállásért" elnevezésű pótlékot, valamint azt, hogy az arra rászorulók esetében nemcsak átmeneti segély és szállás biztosítására kötelezi a települési önkormányzatot, tekintet nélkül annak hatáskörére és illetékességére, hanem az étkezés biztosítására is.

A gyermeknevelési támogatás rendszerét jelentős mértékben szigorítja a tervezet a korábbi gyakorlathoz képest. Itt is bevezeti azt a jövedelemhatárt, amelyet a gyesnél. Abban az esetben azonban, ha a gyetnél jövedelemteszt alkalmazására kerül sor, az ellátásból kieső három- vagy többgyermekes család számára nagyon jó lenne, ha legalább a méltányossági gyes lehetőségét fenn lehetne tartani továbbra is. Másrészt e tervezet leszállítja a folyósítási határt a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdésére, a nyolcéves kort csak kivételként definiálja.

Ugyanakkor nem köti a korábbi szabállyal ellentétben minimális munkaviszonyhoz, biztosítási jogviszonyhoz a folyósítást, ami lehetővé teszi bizonyos lakossági csoportok számára azt, hogy sorozatos gyermekszülés után biztosítsák megélhetésüket, ennek minden, nemkívánatos társadalmi következményeivel együtt. Itt is kiderül, hogy a kormány a szűk monetáris szempontokon túl nem tud másban gondolkodni, stratégiai látásmódja nincs.

A törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy csak 24 hónapig jár a jövedelempótló támogatás. Pontosítja a megállapítás időpontjait. Még egyszer kérdezem: mi lesz a munkanélküliekkel 24 hónap után? Korábban nem volt megállapítható jövedelempótló támogatás azoknak sem, akik javító-nevelő munkát végeztek. Ezek most kikerülnek a kizártak sorából. Vajon miért?

De hadd említsek meg még egy szempontot. A regisztrált munkanélküliek számára felajánlott állás megfelelőségi kritériumai között nem szerepel, hogy az adott munkaidő-beosztás mellett a munkanélküli szülő gyermeke továbbra is ellátható-e a saját családjában, illetve nappali gyermekintézmény igénybevételével. A gyermek és a társadalom érdeke egyaránt azt kívánja meg, hogy a gyermekek legalább alsó tagozatos korig bezárólag ne kényszerüljenek hetes intézményekbe.

(11.30)

Ez legalább olyan fontos szempont kellene, hogy legyen, mint a munkanélküli iskolai végzettsége, egészségi állapota, amely körülményeket pedig a felajánlott állás megfelelő volta szempontjából kötelező figyelembe venni.

Ami pedig a közgyógyellátás új rendszerét illeti, keményebben fogalmaznék, mint képviselőtársam: az egész koncepció és annak szabályozása dilettáns és törvénysértő. Nagyon egyetértek a Csehák Judit képviselő asszony által az anomáliákról, a visszaélésekről elmondottakkal, azzal, hogy szélesíteni, tehát módosítani kell a közgyógyellátás rendszerét. Örülök, hogy szólt a kisnyugdíjasokról, szólt azokról a családokról, ahol nemcsak egy gyermeket nevelnek. Ez kemény kritika volt.

Megszűnik a hozzátartozói alapon járó közgyógyellátás. A javasolt szabályozás a havi rendszeres gyógyszerköltséget az öregségi nyugdíjminimum tíz százalékában mint határértékben állapítja meg. Már ez is pontatlan megszövegezés, mert csak feltételezhető, hogy az öregségi nyugdíjminimum havi összegéről van itt szó, mert a szövegből ez egyértelműen nem derül ki. Milyen időtartamra terjed ki a "havi rendszeres"-nek minősülő? Ha változik a gyógyszerek ára, térítési díja, ki követi ezt majd nyomon? A háziorvos, a patikus? Ki adja ehhez az igazolásokat és milyen adattartalommal? A helyzet totális nem ismerete jellemző e törvényjavaslat előterjesztőjére.

