Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény várható elfogadásával egy olyan helyzet kezelésére rendelkezik majd eszközzel a továbbiakban az önkormányzati szabályozórendszer, amely helyzet kialakulása tulajdonképpen következménye annak az önkormányzati rendszernek, amelyet 1990-ben kialakítottunk. Nevezetesen annak a lehetőségnek, hogy az önkormányzatok vállalkozhatnak, a vállalkozásaikkal kockázatokat vállalnak, és bizonyos esetekben akkor, ha ezek a kockázatok túlzott mértékűek voltak, nem az a feltételrendszer érvényesült a későbbiek során, amelyeket az önkormányzatok a döntésük meghozatala kapcsán maguk elé felvázoltak, kialakulhatnak a csődhelyzet jelei, és ez valóban egy olyan kérdéskör, amelyet szabályozni kell, tekintettel arra, hogy e kérdéskörben nem érvényesülhetnek a vállalati csődszabályozás eljárási kérdései.Az általános vitát annyiban lehet összefoglalni, hogy a felszólalók a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kivételével általában egyetértettek a felvázolt koncepcióval. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének véleménye az volt, hogy az önkormányzat minden adósságát a központi költségvetésből kell rendezni, az önkormányzatok nem mehetnek csődbe. Néhány képviselőtársam annak a kételyének adott hangot, hogy szabályozással meg lehet-e menteni az önkormányzatokat a csődbe jutástól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg néhány véleményt az előbbiekkel kapcsolatban. Helyi önkormányzati rendszerünk nem teszi lehetővé az önkormányzati döntések állami, kormányzati felülvizsgálatát. Az önkormányzati rendszer sajátosságai alapján a működésükből fakadóan tehát nem zárható ki a saját döntéseik miatt bekövetkező csődhelyzet lehetősége.
Mint már több alkalommal is elhangzott, az önkormányzatok adósságaiért az állam nem vállal felelősséget. Az önkormányzatok önmérséklése érdekében eladósodásuk korlátozására azonban több jogszabály lépett hatályba már 1995-ben. Így az önkormányzati törvény meghatározza az önkormányzatok kötelezettségvállalásának felső határát, és szabályozza a mérleg-felülvizsgálat rendjét. Kormányrendelet írja elő a hitellel rendelkező vagy hitelt felvenni szándékozó önkormányzatok számára az alszámla nyitásának kötelezettségét.
1995-ben négy önkormányzat kapott átmeneti támogatást az alapvető fizetési kötelezettségek teljesítésére, a saját hibás döntéseik miatti pénzügyi gondjaik részbeni rendezésére. Az így kapott támogatás cél szerinti felhasználása érdekében bevezetésre került a Tákisz letéti alszámla.
1996-ban a költségvetési törvény már nem nyújtott átmeneti támogatást a csődhelyzetbe jutó önkormányzatoknak, de azt lehetővé teszi, hogy ezeket az önkormányzatokat megillető támogatások továbbra is a letéti számlára kerüljenek. Ez utóbbi intézkedés a most szavazás előtt álló törvényjavaslat hatálybalépéséig érvényes.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz több módosító indítvány benyújtására került sor, a megfelelő bizottságok ezeket megtárgyalták, több csatlakozó módosító javaslat készült ennek kapcsán. A módosító javaslatok többsége pontosabbá, szabatosabbá teszi a törvény szövegét, illetve számos közülük jogtechnikai jellegű.
Szeretném megköszönni a javaslatokat a benyújtó képviselőtársaimnak. A módosítások eme körét, amelyről az imént beszéltem, elfogadásra javaslom.
Nem tudom támogatni az olyan jellegű módosító indítványokat, amelyek az eladósodás következményeitől részben vagy egészben mentesíteni szándékoznak az önkormányzatokat, hiszen ez a javaslat ellentétes az egész törvényalkotási szándékkal, és lényegében ellentétes a helyi önkormányzati rendszerünkkel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül ismételten megköszönöm az Országgyűlés hathatós segítségét abban, hogy a törvény az elfogadásra javasolt módosító indítványokkal világosabb, tisztább viszonyokat fog meghatározni az adósságrendezési eljárás szereplői számára.
Az elhangzottak alapján kérem képviselőtársaimat, foglaljanak állást a módosító indítványokról, majd végül támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)