Nemes Miklós (FKGP)
NEMES MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészséges környezethez való jog alapvető emberi és alkotmányos jog. Biztosítását amely elsődlegesen az állam kötelezettsége nem lehet elválasztani a természet élő és élettelen elemeitől, illetve ezek kölcsönhatásban működő rendszereitől. Természeti értékeink ideértve elsősorban az erdőket , a tulajdoni viszonyoktól függetlenül nemzeti kincsünket képezik. Fenntartásuk, megőrzésük össztársadalmi érdeket szolgál. A természeti értékek, az erdő megőrzése, állagának ápolása csak a jog és kötelezettségek összehangolt megosztásával valósítható meg. Ennek alanya egyrészt az állam, másrészt az önkormányzatok, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok teljes köre. Ezek között az alanyok között racionális felelősségmegoszlás csak normatív szabályozással, társadalmi tudatformálással, valamint kisebb részben gazdasági érdekeltség megteremtésével lehetséges. Mindezek megvalósításához új törvényi szintű jogi szabályozásra van szükség. Természeti értékeink jogszabályi védelme hazánkban hosszú múltra vezethető vissza. Az első törvény, amely az erdőkre vonatkozott, 1879-ben született, majd 1935-ben, később 1961-ben került sor az erdőkről és a természet védelméről szóló jogszabályok megalkotására. Napjainkban kiemelt fontosságú feladat egy, a szellemiségében és felfogásában is újszerű, az erdőkről és azok védelméről szóló törvény megalkotása.
Az elmúlt évtizedekben az erdő gazdasági, szociális szerepe jelentős mértékben megnövekedett. Ezzel egyidejűleg előtérbe került a környezet és azzal szoros összefüggésben az erdők védelme is. Nemzetközi szervezetek mélyrehatóan foglalkoztak az erdők, az erdészeti tevékenység problémáival. Átfogó nemzetközi programok kidolgozására is sor került, amikhez hazánk is csatlakozott. A törvényjavaslat előterjesztésének időszerűségét a fentieken túlmenően az is indokolja, hogy ezzel a vitával párhuzamosan folyik a vadászati és természetvédelmi törvényjavaslatok vitája is. Mindezek, valamint a vízgazdálkodás, csak egymásra figyelemmel szabályozhatók megfelelő hatékonysággal. A javaslat előterjesztése tehát időszerű, és alkalmat ad arra, hogy a magyar társadalom figyelmét felhívja természetes és kiépített környezetünk, ezen belül az erdők problémáira, annak élettani hatásaira.
A javaslat első részében megfogalmazott alapelvekkel egyetértünk. Óvni kell az erdő gazdasági, szociális és üdülési funkcióinak feltételeit. Hosszú távú gazdálkodáspolitikát kell kialakítani, a tulajdonviszonyok nem befolyásolhatják hátrányosan a szakszerű erdőgazdálkodást. Szervezetté kell tenni az erdőgazdasággal kapcsolatos szakhatósági és szakigazgatási feladatok ellátását. Az erdővédelem közigazgatási eszközrendszerének, szabályozóinak kidolgozását minél előbb el kell végezni, és meg kell teremteni a szakterület közgazdasági háttérszabályait. Ezt indokolja az is, hogy a szakterületnek a magyar közigazgatási intézményekben, kutatásokban nincs jelentős múltja.
A természetvédelmi értékek, az erdők védelme érvényesítendő a meglévő adófajták szabályozásában, így az általános forgalmi adó esetén a természetvédelmi szempontból preferálandó szolgáltatások és termékek kedvezőbb besorolásával, társasági adó esetén a természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú tevékenységek adókedvezményének biztosításával, a természetvédelmi beruházások, támogatások adómentességével, illetve adó-visszatérítéssel.
A továbbiakban a javaslat egyes részeihez kívánunk néhány megjegyzést fűzni.
