Veér Miklós (MSZP)
VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Alelnök Asszony! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a T/2054. szám alatt benyújtott, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 1996. február 28-ai ülésén vitatta meg.A tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy az említett törvény gyakorlati alkalmazása során a legtöbb nehézség abból adódott, abból adódik, hogy a munkaadói szervezetek vagy állami, vagy önkormányzati költségvetés keretében működnek, és ez a helyzet alapvetően meghatározza a mozgásterüket is. A törvény szinte mindegyik jogintézményét áthatja a fenntartói és a munkáltatói minőség kettéválasztása. Pontosabban az, hogy az adott intézmény működéséhez szükséges finanszírozás nem a munkaadónál, hanem alapvetően a fenntartónál történik.
A jelenlegi módosítás ugyan nem vállalkozhatott arra, hogy a közalkalmazotti törvény egész struktúráját átalakítsa ez ugyanis a foglalkoztatásra vonatkozó többi jogszabály generális módosítását, koncepcionális megváltoztatását is igényelte volna , a most benyújtott javaslat azonban alkalmas arra, hogy a közalkalmazotti törvény jelenlegi keretei között várhatóan képes feljavítani a törvény néhány jogintézményét.
A benyújtott módosítások közül kiemelem a magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazottak jogállásának új megközelítési szabályozását, amely megfelel a jogállamiság követelményének.
Hasonlóan figyelemre méltóak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését érintő módosító rendelkezések, amelyek hatékonyan szolgálhatják a közalkalmazotti jogviszony stabilitását.
A módosító törvényjavaslat legfontosabb részének hasonlóan a két, előttem elhangzott bizottsági jelentéshez is a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó új szabályozását ítélhetjük. Rendkívül alapos egyeztetések, hosszas tárgyalások eredményeként alakult ez ki. Az átmenetileg nem szorzószámos megoldás a február 1-jétől, illetve a szeptember 1-jétől bevezetendő bértábla a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában formálódott ki.
(12.50)
Itt megjegyzem, hogy a KIÉT fennállása óta tudomásom szerint ez az első ilyen sikeres megállapodás.
Az új, 1996-ra vonatkozó illetménytáblázat, ha szerény keretek között is, de mérsékeltebb, differenciáltabb, megkísérli ennek a differenciáltabb illetményrendszernek a bevezetését. A fizetési osztályok bővítése, illetve az egyes fizetési osztályokhoz kapcsolódó képesítésbeli követelmények egyértelmű meghatározása várhatóan megszünteti azokat a korábbi feszültségeket, amelyek a közalkalmazottak besorolásával kapcsolatban az elmúlt időszakot jellemezték.
Itt én is megjegyzem: további feladat, hogy kidolgozásra vár még az 1997/98-as évektől alkalmazandó bértábla. Azt is megjegyzem, hogy bizottságunk megkapta az illetményrendszer bevezetésével kapcsolatos költségszámításokat is. A közalkalmazottak illetmény- és pótlékemelésének előzetesen számított összege a bérrel és azok járulékaival együtt az 1996. évi költségvetésben várhatóan 18 milliárd forint kiadást fog jelenteni.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag megszavazta, tehát ellenszavazat és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)