A szociálisan rászoruló emberek átmeneti megbetegedése például fertőző betegségek esetén az antibiotikum költségei megoldhatatlan élethelyzeteket fognak teremteni. Még jó, hogy meghagyta a tervezet a gumiszabályt, miszerint a települési önkormányzat közgyűlése ettől eltekinthet. De vajon lesz-e hozzá forrása és lehetősége, hogy eltekintsen? Vajon hány ember lesz így közgyógyellátásra rászorult? A javaslat benyújtója nem mutat be hatásvizsgálatot, és ezzel megsérti az államháztartási törvény előírásait is. A törvényjavaslat indoklásában háromszázezer emberről szól, ezt a számot ennek kétszeresében, háromszorosában feltételezi az egészségbiztosítási pénztár ezért felelős osztályvezetője. Most akkor kinek higgyünk és milyen alapon?

A korábbi szabályozás tehát sokkal jobb volt, biztosabban feszült ki a szociális háló, amelyet újra szét kívánnak szaggatni. A terhességi-gyermekágyi segély esetében a tervezet jelentős és nagyon negatív változást tartalmaz.

A segély összege jelentősen csökkenni fog. Eddig 270 nap biztosítási jogviszony esetén a napi átlagkereset teljes összege, kevesebb, de legalább 180 napos jogviszony esetén a napi átlagkereset 65 százaléka volt. Ezt most 70 százalékra, illetve 60 százalékra csökkenti a törvényjavaslat. Hol van a hatástanulmány? Milyen következményei lesznek ennek a népesedésre? Ki fog a jövőben gyermeket vállalni?

Kereszténydemokraták számára ez a javasolt mérték teljességgel elfogadhatatlan.

A törvény hatályba léptetésének időpontját a törvénytervezet '96. április 15-ében jelöli meg, kivéve a közgyógyellátási szabályokat. Túl rövid a határidő. Persze tudom, a kormány nyilván tartani szeretné az Alkotmánybíróság által megjelölt dátumot, amely főleg a gyes esetében látszik fontosnak. Kérdéses azonban újra megkérdezem , hogy az új szabályokat nem kellene-e ismernie már fogantatás előtt azoknak, akik még hajlandók gyermeket vállalni. Itt már nem az eredeti Bokros-szabályokról van szó, azok módosultak! Itt van tehát egy újabb alkotmányossági probléma, amellyel az előterjesztőnek szembe kell néznie.

A közgyógyellátási szabályok '96. április 1-jétől érvényesek. Kérdéses, hogy ennyi idő alatt ki lehet-e adni az új igazolványokat. Ha nem kell kiadni őket, akkor felül lehet-e vizsgálni őket ennyi idő alatt? Nekem az a véleményem, hogy nem. Aki ilyen rövid határidőt javasol, az egyáltalán nincs tisztában a reálfolyamatokkal.

A Népjóléti Minisztérium politikai vezetői újabban a sajtóban 1996. május 1-jét nevezik meg mint az új gyógyszer-támogatási rendszer életbe léptetésének az időpontját. Nem kellene talán néha egymással konzultálni? Mert akkor most kinek higgyünk?

Ugyancsak problémás a terhességi-gyermekágyi segély esetében, hogy mikor született vagy mikor fogant gyermekek esetében kerül alkalmazásra. Ezeket a szabályokat csak a hatálybalépést követő 270-280 nap múlva szabadna alkalmazni. A terhességi átlagidő mindannyian tudjuk 270-280 nap.

Nem helyes továbbá, hogy az a szülő, akinek alanyi jogon jár a gyes, mert tartósan beteg testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevel, nem kérheti az új szabályok szerinti magasabb gyest, mert nem felel meg a jövedelemszempontoknak, ami ránézve amúgy irreleváns. Párszáz anyának a megbélyegzéséről van szó csupán, aminek pénzügyi hozadéka nulla ez szégyenteljes kicsinyesség.

Összességében megannyi kérdőjel és aggodalom fogalmazódik meg bennünk a törvénytervezetet olvasva. Válasz nincs, és én el tudom képzelni, hogy a parlamenti vitában sem kapunk majd válaszokat. A válasz: csak. Ezért tehát a kereszténydemokraták válasza is: nem. Ebben a formájában ezt a törvénytervezetet nem tudjuk támogatni, de választ várunk az érintettektől, a családoktól. Reményeink szerint az általunk elindított, népszavazást kezdeményező aláírások mindegyike nemet fog mondani például a gyed intézményének megszüntetésére.

Kérem a kormányt, hogy még egyszer gondolja végig e törvénytervezetben megfogalmazottakat, és vegye figyelembe az általunk elmondott javaslatokat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)