Torgyán József (FKGP)

1996. március 17.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az ismeretes, az alkotmány- és igazságügyi bizottság olyan értelmű állásfoglalást hozott, miszerint házszabályszerű a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának megalakulása. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának kialakult megítélése szerint azonban ez az alkotmányügyi bizottsági megállapítás téves, az szöges ellentétben áll a Házszabály rendelkezéseivel.

Mire alapítja a kisgazda képviselőcsoport ezt a megállapítását? Amint az ismeretes, a Házszabály 9. §-a foglalkozik a képviselőcsoportok bejelentésével, 14. és 15. §-ai foglalkoznak a képviselőcsoportok megalakulásával, a 16. §-a foglalkozik a frakciók gazdálkodásával, a 17. §-a pedig a frakció megszűnésével foglalkozik. A Házszabály 15. §-ának (2) bekezdése a kilépés, illetőleg a kizárás fogalmait határozza meg, és azt a szankciót fűzi ehhez, hogy a kilépett vagy kizárt országgyűlési képviselő hat hónapig független képviselőként kell hogy tevékenykedjen, ezt követően pedig bármelyik, már meglévő képviselőcsoportba beléphet.

(16.10)

Tehát a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának állásfoglalása szerint olyan jog, amelyre a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja hivatkozik tehát hogy ők nem kiléptek, hanem kiváltak a Demokrata Fórumból -; a Házszabály szerint ilyen fogalomrendszer nem létezik. Mint ahogy nem létezik az a megoldás sem, amelyet ugyancsak a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjaként működni kívánó 15 képviselő hangoztat, hogy párt alakítása esetén az új frakció létrehozásának házszabályi akadálya nincsen.

Én ugyanakkor a kisgazda frakció nevében felhívom az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvénynek a 8. §-át, annak (5) bekezdését, amely az 5 százalékos küszöböt állította szembe az Országgyűlés atomizálódásának veszélyével. Ugyanis ha igaz lenne a Magyar Demokrata Néppárt frakciójának álláspontja hogy bárki, aki pártot alapít, az egyben frakciót is alakíthat , ebben az esetben a választási eredményt teljesen figyelmen kívül lehetne hagyni, és a jelenlegi hatpárti parlament helyett egyik pillanatról a másikra létre lehetne hozni 25 pártfrakciót.

Márpedig 25 párt frakciója nemcsak anyagilag tenné tönkre az Országgyűlést és a költségvetést, hiszen az Országgyűlésnek megállapított költségvetési keret sokszorosát emésztené fel, hanem itt látni kell azt is, hogy ellehetetlenülne az Országgyűlés munkája, hiszen csak a napirend előtti felszólalások... (Derültség.)... az 5 perceket és a 2 perces válaszokat figyelembe véve, ha egy kormánytag és egy bizottsági elnök megszólalását is ideszámítom több mint 24 órát, 24 óra 15 percet emésztenének fel. Aligha kell tehát bizonygatnom, hogy ilyen megoldásra a Házszabály semmiképpen sem gondol.

Az alkotmányügyi bizottság vitájában amint az erről kapott tájékoztatásból tudom arra történt hivatkozás, többek között Fodor Gábor képviselő úr részéről, hogy a Házszabály 9. §-a teszi lehetővé azt, hogy az alakuló ülést követően is bármikor frakció alakulhasson; ezért tehát helytelen a Kisgazdapárt jogi érvrendszere, miszerint a választási eredménytől eltérő párt- és frakcióstruktúra az Országgyűlésben nem alakítható ki.

Ugyanakkor felhívom igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra a tényre, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének ez a most felhívott érve téves, hiszen a Házszabály 9. §-a az alakuló ülés előtti frakcióalakítás bejelentésére vonatkozik. A kivétel ez alól hogy az alakuló ülést követően is be lehet jelenteni frakció megalakulását csupán arra az esetre vonatkozik, ha valamelyik, a parlamentbe bejuttatott parlamenti párt valamilyen ok miatt a rengeteg teendő miatt nem tudott volna időt keríteni arra, hogy az Országgyűlés alakulása előtt a frakcióját is megalakítsa, megválassza tisztségviselőit, és azt bejelentse a Ház elnökének. Tehát itt csupán erről van szó a 9. § esetében, ezért is vette ezt külön a törvényalkotó.

Itt hívnám fel képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a Házszabály sok vonatkozásban hatpárti konszenzussal került előterjesztésre. Sok vonatkozásban nem, de ebben a kérdéskörben egyértelműek a pártálláspontok. A házszabály-előkészítő munkabizottság jegyzőkönyveiből egyértelműen megállapítható: a 9. § csak egy olyan lehetőséget ad, hogy ha valamely parlamenti párt a frakcióját az alakuló ülésig nem alakította meg, nehogy úgy kelljen az egész ciklust végigvinnie, hogy frakciója nem lehet. De az országgyűlési képviselő-választásokon megválasztott pártokon kívül országgyűlési képviselőcsoportok létre nem hozhatók.

