Kis Gyula József (MDF)

1996. március 11.

DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ma 1996. március 12-e van. Én hiszek abban, hogy a napoknak van jelképes erejük. Ez a nap 1995. március 12-e után egy évre következik, és véleményem szerint nem véletlen, hogy a kormány ma kezdi tárgyalni azt a kezdeményezést, amelyet ezelőtt egy évvel indított. Ezt a kezdeményezést egy éven át mind jogi, mind szociálpolitikai vagy szociológiai, szakmai szempontokból elméletileg bírálták, valamint a gyakorlat is bebizonyította a végrehajtás lehetetlenségét, képtelenségét és céljaival ellentétes hatásait. Hogy mégis elénk hozták, és hogy ennek van valamiféle demonstratív jellege, hogy épp a mai nap hozták elénk, azt az általános ajánlás, indokolás (2) bekezdése tartalmazza. Az indokolás (2) bekezdése a következőképpen szól: "A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvénynek Gst., gazdasági stabilizációs törvény a családi támogatások átalakítására vonatkozó részét az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette, részben nem engedte hatályba lépni. A döntés indokolása a családi támogatásoknak népesedéspolitikai célokat is szolgáló jelentőségét, ezzel összefüggésben a változásokhoz megfelelő felkészülési idő biztosításának szükségességét hangsúlyozta, melyekre a támogatások átalakítása során figyelemmel kell lenni. Az Alkotmánybíróság 1995. június 15. napjától számított 300 napban határozta meg azt a várományi időszakot, melyen belül születendő gyermekek tekintetében a támogatásokat a hatályos jogszabályokban meghatározottaknál kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra nem lehet biztosítani."

Nos, ennek a határnapnak a lezárta után, ha tetszik, az első adandó alkalommal a kormány bebizonyítja, hogy csak azért is neki van igaza. Ahogy a népjóléti miniszter úr az egészségügy átalakításával kapcsolatban a szakmai érvek ellenében mondotta volt: ha a fene fenét eszik is, akkor is megcsináljuk. Hát most ez történik.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kormány! A görög szellemtörténetben és a drámatörténetben közismert egy fogalom, úgy hívják, hogy hybris, a gőg. A sors elleni lázadás gőgje. Kihívása az isteneknek, a természeti törvényeknek. Minden tragikai vétség itt kezdődik, és minden tragikus következmény ebből ered. Én hiszek abban, hogy az európai kultúrkör a görög kultúrkörből eredeztethető, és megfontolásra ajánlom önöknek, hogy ezt a megátalkodottságot, ezt a "csak azért is" szellemet, amelyet mondom mind jogi, mind szakmai, mind gyakorlati oldalról egy év alatt az élet lehetetlenné tett, ezt fontolják meg.

Mire gondolok? Elméletileg a jogi következményekről nem beszélek. Itt az már többször elhangzott, hogy a gyermek nem akkor lesz, amikor születik, hanem előtte kilenc hónappal. Erről majd az alkotmánybírák nagyszerűen el tudnak vitatkozni, a római jog óta ez igen kedves jogi csemege. A szakmai, szociálpolitikai, szociológiai része a dolognak, az, amiről itt igazán szó esik, a rászorultság elve. A rászorultság elve elfogadható, kötelezően elfogadandó, csak éppen a családi pótlék adózott jövedelemhatárhoz kötése és ennek kiterjesztése a jelen törvényjavaslatban nem a rászorultság elvét tükrözi. Ez kizárólag az ügyesség honorálását jelenti. Azt jelenti, hogy aki elég alacsonyra tudja a bevallott jövedelmét srófolni, az nem fizet adót, vagy kevesebbet fizet, nem fizet tb-járulékot, vagy kevesebbet fizet, és a gyereke után is megkapja az adófizetők pénzéből a családi támogatásokat aki elég ügyes ehhez.

