Dávid Ibolya (MDF)
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előterjesztő által előadottakat szeretném két részre bontani, és csak nagyon röviden szeretnék szólni arról a kérdésről, ami legitimációs kérdés. Valóban hosszú évek óta foglalkoztat minket az a kérdés, hogy alakíthat-e frakciót egy olyan párt, amelyik a választáson még meg sem született, a választáson megvolt, megmérettetett, de könnyűnek találtatott, és utána egy hét múlva, egy hónap múlva az Országgyűlésben létrehoz tisztességes vagy bármilyen eszközzel egy olyan közjogi alakulatot, amire néhány héttel ezelőtt azt mondta egy országos általános választás, hogy nem kerülhet a parlamentbe. Bizony ez egy legitimációs kérdés. Mert én elfogadom azt, hogy adhat felhatalmazást egy választás. Azt is tudom támogatni, hogy az Országgyűlés többsége egy többségi szavazással adhat legitimációt. Eggyel viszont nagyon nehezen tudok egyetérteni, hogy egy gomba módjára belenő a Magyar Országgyűlésbe egy olyan közjogi alakulat, ami egy héttel ezelőtt még nem is létezett.Ez egy nagyon komoly probléma volt akkor is, amikor a MIÉP-frakció bejelentette a megalakulását. Probléma azért, mert ez nem tartozik közvetlenül a Házszabályhoz, és én ebben egyetértek Hack Péter képviselő úrral, hogy ez a kérdéskör meghaladja a Házszabályt. Azonban amikor a MIÉP megalakult, akkor a Házszabálynak nem volt olyan rendelkezése sem, hogy hathónapos moratórium vár azokra a képviselőkre, akik kilépnek.
Engedjék meg, hogy hivatkozzam Vastagh Pálra, aki akkor az alkotmány- és ügyrendi bizottságnak tagja volt, és nagyon komoly vitákat folytattunk arról a legitimációs kérdésről, amit ma olyan könnyen akarnak képviselőtársaim az asztalról lesöpörni. Idézem Vastagh Pál képviselő urat engedelmével:
"Ha összevetjük az alkotmány, a párttörvény és a választójogi törvény rendelkezéseit, akkor az a helyzet, hogy politikai párt úgy alakítson parlamenten belül frakciót a választásokat követően, hogy maga nem mérettetett meg, ez a jelenlegi közjogi szabályainkkal meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt. A választójogi törvény rendelkezéseiből kiindulva teljesen világos, hogy a választójogi törvény, és ez egybekapcsolódik a párttörvénnyel is, az alkotmánnyal, annak konstatálását jelenti, hogy párt valóban a közakarat kinyilvánításában vegyen részt, ennek megmérésére egzakt módszereket alkalmaz. És ez tulajdonképpen az egész szűrőrendszer, amely beindult a választójogunk rendszerében, ezt támasztja alá, ha egy számsort meghallgatnak." Itt akkor képviselő úr elmondta, hogy '90-ben 65 párt regisztráltatta magát, a 65 pártból mindössze 28 jutott el odáig, hogy jelölteket állítson, további 19 lett csak alkalmas arra, hogy területi listát állítson, és mindössze 12 jutott arra, hogy országos listát tudjon állítani, és itt jött az akkori 4 százalékos küszöb.
Összegezve: ha ezeket a rendelkezéseket egybevetjük, akkor nyilvánvalóan ez a közjogi szabály-, intézményrendszer tulajdonképpen arra az álláspontra késztet bennünket, hogy ezt megkerülve nyilvánvalóan a többi párt számára sem lehetne egyenlő elbánás és azonos megítélés, ha az ilyen jellegű törekvéseket jogilag támogatnánk. Akkor is teljes egészében egyetértettem ezzel az állásponttal. Én akkor a MIÉP megalakítását is elleneztem.
(16.50)
Hack Péter képviselő úr két dologra hivatkozott, amire szeretnék reagálni. Az egyik, hogy a Magyar Demokrata Fórum kettészakadt. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum nem szakadt ketté. Van a párttörvény alapján pártszétválás itt nem erről volt szó. A Magyar Demokrata Fórum az utolsó országos gyűlését úgy fejezte be, hogy határozatképesen befejezte. Ott a párttörvény alapján senki nem kezdeményezte a pártszétválást.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja pedig nem tud kettészakadni. Nem tud kettészakadni azért, mert a Házszabály nem ismer kiválást, kiszállást, kettészakadást, sokfelé szakadást és egyéb jogi terminusokat. A Házszabály azt ismeri, hogy a képviselő vagy független, vagy képviselőcsoporthoz tartozik. A képviselőcsoportból úgy tud a képviselő elmenni, hogy jószántából, ha kilép és a többség akaratából, ha kizárják.
Ha a képviselő úr arra hivatkozott, hogy a korábbi hatpárti egyeztetéseken és előzetes megállapodásokon erre irányuló szándék volt, akkor nagyon szomorú, hogy ez a szándék írott szövegben nem került bele a Házszabályba, de ami ma a Házszabályban írott szövegként szerepel, az csak azt tartalmazhatja, hogy a képviselőcsoportból kilépni lehet és valakit a képviselőcsoportból kizárni lehet természetesen az alkotmányban megfogalmazott egyéb mandátummegszűnés és egyéb eseteket leszámítva.
