Szájer József (Fidesz)
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy ország lerontásának legbiztosabb módja az, ha a hatalmat az ígérgetőkre bízzák írja egy ókori görög gondolkodó. (Zaj.) Két esztendeje a szocialisták és a szabaddemokraták jobb kormányzást ígértek a magyar polgároknak; tisztességet, szakértelmet, észt, szívet s nemes egyszerűséggel a megoldást, méghozzá megbízhatót. A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint másfél év után az emberek csak kapkodják a fejüket, hogy mi folyik kormányzás címén ebben az országban. A szocialista-szabaddemokrata kormányzásban kitágultak a fantázia határai, és eleddig hihetetlen dolgok is megesnek. Megesik, hogy a tiszta közéletet hirdető kormány egy minisztere saját fiának ad zsíros megbízásokat az adófizetők pénzéből; hogy a kormánypártokhoz közel álló vállalkozók és magas rangú kormánytisztviselők maguk tagjai azoknak a kormánybizottságoknak, amelyekben saját cégeiknek ítélik oda a kormányzati üzleteket; hogy egy hivatalba lépő miniszter nagylelkűen lemond korábbi állami állásának sok milliós végkielégítéséről, annak fejében, hogy majd jövőbeni lemondása után a kormányfő garantálja neki a visszatérését, s ami még meglepőbb: jó hűbérúrhoz méltóan a miniszterelnök ezt meg is ígéri.
Tisztelt Ház! Az ész kormányában megesik, hogy a szavakban jogállamot hirdető miniszterelnök alkotmányellenes módon a Legfelsőbb Bírósághoz fordul jogi tanácsért; hogy éves átlagban minden második hónapban lemond egy miniszter s minden évben egy pénzügyminiszter, és a lemondott pénzügyminiszterek versengve rombolják az ország nemzetközi tekintélyét, mexikói típusú válsággal fenyegetőzve vagy zajosan híva fel a figyelmet arra, hogy a Valutaalap által kívánt társadalombiztosítási büdzsé hamis adatokon alapul; hogy a lemondott miniszterek hat hónapi felmondási időre felveszik bérüket, pedig ilyen pénz semmilyen más munkavállalónak nem jár, ha maga mond fel a munkahelyén; hogy címzetes államtitkárok milliós végkielégítést vegyenek fel egyheti munkavégzés után.
Tisztelt Ház! A tisztesség kormánya hatalma idején megesik, hogy egy miniszter olyan törvényt terjeszt a parlament elé, amelyet maga is ellenez, s pártja még tiltakozást is szervez ellene; hogy egy koalíciós párt vezetői külföldi lapokban szidják koalíciós partnerüket, amiért azok posztkommunista módszerekkel kormányoznak; hogy kormánypárti képviselőkkel pártjaik visszavonatják az aláírásukat egy vitanapot kezdeményező ívről, mintha a képviselők gondnokság alatt állnának és nem tudnák maguktól eldönteni, hogy mit írnak alá. (Hangok a bal oldalról: Jaaaj!) A szakértelem kormányának idején megesik, hogy az állami privatizációs szervezetben egy takarítónő havi negyvenezer, egy egyetemet végzett munkatárs havi kilencszázezer forint fizetést kapjon, és minden hatodik alkalmazottra jusson egy szolgálati autó; hogy a társadalombiztosítás a nyugdíjak és a táppénz helyett szobanövényekre és soha fel nem épülő klinikákra költsön milliókat; hogy a kormányülésen becsületsértésbe menő hangnemben beszéljenek egymással a miniszterek és a meghívottak; hogy a szakértelem kormányának egy minisztere zsebszámológépen, odahaza, a konyhai hokedlin fabrikálja össze a kabinet gazdasági programját, és erre még büszke is... (Hangok a bal oldalról: Húúú!)..; hogy egy nappal azután, hogy a Pénzügyminisztérium felállít egy adóreform-bizottságot az adózás új koncepciójának megtervezésére, a miniszterelnök újabb rögtönzésként ismét beveti a vagyonadó ötletét. (Közbeszólások a bal oldalon: Húúú!)
Szerencsésebb országokban a miniszterelnököknek döntéseik vannak, és ezzel kormányozzák az országot, kevésbé szerencsésekben a miniszterelnököknek ötleteik vannak.
De az is megesik, hogy amikor kiderül: a hagyományos statisztikai számítás szerint túl magas lenne a létminimum alatt élők száma az országban, akkor új kiszámítási módszer bevezetésével kívánják megakadályozni a hazai elszegényedés tömegessé válását, legalábbis a látszat szintjén.
Tisztelt Ház! Kizárólag a napirend előtti hozzászólás rövidsége az, ami miatt a Fidesz által az elmúlt hetekből összegyűjtött felsorolásomat itt abba kell hagynom. A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a mostani koalíció nem tud és nem is akar jobban kormányozni. Ennek bizonyítékául engedjék meg, hogy a leghivatottabbat idézzem az Országgyűlési Napló február 5-i számából: "Hogy milyenek leszünk, Torgyán úr, azt még nem tudom megmondani állítja Horn Gyula miniszterelnök , de nem leszünk rosszabbak önöknél." (Derültség és szórványos taps a kormánypártok soraiban.) Mi tagadás, kedves képviselőtársaim, jó magas mércét állított magának az MSZP-SZDSZ-koalíció! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon. Közbeszólások a bal oldalról: Te is elég magasat állítottál fel! Ez magas színvonalú volt! Ti fel sem érnétek! Zaj.)
(15.00)