(12.10)

Hallottuk Csehák Judit asszonyt, a szociális bizottság elnökét: hosszan próbálta az állampolgároknak megmagyarázni, hogy hogy működik ez a rendszer. Kérem, én öt éve próbálom megérteni ennek a bonyolult rendszernek a működését. És ezalatt a 40 perc alatt egyetlenegy felismerésre jutottam: jogi végzettség vagy két adótanácsadó nélkül ez a rendszer áttekinthetetlen. Ezt bizonyítja a gyakorlat is. A családi pótlékkal kapcsolatos igénylések beadási határideje előtt egy héttel még 10, máshol 20 százalék volt a beadott igények száma azok fele is alkalmatlan volt, mert adóbevallásban járatlan állampolgároknak az adóbevallások soraira való hivatkozást igénylő kérdőíveket kellett volna kitölteniük. Képtelenek voltak rá. Ugyanakkor bizonyára képes volt az, aki megfelelő adótanácsadóra tudott szert tenni.

Várhatóan a tényleg rászorultak jelentős részben kimaradnak a rendszerből, ugyanakkor bekerülnek a támogatási rendszerekbe azok, akik a feketegazdaság, illetve az adójóváírások, illetve az adóbevallási hogy is mondjam? kozmetikák következtében erre veszik a fáradságot. No, nem Filló képviselő úr, akit egyébként sem érint a kérdés képviselői fizetése alapján, úgyhogy vagy lemond a két gyerek fejében, vagy nem mond le, teljesen mindegy. De nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel.

A rászorultságot tehát a jelen magyarországi rendszerben, de a sokkal nagyobb adómorállal rendelkező európai országokban sem lehet a családban megjelenő adózott jövedelemhez kötni. Nem lehet azért, mert a folyó jövedelmek nem tükrözik a család tényleges jövedelmeit; nem lehet, mert ezek a folyó jövedelmek nagyon sok mindentől függnek, és függnek a fenntartási, a családfenntartási költségektől, a család egyéb életkörülményeitől, lakóhelytől, a kiegészítő termelés lehetőségeitől, a nem adóalapként megjelenő családimunka-segítségtől, kalákáktól és egyebektől. Szóval, ezek nem alkalmasak erre.

20 százalékra becsüli a Pénzügyminisztérium azt a feleslegesen kifizetett összeget, amit most a magasabb jövedelműektől ily módon, támogatások megvonásával a költségvetés meg tud takarítani. 50 százalékra becsülöm én és a szociológiai szakirodalom azt a célzási pontatlanságot, ami ebben az új rendszerben mind felülről tehát a magasabb jövedelmek meg nem jelenése , mind alulról , ami sokkal súlyosabb: az esetlen, ügyetlen, nem kellően ügyeskedő családok kimaradása miatt hibaként jelentkezni fog. Tehát egy 20 százalékos hibát egy 50 százalékos hibára cserélnénk fel.

De ez a 20 százalék is mennyit jelent? Hány gyereket jelent? Ma Magyarországon 930 ezer egygyerekes család van és 530 ezer kétgyerekes család; ez összesen kétmillió gyerek. A kétmillió gyerek 20 százaléka, ugye, 400 ezer gyerek. Ez a 400 ezer gyerek családi pótlék és családi támogatások címén eddig tényleges nevelési költségeinek 25-30 százalékát kapta; ezután ezt sem fogja kapni. A másik hányad ha azt mondom, hogy ugyancsak kimarad 20 százalék gyerek sokkal nehezebb helyzetbe kerül, mert ez újabb olyan 400 ezer gyereket jelent, akiknek egyszerűen ez az összeg az életben maradásuk feltétele volt.

Én azt hiszem, hogy ez olyan átalakítás, ami egy hihetetlenül bonyolult, bürokratikus rendszert hoz létre, egy művileg, íróasztal mellett kreált, életidegen rendszert a természeti jog helyett ami abból ered, hogy vagy van gyerek, vagy nincs gyerek, és ott nagyon nehéz manipulálni, még a legügyesebb adótanácsadók sem tudnak. E helyett tehát egy ilyen kreált rendszert hoz létre, amely életidegen, és azt jelenti, hogy a valóságot abszolút nem vesszük figyelembe, azt jelenti, hogy nem akarunk gondolkozni azon egy év alatt, hogy hátha mégis hibás volt az eredeti előterjesztés. Előfordulhat. Csalhatatlanságba, hybrisbe merevedve nagyon nehéz várni, hogy a sors kegyes legyen hozzánk.