Helyesnek tartjuk a szabályozásnak azon szemléletét, miszerint az államnak az erdővagyon gyarapítása, megóvása tekintetében kiemelt szerepet kell biztosítani. Azonban nem fogadható el és nem támogatható az a rendelkezés, amely ezt a tevékenységet csak az állam tulajdonában álló erdőkre korlátozza. Az állam fenti kötelezettségének természetesen eltérő mértékben és módon ki kell terjednie a Magyarországon található erdők egészére.
Az erdőterület meghatározására a törvényjavaslat részletes és pontos rendelkezéseket tartalmaz. A törvényjavaslat egyezően a hatályos erdőtörvénnyel is 1500 négyzetméterben határozza meg az erdőterület alsó határát. A gyakorlati tapasztalatok ezzel szemben azt igazolták, hogy ilyen kis területeken szakszerű erdőgazdálkodást folytatni vagy egyáltalán nem, vagy nagy nehézségek árán lehet. Célszerű lenne ezért az alsó határt legalább 2500 négyzetméterre növelni, és az e területnagyság alatti erdőterületeket a facsoportok körébe sorolni.
Ugyancsak összefügg az erdőterület intézményével a szórványerdők fogalmának meghatározása. A javaslat lényege, hogy a 6 hektár alatti szórvány, vagyis más erdőterületekkel a természetben nem összefüggő erdők esetében ne legyen szükség éves tervek készítésére, fakitermelési engedélyek kérésére. Célszerű lenne annak lehetővé tétele, hogy ezeken a területeken az erdőgazdálkodó kevesebb kötöttség mellett szabadabban gazdálkodhasson. A szigorúbb szabályozásra a nagyobb erdőterületek esetén van szükség, ami ökológiailag a szórványerdőknél lényegesen értékesebb. Ennek megfelelően módosító indítványokban javasoljuk az idevonatkozó szabályok kiegészítését, illetőleg módosítását.
Végezetül ugyancsak az erdőterületek kérdésköréhez sorolandó az, hogy az erdőterületek, az erdők jelentős részének magántulajdonba kerülésével már most is jelentős mértékben elaprózódtak, és ez kedvezőtlenül hat a szakszerű és tartalmas gazdálkodásra. A tulajdonviszonyok várható további változásai miatt mint például öröklés, adásvétel az elaprózódás folyamatával továbbra is számolni kell. Ez a folyamat azonban nem vezethet el ahhoz, hogy ellehetetlenítse az erdőgazdálkodást.
Külön figyelmet érdemelnek azok a rendelkezések, amelyek a tűz elleni védekezéssel kapcsolatosak. Az avartüzek, az erdőtüzek jelentős kárral fenyegető események, ezért azokkal a tűz védelmével kapcsolatos jogszabály kiemelten is foglalkozik. Erre figyelemmel nem tartjuk szükségesnek, hogy ilyen mélységű tűzvédelmi szabályok kerüljenek a javaslatba, mint amilyeneket az 53-56. §-ok tartalmaznak. Aligha tételezhető fel az erdőhatóságról, hogy eredményesen képes lesz megszervezni a tűzjelző szolgálatot. Az erdők védelmének megszervezése az erdészeti igazgatás egyik fontos feladata, az ebben tevékenykedő dolgozók, alkalmazottak részére a tervezet szerint szolgálati jelvényt és szolgálati fegyvert kell biztosítani. A törvényjavaslattal kapcsolatosan véleményt nyilvánító erdőfelügyelőségek véleménye szerint szolgálati fegyverre nincs szükség, az erdészeti hatóság tekintélyét nem fegyverviseléssel kell megteremteni.
(12.20)
Az őrök felfegyverzése egyébként is jelentős anyagi kiadásokkal járna. Gondot okozna a fegyverek tárolása, kezelése.
Mivel időm lejárt, még csak annyit tennék hozzá, összegezésképpen megállapítható, hogy a törvényjavaslat, jelentős módosításokkal ugyan, de a Kisgazdapárt számára elfogadható. Ezeket a módosító javaslatokat meg fogjuk tenni, és a további vitában az idevonatkozó véleményeket kifejtjük.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)