Pusztai Erzsébet (Néppárt-MDNP)
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a részletes vitában vagyunk, és a részletes vitában sem oldódtak meg még mindig egészen alapvető problémák. Fejtegethetném sokáig azt, hogy az anyasági ellátások jövedelemhatárhoz kötése mennyire abszurd helyzetet teremt, és felhívhatom a figyelmet arra, hogy Csehországban is van úgynevezett szociális megszorítási csomag, de Magyarországgal ellentétben ott a gyedet nem megszüntették és jövedelemhatárhoz kötötték, hanem kiterjesztették még egy évvel. Négy évig jogosultak gyedre az anyák, egyedülálló módon náluk így néz ki a szociális megszorítás! Nyilván az anyasággal kapcsolatos gondolkodásuk egy kicsit más!Alapvető problémákat látok a törvényben annak ellenére, hogy a családok támogatásáról szóló törvényben a jövedelemhatárok és az elmúlt évi jövedelmi viszonyok felméréséhez van megfelelő kitérő. Mégis abszurdnak tartom azt a törvényt, amelyik fő szabályként azt fogalmazza meg, hogy egy anya anyasági ellátásra olyan jövedelmi körülmények között jogosult, amikor a család megelőző naptári évben egy főre jutó jövedelmét veszik számításba. Kérem, a megelőző évben még dolgozott az anya, idén azonban nem fog, tehát a jövedelme már nincs. Fő szabályként abszurd egy törvényben meghatározni egy olyan követelményrendszert, amit a következő pillanatban különféle kitérőkkel meg kell kerülni, és be kell nyújtani az igényt, hogy várhatóan a család jövedelme hosszú távon csökkenni fog.
Teljesen abszurd, hiszen egyértelmű: onnantól kezdve, hogy az anya szül és segélyt igényel, az anya bérjövedelmére nem számíthat a család. Tehát már fő szabályként is teljesen abszurd az ilyen megfogalmazás. Én beadtam egy csatlakozó módosító indítványt remélem, hogy elegendő lesz , amelyben behelyezem azt a kitételt, hogy a segélyt igénylő szülő bére nélkül az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg ezeket a határokat, mert ez a reális.
Ugyanakkor éppen most végiggondolva van egy probléma, amit megintcsak nem kezel a törvény. Az elmúlt évben az egy főre jutó nettó jövedelmet eggyel kisebb családszámra számítják. Az elmúlt évben még csak egy gyermeke volt a családnak, ebben az évben azonban kettő lesz. Ha az egy gyermek után számolt egy főre jutó jövedelem magasabb mint a határ, akkor az anya nem jogosult gyesre, holott most, a két gyermek után mélyen a határ alatt vannak. Ezt még mindig nem kezeli a törvény! Javaslom erre a bizottsági ülésen majd valamilyen megoldást találni.
Néhány apró számítást végeztem. Egyszerű eset, amikor a két szülő dolgozik, nincs gyermekük és mondjuk kettőjüknek összesen a nettó jövedelme 50 ezer forint. Ha a hivatalos papír szerint kiszámolják, akkor az elmúlt évben a család egy főre jutó nettó jövedelme 25 ezer forint volt, tehát semmire sem jogosultak. Ugyanakkor mi történik? Az anya kiesik a munkából, ebből az következik, hogy 20 ezer forint mondjuk ennyi volt az ő bére ebből az 50-ből már nem jön bevételként, és megnőtt eggyel a gyerekszám. Ebben az esetben az egy főre jutó jövedelmük 10 ezer forint lesz. Nem tudom, miért szükséges rosszul megfogalmazott törvénnyel olyan kerülőutakra terelni a családot, amikor a törvény fő szabályát elolvasva azt hiszi, hogy ő már nem jogosult és külön valakinek fel kell világosítani, hogy ha ilyen és ilyen és olyan és olyan paragrafusokra hivatkozik, akkor majd jogosulttá válik.
A következő problémám az, hogy persze teljesen igaz: abban az esetben, ha az előzetes munkaviszonyt megszüntetik, akkor elfogadható az, hogy mindenki számára szolgálati viszonynak számítson a gyes időtartama, és ezután természetesen például a nyugdíjba beszámítsák ezt az időt. De kedves képviselőtársaim, gondolkodtak-e azon, hogy mi van azzal az anyával, akinek ugyan 500 forinttal magasabb az egy főre jutó jövedelme, ezért nem jogosult a havi mintegy 10 ezer forintos gyesre sem, az ő számára mikor és hogyan lesz szolgálati viszony a gyermekneveléssel töltött idő? Nagyon szépen elmondják itt, hogy igen, ez társadalmi érdek, ez nagyon fontos tevékenység. Miért csak bizonyos jövedelmi határ alatt társadalmi érdek és fontos tevékenység és egy bizonyos jövedelemhatár fölött miért nem az? Hogyan fogják megteremteni a gyesre nem jogosult anyák szolgálati viszonyát? Hogyan fogják beszámítani a gyesre nem jogosult anyák gyermeknevelési idejét, amikor gyesre sem jogosult, családi pótlékra sem jogosult, tehát ebben az esetben a gyermekvállalás egy igen jelentős családi jövedelemcsökkenéssel jár együtt. Ugyanakkor még azt is kimondjuk, hogy te erre nem voltál jogosult, nem is számít be a nyugdíjbeszámítási időbe, nem lesz szolgálati viszony. Mit tehet ebben az esetben? Fizesse ki még az erre az időre szóló nyugdíjjárulékot is a férje jövedelméből?