De most beszéljünk azokról, akik ezután születnének! Képzeljenek el egy fiatal házaspárt, ahol 24 hétig fog járni a terhességi-gyermekágyi segély, hogyha az anya dolgozott előtte 270 vagy 180 napot. Fél év. Utána ebben a kétgyerekes családban születik még egy gyerek, és attól kezdve, miután a jövedelemhatárt meghaladják, az anya nem kap gyest, nem kap a család családi pótlékot tehát 40-50 százalékkal csökken a család jövedelme. Vállalhatja felelősséggel? Ugyanis az ő jövedelme megszűnik. Otthon kell maradnia a gyerek nevelésére, mert nincs bölcsődei hely; mert a bölcsődéket sorra szüntetik meg. Tehát otthon kell maradnia, ezért nem lesz jövedelme. Semmiféle jövedelme nem lesz, családi pótlékot se kap, gyest se kap. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Kérem szépen, de a férje merthogy olyan csinos, szép és okos asszony volt 60 ezer forintot keres nettó. Vállalja akkor az a férj, aki 60 ezret tud keresni, hogy most a felesége 20 ezrét elveszítse? Nagyon-nagyon nehéz lesz ebben a szituációban, ha 60 ezerből mondjuk 30 ezret OTP-k törlesztésére fizetnek mert vagy laknak, vagy pedig gyereket szülnek. De mi lesz azzal a tanyán élő, esetleg a 8 általánost épp hogy elvégző, mezőgazdaságban dolgozó nővel, aki az első gyerek megszületése után mert a férje dolgozik nem fog tudni utánajárni mindennek a hivatali hercehurcának. Mi lesz ezekkel?

És végiggondolták, hogy ez hány olyan gyereket jelent, akik attól, hogy megfelelő anyagi és szellemi háttér nélküli családban nőnek fel, még nem szükségszerűen nyomorultak, nem szükségszerűen szellemileg visszamaradottak, nem szükségszerűen okosabbak mindannyiunknál, akik itt ülünk, a képviselőházban, vagy butábbak mindannyiunknál és világra merészkedtek jönni...?

De hogyha ez a rendszer így, ahogy elmondtam, egy év alatt ennyi gondot vetett fel, akkor mi indokolja, hogy most kiterjesszék, további kritériumok alapjává tegyék a gyesre, a gyermeknevelési támogatásra, ahol már a három gyerek vagy a több gyerek sem számít mert azokra is vonatkozik , vagy mint ahogy tegnap a Népszavában olvashattuk, az érettségi és a szakmunkásvizsgák díjára is; mert azt is a művelődési miniszter a családi pótlékra való jogosultsághoz kívánja kötni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: De a maiban benne van, hogy ez nem így van!) Kérem szépen, én azt tudom, amit tegnap a Népszavában olvastam. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: El kell olvasni a mai újságot!) Kérem szépen, hölgyeim és uraim! Be lehet dugni a fejüket a homokba... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ott van, hogy nem igaz!).., de vállalni kell azt, amit tettek. És én azt hiszem, hogy ez a vállalásuk még nagyon sok álmatlan órát fog okozni önöknek. Én remélem, hogy ebben nem leszünk partnerek.

(12.20)

És ahogy eddig is a véleményünket az idő igazolta mindabban a kérdésben, amiről most beszéltem, ezután sem önöket fogja igazolni. Mindenesetre a felelősség az önöké.

Még egy kérdés van mindössze: Mennyit hoz ez a konyhára? 20 milliárdról beszélnek, annyit lehet megtakarítani. Nagyon nehéz azt mondani, hogy 20 milliárd megtakarításért vállalják mindezt, amikor nagyon jól tudjuk, hogy hány milliárd folyik el egyéb célokra, és nagyon nehéz védekezni akkor az ellen, hogy szakszerűtlenül, embertelenül, de megátalkodottan politizálnak. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)