Kiss Péter (MSZP)
KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályozási szemléletét és módszereit illetően a köztisztviselők jogállását szabályozó törvény és a munka törvénykönyve között helyezkedik el.A törvény sajátos helyzete, amely számos kompromisszumos, jogilag néha ki nem tisztázott megoldást kényszerített ki, hatálybalépése óta eltelt közel négy év alatt jó néhány értelmezési nehézséget okozott és jogalkalmazásbéli problémákat is felszínre hozott.
A jelenlegi közepes terjedelmű, de tartalmát tekintve jelentős intézményeket átformáló módosítás célja kettős.
A javaslat egyrészről igyekszik megszüntetni azokat az értelmezési nehézségeket, jogalkalmazási problémákat, amelyek az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján érzékelhetők, és néhány jogintézmény tartalmának módosítása által méltányosabb megoldási módokat dolgozott ki, másrészről felülvizsgálatra szorul maga a közalkalmazotti előmeneteli és illetményrendszer is.
Ebben az évben átmenetileg új közalkalmazotti bértáblázat kerül bevezetésre, és ennek megfelelően módosulnak, illetve egyértelművé válnak a közalkalmazottak besorolási feltételei, valamint változnak az illetményrendszer egyéb elemei.
Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt időszak tapasztalatai, jelzései alapján megvizsgálta a törvény egyes rendelkezéseit, és módosító javaslatot nyújtott be, amely magában foglalja a következőket.
1. Az érdekegyeztetés mechanizmusára és a kollektív szerződés alanyi körére vonatkozó szabályozás pontosítását.
2. A magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazottak jogállását érintő rendelkezések átalakítását.
3. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos normák változtatását.
4. A végkielégítésre vonatkozó értelmezési lehetőségek megszüntetését.
5. A fegyelmi eljárás egyszerűsítését.
Az érdekegyeztetésnek a munka világát érintő szabályozás körében különös a jelentősége, amely alól nem kivétel a közalkalmazottakra vonatkozó jogalkotási mechanizmus sem. Ennek fontosságát felismerve a javaslat egyrészt fenntartja a hatályos törvénynek a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsára vonatkozó rendelkezéseit, másrészt az érdekegyeztetés egész rendszere intézményesítésének érdekében ágazati, területi és települési szinten is érdekegyeztető tanácsok létrehozásáról rendelkezik.
Abból kiindulva, hogy a kollektív szerződés intézményének szabályozó szerepe a közalkalmazotti szférában is jelentős, a javaslat a munka törvénykönyve szabályozásával azonos módon megteremti a tágabb hatályú, tehát a több munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a szakszervezet közötti kollektív szerződés megkötésének lehetőségét is.
(12.30)
Tisztelt Ház! A gyakorlati tapasztalatok szerint a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztással történő megbízásának szabályozása számos értelmezési problémát vetett fel, illetve néhány esetben indokolatlan feszültségek forrásává vált. Így például nem egységesen szabályozza a határozatlan és határozott időre szóló magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonásának módját, az előbbit igen, az utóbbit nem kell indokolni a megbízónak. A törvény ugyan rögzíti a határozott időre szóló megbízás visszavonása indoklásának tartalmi követelményeit, azonban hallgat a megbízás esetleges jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeiről.
A tapasztalatok szerint továbbá több esetben előfordul, hogy a vezető beosztással megbízott közalkalmazott kívánja megszüntetni ezt a pozíciót, azaz nem óhajt tovább a jelzett beosztásban tevékenykedni. A hatályos törvény azonban nem szól a megbízásról való lemondás intézményéről sem.
Ebből következően a javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni, amelyből következik, hogy a megbízás hatályosulásához szükséges az érintett közalkalmazott elfogadó nyilatkozata. Ez viszont azt is jelenti, hogy lehetősége van a megbízásról való lemondásra.
A javaslat szeretné elkerülni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyhoz szervesen kötődő magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása, illetve a határozott idejű megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazott bizonytalan helyzetben maradjon. Ezért az eredeti munkakör hiányában nem a közalkalmazott képesítésének és végzettségének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatás kötelezettségét, hanem az ilyen munkakör kötelező felajánlását írja elő. Elfogadás esetén ez a kinevezés módosítását jelenti, amennyiben pedig a közalkalmazott a felajánlott munkakört nem fogadja el, e tényállás jogviszony-felmentéssel történő megszüntetését eredményezi.