Ezt a problémát hogy szándékoznak feloldani? Az az érzésem, hogy itt nagyon komoly alkotmányossági gondok vetődnek fel. Erre nem tudok most feloldást adni, nagyon kérem önöket, hogy a bizottsági ülésen még a részletes vita időtartamában gondolkozzanak el ezen, mert azt én egy nagyon súlyos diszkriminációnak érzem, hogy egy bizonyos jövedelemhatár alatt beszámítjuk a nyugdíjba az időt, egy bizonyos jövedelemhatár fölött viszont nem számítjuk bele a nyugdíjba. Szinte biztos vagyok abban, hogy az Alkotmánybíróság nagyon kritikusan fogja értékelni ezt a döntést.
(17.50)
Szóval mindezek a kérdések is arra mutatnak, hogy azon kívül, hogy pénzügyileg átgondolták, hogy ezeknek az intézkedéseknek mi a hatása, "mennyi megtakarítás érhető el belőle", azon kívül ezeknek a törvényeknek az összefüggéseit tavaly óta, tehát egy év óta nem voltak képesek vagy nem voltak hajlandóak végiggondolni.
Sokat hallunk most arról, hogy mennyi család lesz még jogosult gyesre, amelyik eddig nem volt; azt azonban nem mondták el kormánypárti képviselőtársaim, hogy hány embertől fogják a gyedet megvonni, és hány ember lesz, aki gyesre sem lesz jogosult. Erről nincsenek statisztikai adataink! Erről miért nem beszélnek? Végiggondolták-e vajon, hogy ha valakinek sem gyes, sem gyed nem jár a továbbiakban, mit fog tenni fél év után a gyermekével, mert fél évig jár a táppénz. Hova helyezi el? Van-e bölcsőde? Mennyibe kerül a bölcsődei férőhely fenntartása? Mi lesz ezekkel a családokkal, mi lesz ezekkel a gyerekekkel és ezekkel az anyákkal? Nincs, még a részletes vitában sincs hatástanulmány a törvény mögött. A jogalkotási törvényt sérti meg a kormány, már megint, sokadszor! Egy év alatt talán mégiscsak lett volna módja kidolgozni a kormánynak kérem, vannak erre adatok a Népjóléti Minisztérium fiókjaiban, esetleg elő kéne keresni , vagy legalább a kormánypárti képviselők megkövetelhetnék a saját kormányuktól, hogy ha őket ilyen súlyos döntésre kényszeríti a kormány a szavazatukkal, legalább azt mutassa be, miről szól az a történet, amiről szavaznak, mert kormánypárti képviselőtársaim ez alatt a két év alatt jó néhányszor szavaztak már úgy, hogy nem is tudták, mi lesz a döntésük következménye. Ez a kérdés sokkal messzebbre hat! Ez nem rövid távú pénzügyi érdek! Ez nagyon hosszú távú társadalompolitikai probléma!
Nagyon jól tudják, hogy alakul az ország demográfiai helyzete. Nagyon jól tudják azt, hogy 20 év múlva a nyugdíjrendszer összeomlik, akármit csinálnak, ha az ország demográfiai helyzetében ugyanolyan változások következnek be, mint az utóbbi időszakban, és főleg ha ilyen intézkedéseket tesznek. Akkor legalább legyenek tisztában azzal, hogy a mostani döntésük hány embert és hogyan érint, de még mindig nincs itt a hatástanulmány. Legalább annyit érjenek el, hogy a saját kormányuk a végszavazás előtt mutassa be önöknek: miről, kiről, hány emberről és milyen körülmények között szavaznak.
Továbbra is csak azt tudom elmondani, hogy az anyasági támogatási rendszernek ez a megközelítése elfogadhatatlan számunkra. Az anyasági támogatási rendszer nem egyszerűen szociálpolitika, képviselőtársaim, annál sokkal messzebb mutató kérdés, és ha önök ezt nem gondolják végig, akkor megtakaríthatnak ugyan néhány milliárdot ebben az évben, de ez hosszú távon nagyon-nagyon sokba fog kerülni ennek az országnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)