Selmeczi Gabriella (Fidesz)

1996. március 11.

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony.Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ezt a törvényjavaslatot olvasva, maximálisan egyet tudok érteni az ön családpolitikai vitanapon elmondott állításával, mely szerint a kormánynak igenis van családpolitikája. Csakhogy ez a cselekedeteiből megítélve merőben más, mint amit elvi szinten ki szokott fejteni.

(11.40)

Sajnálatos vagy épp szerencsés módon ugyanis a jogszabályoknak az állampolgárok felé egészen világos üzenetük van. Világos üzenetük van arról, hogy megalkotójuk milyen értékeket tart fontosnak. A személyi jövedelemadó törvény például sok célt tart érdemesnek arra, hogy adókedvezményben részesítse. Támogatja például, ha valaki érdekképviseleti szervezet tagja, ha élet- vagy nyugdíjbiztosítást köt magára, ha jótékony célú alapítványba fizet be bizonyos összegeket. Ezek mind fontos és méltányolandó célok. Azt viszont az első intézkedések között sikerült az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciónak elérni, hogy kikerüljön a támogatandó tevékenységek köréből az, ha valaki idejét, pénzét a gyermeknevelésre fordítja. Emlékezzünk vissza, hogy közel másfél évvel ezelőtt szüntette meg a kormány a gyermekek után járó adókedvezményt. Azt hiszem, nagyon nehéz ennek az intézkedésnek a célját, üzenetét nem megérteni.

Vagy mit kezdjünk például azzal, hogy az öngondoskodásnak azon formáját, hogy valaki főállása mellett vagy a nyugdíj mellett még munkát vállal, igen magas adóelőleg-levonással bünteti az adótörvény? Esetleg tényleg az üldözendő magatartásformák közé soroltatik, ha valaki saját erejéből gondoskodna a megélhetésről. Ez az a bizonyos szociálpolitika vagy ez az a bizonyos családpolitika, amiről önök beszélnek?

Ez a javaslat, ami előttünk fekszik, ebből a szempontból igen káros üzeneteket hordoz. Nézzük a konkrétumokat! Kezdeném a várandóssági pótlék átalakításával.

Tisztelt Miniszter Úr! Önnek teljesen igaza van abban, hogy filozófiailag igen gyenge lábakon áll ez a bizonyos támogatás. Valóban nehéz példát találni arra, hogy egy még meg nem született gyermek után folyósítsanak pénzt, juttatást, családi pótlékot. Az a megoldás, hogy a szülés után egy összegben kívánják támogatásban részesíteni az anyát, tulajdonképpen technikailag nem tekinthető rosszabb megoldásnak, mint a havonkénti folyósítás. De az átalakítás lényegi indoka nem ez. Hiszen ezzel egy időben a kormány közel a felére kívánja csökkenteni ennek a támogatásnak az összegét. És véleményünk szerint ez itt a lényeg: jóval kevesebb pénzt fognak kapni a várandós kismamák, illetve a már megszületett gyermek után a kismama. Ugye, így már sokkal könnyebb megérteni, milyen magasabb rendű indokok vezérlik azt a bizonyos átalakítást?

A következő ilyen lépés a gyes, gyed rendszerének átalakítása. Ismét szeretném leszögezni, hogy önmagában a gyed megszüntetése és egy alanyi jogon járó anyasági ellátásra való felcserélése a Fidesz-Magyar Polgári Párt számára akár elfogadható is lenne. Két probléma van azonban ezzel a megoldással, a kormány megoldásával. A mi véleményünk szerint ugyanis az anyasági rendszer átalakítását nem fiskális szempontoknak kellene befolyásolni, hanem a meglévő pénzeknél merem mondani némileg több pénz felhasználásával egy hatékonyabb elosztást kellene elérni. Ez viszont azt feltételezné, hogy a gyes összegének jelentősen magasabbnak kellene lennie az öregségi nyugdíjminimumnál. Azt az ötletet pedig, hogy ezt a nevetségesen alacsony összeget is jövedelemhatárhoz kössék, nagyon nehéz minősíteni. Ebből ugyanis csak egy példát szeretnék mondani nagyon könnyen következhet az a bizonyos lakástámogatási megoldás, az a megoldás, amit önök a lakástámogatási rendszernél alkalmaznak, hogy aki jogosult, az nem tudja igénybe venni a szabályozó rendszer miatt, aki viszont igénybe tudná venni, az nem jogosult rá. Tehát egymást zárja ki a két rendszer, a két megoldás.