Ennek van még egy rendkívül fontos érvrendszere. Ugyanis a választói akaratot nem lehet utólag, egyoldalúan, parlamenti praktikákkal megváltoztatni. Az országgyűlési képviselő-választások alkalmával a Házba hat parlamenti pártot juttattak be. Képviselőtársaim az előbb lehettek tanúi annak, hogy milyen nehezen viselik el egyesek még a Független Kisgazdapártot is, mint a hat parlamenti párt egyikét... (Közbeszólások.)..., de kénytelenek tudomásul venni, hogy ez a választói akarat, és ennek következtében a hatpárti parlamentnek működnie kell. De hetedik, nyolcadik, tizedik, tizenötödik, huszonötödik frakciót létrehozni nyilvánvalóan nem lehet.

Ne vegyék rossz néven, nem akarok övön aluli ütést mérni az MSZP-re, de egyértelmű, hogy a hajósi csoportnak és a különböző munkacsoportoknak nevezett külön frakciók létrehozása utal az MSZP belátható időn belül való szakadására. (Derültség, közbeszólások. Dr. Szabó Zoltán: Éhes disznó makkal álmodik!) Ugyanezeket a jeleket észleljük mi az SZDSZ esetében is, és úgy gondoljuk, hogy a hetedik frakció megalakításának lehetőségét ennek következtében politikai okokból határozták el, nem pedig szakmai okokból... (Közbeszólások.)..., hiszen a szakmai okok egyértelműen nem teszik lehetővé az ilyen frakcióalakítást.

Mondok erre még egy példát. Miután az előbb eszembe jutottak a MIÉP-pel kapcsolatos bizonyos tények hiszen itt láttam a páholyban az elnöküket, Csurka Istvánt , megemlíthetném, hogy a MIÉP nem jutott be az Országgyűlésbe 85 737 szavazattal, ugyanakkor a Magyar Demokrata Néppárt alakuló ülésén a tévé képernyője szerint jó ha 15 na, fölfelé tupírozva 25 személy vehetett részt. Ezért vagyok kénytelen itt felhívni a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan konstrukciót hozna létre az Országgyűlésben, ha az egyik parlamenten kívüli párt nem juthatna be az Országgyűlésbe 85 737 szavazattal, a másik viszont bejuthatna 15 nem szavazattal! országgyűlési képviselővel.

A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy a választói akarattal létrehozott parlamenti struktúrát megváltoztatni nem lehet, a választói akarat meghamisítása a mi fogalomrendszerünk szerint bűntett, ezért a választói akarattal létrehozott Országgyűléshez hozzányúlni nem lehet. A Fidesz maga nemegyszer arra utalt, hogy éppen ezért álláspontja szerint a képviselőket nem lehet visszahívni, nem lehet az Országgyűlést a ciklus letelte előtt feloszlatni.

Ha ennyi tilalom van, akkor nem értem, hogy a sok tilalom mellett miért tesszük lehetővé az Országgyűlés működésének ellehetetlenülését. Mert ha itt korlátlanul lehetne alakítani frakciókat, ez a választói akarat semmibevételét jelentené, ami a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az egész alkotmányos rend megkérdőjelezése is egyben.

(16.20)

Hiszen a Házszabály kétharmados törvény, és mi úgy gondoljuk, hogy a kétharmados törvénnyel megalkotott Házszabályon túli rendelkezésekkel sem lehet senki számára ilyen különleges jogokat biztosítani, mert ez egyben diszkriminálná azokat az országgyűlési képviselőket, akik korábban kiléptek a frakciójukból vagy akiket kizártak és akik függetlenként ülnek. Tehát elfogadhatatlan, hogy az egyik országgyűlési képviselőnek hat hónapig a függetlenek között kelljen ülnie, a másik országgyűlési képviselőnek pedig rögtön joga legyen frakcióba ülnie, frakciót létrehoznia.

Ezért a Független Kisgazdapárt tisztelettel kéri a Házat, hogy szíveskedjék, éppen az Országgyűlés működőképességének fenntartása és az alkotmányos rend tisztelete miatt az alkotmányos rend tiszteletével kapcsolatban ismételten felhívom a figyelmet a választójogi törvény 8. §-ának (5) bekezdésében felállított 5 százalékos küszöbre az Országgyűlés alkotmányügyi és igazságügyi bizottságának 1996. március 13-án hozott döntését, amely azt mondta ki, hogy a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának megalakulása házszabályszerű, megváltoztatni és ezt az alkotmányügyi döntést elutasítani. Köszönöm elnök úr, köszönöm képviselőtársaim. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.)