A Házszabály értelmezése az alkotmányügyi bizottságnak egyedüli és kizárólagos feladata. Az alkotmányügyi bizottság készít egy Házszabály-értelmezést, amellyel elősegíti képviselőtársaimnak a döntéshozatali munkában a mérlegeléseket.
Kedves Képviselőtársaim! Az a papír, amelyet a hétvégi postában megkaptunk... (Felmutatja.)... és három-négy sorban annyira méltatja a képviselőket és minket, hogy leírja: házszabályszerű sem érvelés, sem hivatkozás, a Házszabálynak egyetlen szakaszára történő hivatkozás nincs ebben , ez, kérem szépen, megalázása azoknak a képviselőknek, akik elé előterjesztünk egy anyagot, hogy mérlegeljenek. Mert mi alapján tudnak mérlegelni? Hogy az állásfoglaláshoz kikérik a jegyzőkönyvet.
Ez nem az első alkalom, mert az utolsó Házszabály-értelmezésnél már kértem a Házat, hogy sokkal bővebben és valóban mérlegelésre alapot szolgáló, legalább néhány soros indokolással történjék vagy nem indokolással, de akkor az álláspont részletesebb kifejtésével , mert talán ha tételesen belementünk volna, akkor kiderülne, hogy bizony, a Házszabály írott szövege nem értelmezhető úgy, mint ahogy ezt a bizottság többségi szavazással, négy-ötszavas megállapításában megfogalmazta.
Az értelmezésnek az lenne a lényege, hogy a Házszabály nem mindenkinek egyértelmű. Vannak vitás pontjai. E vitás pontoknak az egyértelművé tételére kellene az alkotmányügyi bizottságnak rámutatnia és a megfelelő szabályokra hivatkozni.
Az imént az alelnök asszony egy érvelést elmondott, amit szeretnék a magam részéről is kiegészíteni. A Házszabály kétféle frakcióalakítást ismer. Az első a 9. § (1) bekezdésében foglalt, amikor a megalakulással egybekötött. A 9. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy később is megalakuljon egy képviselőcsoport. Hiszen ha a függetlenek között 14 olyan képviselő van a Vállalkozók Pártjából például, aki egy képviselő híján nem tudott frakciót alakítani, nyilván egy fél év múlva, ha 1 képviselő csatlakozik hozzájuk, lehetőséget kell biztosítani a frakcióalakításra.
De a 9. § (4) bekezdése nyomatékkal felhívja a figyelmet arra, hogy a később megalakult képviselőcsoportoknál is alkalmazni kell a 15. §-t. A 15. § pedig két részből áll. Az első része a senki által nem vitatott 15 fő létszámhoz köti és ahhoz, hogy egy képviselő csak egy képviselőcsoportban vehet részt.
Azonban ott van a (2) bekezdés. És az a (2) bekezdés pontosan azt az esetet szabályozza, ha nem a függetlenek közül kerül ki az a 15 képviselő, aki frakciót alakít, hanem máshonnan. Mert azok, akik a múlt héten frakciót alakítottak, valamilyen módon el kellett hogy hagyják a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportját. És erre nem ad választ az alkotmányügyi bizottságban még a vita sem, mert kétféleképpen hagyhatják el: kizárással vagy kilépéssel. S miután önként hagyták el a Magyar Demokrata Fórum 1994-ben bejelentett képviselőcsoportját, nem tekinthetjük másnak őket a 15. § (2) bekezdése alapján, mint kilépetteknek. S így kell a Házszabály alapján függetlennek tekinteni. Nem azt mondja, hogy ők függetlenek, mert lehetnek párthoz tartozó személyek, de a Ház értelmezésében függetlennek kell őket tekinteni.
Miután kifejezetten olyan szabály született, hogy rájuk alkalmazni kell a 15. §-t, ezért nem értelmezhető számunkra az, hogy ha nem alkalmazza a Ház, ez alapján házszabályszerű lenne az ő megalakulásuk.
Nagyon szomorú voltam, amikor a '94-es tárgyalások során ez a hathónapos moratórium szóba került. Mi, ellenzéki képviselők, akik akkor ott ültünk, nem támogattuk jó szívvel ezt a megoldást. Ez az SZDSZ-nek és az MSZP képviselőinek volt a kérése. S hogy mennyire nem úgy volt, ahogy elnök úr az előbb elmondta, hogy a többség támogatta: az SZDSZ két képviselője is ellentétes álláspontot képviselt akkor, hogy ez a hathónapos moratórium mikor és hogyan vonatkozzék a képviselőkre.
Sajnos, az időm lejárt. Amennyiben tisztelt képviselőtársaim nagyvonalúságot kérnek tőlünk, én nagyon szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Házszabály 140. §-a alapján akár Házszabálytól eltérést is megvalósítsunk; támogatjuk azt is, hogy ha utóbb a többség meggondolta a hathónapos moratóriumot, egy Házszabály-módosítással éljünk. De hogy a Házszabály írott szövegével ellentétes állásfoglalást elfogadjunk, azt nem tudom támogatni. Ezért a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja tartózkodni fog ettől a szavazástól. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.)