A javaslat végezetül egyértelműen rendelkezik a megbízás jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeiről, különbséget téve a határozott és a határozatlan időre szóló megbízás között.
Tisztelt Országgyűlés! A közalkalmazotti jogviszony stabilitására jelentős mértékben kihat a jogviszony megszüntetését érintő szabályozás. A hatályos közalkalmazotti törvény rendelkezései néhány ponton nem tükrözik a jogalkotó eredeti szándékát. A javaslatból egy területet emelek ki a mondottak illusztrálására.
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok körében számos értelmezési problémát jelentett a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony megszüntetése. A hatályos rendelkezés szerint a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató meghatározott felmentési jogcímek alapján a határozott idő előtt is megszüntetheti, a közalkalmazott azonban a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkeresetére jogosult. Az ehhez kapcsolódó további rendelkezés szerint a felmentési idő ebben az esetben nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
A végkielégítésre vonatkozó rendelkezések körében ugyanakkor erre az esetre kizáró szabály nem szerepel. Emiatt végkielégítések kifizetésére is sor kerül.
Mindezeket a módosítás megoldja, és akként rendelkezik, hogy a határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszonynak a határozott idő lejárta előtti megszüntetése esetén a munkáltató egy évig, illetve, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó átlagkeresetét köteles megfizetni.
Tisztelt Országgyűlés! A hatályos közalkalmazotti törvény tekintélyes hányadát alkotja a fegyelmi felelősségre vonásra vonatkozó szakasz. A gyakorlati tapasztalatok szerint a fegyelmi eljárás szabályainak alkalmazása az önkormányzati fenntartású intézmények magasabb vezető beosztású közalkalmazottainak fegyelmi ügyében jelent problémát.
A javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető, vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. A javaslat több más ponton is lehetővé teszi a fegyelmi eljárás egyszerűsítését, továbbá néhány garanciális szabályt is beiktat.
A benyújtott módosító javaslat második része a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét szabályozza. A Munkaügyi Minisztérium a szociális partnerekkel történő folyamatos egyeztetés során elkészítette a közalkalmazotti illetmények új, differenciált rendszerét. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy már ebben az évben átmeneti jelleggel szükség van új közalkalmazotti bértáblázat és az ennek megfelelő új besorolási rendszer bevezetésére. A költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsával megtartott egyeztetések során megegyezés született arról, hogy ebben az évben két lépcsőben olyan illetménytábla kerül bevezetésre, amelyek értelmében a fizetési osztályok egy osztállyal bővülnek, továbbá megszűnik a munkaadó lehetősége, hogy méltányossági szempontok alapján az F fizetési osztályba sorolják a közalkalmazottat.
Végezetül: az összes fizetési fokozatban forintösszegben meghatározott illetménytételek alkalmazásával lehetővé válik, hogy a különböző közalkalmazotti csoportok egymáshoz viszonyított illetményminimumai a szociális partnerekkel történt megállapodás szerint alakuljanak. A javaslat mellékletében lévő I. jelű illetménytáblázat a jelenlegihez képest átlagosan 10 százalékkal, majd szeptember 1-jétől a II. jelű illetménytáblázat további 5 százalékkal növeli a garantált illetményminimumokat. Hangsúlyozni szeretném, hogy az illetménytáblázatokban szereplő A 1. fokozat garantált bérként 14 500 forintot ír elő, azaz a legalacsonyabb garantált bér a közalkalmazotti szférában sem lehet kevesebb az országos általános minimálbérnél.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a most felsoroltakon kívül tartalmaz még néhány olyan új elemet, amely a gyakorlatban jelentkező jogértelmezési problémákat felszámolja. Így például egyértelműen rendelkezik a tizenharmadik havi illetmény jogosultságához szükséges idő beszámításáról, az egészségkárosító kockázatnak kitett munkahelyeken, illetve munkakörben foglalkoztatottak pótlékáról.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló '92. évi XXXIII. törvényhez most benyújtott törvényjavaslat, annak ellenére, hogy nem jelenti a törvény generális, átfogó módosítását, alapvető intézményeit korrigálja, megszüntet számos jogértelmezési nehézséget, továbbá előrelépést jelent a szociális partnerekkel történő megállapodás alapján egy differenciáltabb és méltányosabb előremeneteli és illetményrendszer irányába. A fentiekre való tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására irányuló javaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)