Többször elmondtuk, hogy a jövedelemhatárhoz kötés alapvetően egy hibás elképzelés, egy csapda. Kormánypárti politikusok szerint a jövedelemhatárt azért kell bevezetni a családtámogatási rendszerben és immáron az anyasági ellátásoknál is, mert ez a bizonyos új rendszer hatékonyabb és igazságosabb lesz, mint a régi rendszer. Szerintünk ugyanúgy igazságtalan maradhat, tehát nem javít, nem lesz igazságosabb ez a rendszer, hiszen hogyan lehet igazságos egy jövedelemhez kötéshez alkalmazott rendszer, szisztéma, amikor Magyarországon ma a jövedelmek közel 30 százaléka, vagy lehet, hogy most már több mint az egyharmada, több mint a 30 százaléka a feketegazdaságban képződik, nem nyomon követhető.

Nem lesz hatékonyabb sem ez a rendszer, hiszen egyrészt, amit itt meg kívánnak takarítani az elvonásokkal, azt a pénzt nem fogják újra visszafordítani sem az anyasági ellátások, sem pedig a családtámogatási rendszerbe. Itt Filló Pál képviselőtársamra szeretnék reagálni: nem lesz hatékonyabb a rendszer. Ön azt mondta, hogy szívesen lemond a családi pótlékáról, ha ezzel a rászorultabbakon tud segíteni. Nem erről van szó. Ezt a pénzt megpróbálják kivonni a rendszerből, és elképzelhető, hogy ezek a kivont pénzek az adminisztratív költségeket fogják fedezni, tehát valójában nem lesz eredménye ennek a bizonyos átalakításnak.

Nem lesz hatékony azért sem, mert valószínű, hogy nagyon sok családhoz nem fog időben eljutni ez a bizonyos juttatás, vagy pedig egyáltalán nem fog eljutni sem az anyasági támogatás, sem egyéb juttatások. Itt csak egy példát szeretnék felhozni: a hosszú sorokat a Fiumei úton, azokat az édesanyákat, akik azért állnak a Fiumei úton, mert képtelenek arra, hogy kitöltsék ezt a nagyon-nagyon bonyolult igénylő lapot, amiről a parlamentben már többször szó volt. Tehát a lényegét tekintve rendkívül rossz megoldás, eredménye nincs, ellenben zaklatják, vegzálják vele a családokat.

Tisztelt Miniszter Úr! Dicséret járna viszont a gyermeknevelési támogatás kiterjesztéséért, ha ezt nem ellentételezné a kormány az ellátás időtartamának két évvel való szűkítésével, és nem csökkentené le jelentősen az igénybevehetőség jövedelemhatárát. Ezek a változások ugyanis jóval nagyobb megtakarítást eredményeznek a költségvetésnek, mint amit mondjuk a biztosítási jogviszonyhoz kötés megszüntetéséből eredő többletkiadások jelentenének. Tehát a lényeg itt is a fiskális szempont, az, hogy elvonjanak a rendszerből pénzeket.

Hasonló álságos megoldást tapasztalhatunk a közgyógyellátás szabályozásánál. Míg a jogosultak körének kiterjesztése helyeselhető, addig azt olvashatjuk, hogy a nyilatkozatok az így elérhető gyógyszerek körének igen drasztikus szűkítéséről szólnak. Tehát hiába terjesztik ki a jogosultak körét, a gyógyszerek köre kevesebb, mint a felére fog csökkenni. Lehet, hogy a végeredmény az lesz szintén, hogy sokkal szegényebb és méltánytalanabb lesz a rendszer.

Végül még egy súlyos problémája van a javaslatnak. Az Alkotmánybíróság által előírt 300 napos időtartamot a születendő gyerekekre valami érthetetlen okból a Bokros-csomagtól számítja a kormány. Márpedig az érintett személyek csak e törvény kihirdetése után értesülhetnek hitelesen a várható változásokról. Éppen ezért az anyasági ellátások megváltoztatásának időpontját ez év április 15-étől nem tudjuk elfogadni. Véleményünk szerint az Alkotmánybíróság döntése alapján ez alkotmányellenes. Tehát a törvény kihirdetésétől kellene számolni ezt a bizonyos 300 napot, nem pedig a Bokros-csomagtól.

Tisztelt Miniszter Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetért önnel abban, hogy a politikusoknak jelentős feladatuk van abban, hogy a családnak mint értéknek a fontosságát sugározzák a közvéleménybe. Ám, ha cselekedeteik folyamatosan ennek az ellenkezőjéről szólnak, akkor csupán az lesz az eredménye, hogy tovább sikerül erősíteni a politikusok szavahihetőségével kapcsolatos, jelenleg sem túl hízelgő véleményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ha másra nem, arra jó ez a javaslat, hogy világosan kiderüljön mindenki számára, mit is ért modernizáció alatt a kormány. Fogadkozás ide, ígéretek oda, a gyermekes családok még mindig a költségvetési elvonás első számú célpontjai. Így ezt a javaslatot támogatni nem tudjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)