Kelemen András (MDF)
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Államtitkár Úr! A külügyminiszter, ahogy ön is említette, korábban takarékossági kényszerrel indokolta több külképviseletünk bezárását. Ezek között több magyar tulajdonú ingatlanban volt elhelyezve. Én akkor is kételkedtem abban, hogy ez igazi takarékosság lenne, hiszen nincs tudomásom arról, hogy sikerült volna eladni az ingatlanokat akár Caracasban, akár Hararéban, vagy egyebütt, például bejrúti épületünk is frissen felújított volt, és így azokból a Külügyminisztériumnak a várt bevétele nem származhatott, amint ezt előre jeleztem is. Csupán kiadásaink vannak: őrzés és állagóvás egyaránt. Ez pedig kerül annyiba, mintha egy diplomata házaspár maradt volna ott, aki dolgozna is országunk érdekében. Ilyen bevételre számítva idő előtt jelentette be a kormány az új külképviseleteknek a felállítását, amikor a feltételek még nem voltak adva. Egyébként én azt hiszem, hogy a magyar lakosságnak rossz üzenet, hogy miközben a külügyi palota épül a Bem tér sarkán, áltakarékossági szempontok akadályozzák a hatékony munkát a külképviseleteknél.Azt viszont engedje meg államtitkár úr, hogy örömmel nyugtázzam, hogy a köztünk meglevő és köztem és a külügyminiszter úr között meglevő korábbi véleménykülönbség ellenére végül is nem került sor az általam fontosnak tartott abu-dhabi-i képviselet bezárására. Ezt akkor is elismerésnek tekintem, ha miniszter úr mindeddig elfelejtett megdicsérni engem érte. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)