Latorcai János (KDNP)
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! "A magyarság történelme során mindig akkor ért el sikereket, amikor a nemzet ügyét össze tudta kapcsolni az egyetemes fejlődés irányába mutató haladással. Az igazi nemzeti politikát ma is a magyar hagyományoknak megfelelő polgárosodás és modernizáció jelenti, ami együtt jár a javuló életminőséggel, a kultúra és az oktatás fejlesztésével, a demokrácia kiteljesítésével." Ez az idézet az 1994 nyarán hivatalba lépett és jelenleg is hivatalban lévő kormány hivatalos programjának egyik kiemelt gondolata, amit kiemelkedően fontosnak és országos jelentőségűnek az minősít, hogy immár több mint egy év távlatából elemezhető és minősíthető ezen gondolatokat is figyelembe véve a kormány 1995. március 12-én bevezetett, Bokros-csomag néven ismertté vált gazdaságpolitikája. Célszerű röviden megvizsgálni, hogy mit is ígért ez a program. Nos, mindenekelőtt egyensúlyőrző, fenntartható ütemű gazdasági növekedést, az államháztartás és a közigazgatás gyökeres reformját, a bankrendszer korszerűsítését, az adórendszer átalakítását a gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság együttes követelményeinek szem előtt tartásával, továbbá állandó párbeszédet a mérvadó politikai erőkkel, a különböző civil és társadalmi érdekképviseletekkel, az ország lakosságával, és végül, de nem utolsósorban könyörtelen harcot a korrupció, az adócsalás, a gazdasági bűnözés ellen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes azt is megvizsgálni, hogy ebből a nagy várakozást keltő kormányprogramból mit is kaptunk valójában. Vitathatatlanul javult a költségvetés egyensúlyi állapota, de romlott a reálgazdaság, a közélet, a társadalmi közösségek, a lakosság létbiztonsága. Romlott az ipari termelés és a beruházások növekedésének üteme. Tíz százalékot meghaladóan romlottak a reálkeresetek, és újra nőtt az infláció, valamint nőtt a foglalkoztatásból kikerülők, a munkanélküliek száma is. Nem indult el az államháztartás átfogó reformja, és késik a bankrendszer korszerűsítése is. Nem sikerült elindítani a megígért társadalmi párbeszédet, és nem jött létre semmilyen társadalmi-gazdasági megállapodás. Soha nem látott differenciálódás ment végbe a társadalomban. Kopátsy Sándor neves közgazdászunkat idézem: "A társadalom szemérmetlenül nagy gazdagok szűk, és szégyentelenül nagy szegénységben élők egyre növekvő táborára szakadt."
A költségvetési egyensúlyteremtés oltárán az egyszeri privatizációs bevétel biztosítása érdekében egyszer s mindenkorra feláldozást nyertek legfontosabb stratégiai vállalkozásaink, az energetikai szektor társaságai. A privatizációs többletbevételnek csak töredéke fogja közvetlenül a gazdaságfejlesztés, a gazdaságnövekedés feltételeit biztosítani, pedig növekvő terheket csak bővülő, növekvő gazdaság képes kitermelni. Drasztikusan csökkentek a lakásépítési kedvezmények, megszűnt az áfa visszaigénylése. Megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény, meg akarják szüntetni a gyed jól bevált intézményét, kiterjesztik ugyan a gyes lehetőségét a munkaviszonyban nem lévőkre, de ugyanakkor kizárják azokat a családokat az ellátás köréből, akik családi pótlékban sem részesülhetnek. Az oktatás és az egészségügy forrásellátottságát az intézmények működésbiztosítási feltételeinek alsó határa alá csökkentették, veszélyeztetve ezáltal ifjúságunk jövőjét, és a nemzet amúgy is katasztrofális egészségi állapotát, óriási áldozatvállalást is követelve a lakosságtól.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés: lehet-e és lesz-e folytatása ennek a sokkból igazán sokat, terápiában viszont annál kevesebbet nyújtó gazdaságpolitikának.
(9.20)
A kormány gyakran a Világbankra és a Nemzetközi Valutaalapra hivatkozik, ha megszigorító intézkedéseket hoz. Nem hallunk azonban arról, hogy ugyanezek a nemzetközi pénzügyi szervezetek a személyi jövedelemadó kulcsainak és a társadalombiztosítási járuléknak a drasztikus csökkentését sürgetik. Számunkra most az a kérdés, hogy végre a politikai szlogeneken túl a két miniszteri biztos munkája nyomán is történik-e konkrét lépés a családi típusú adózás, a kettős adótábla megszüntetése, a társadalmi igazságosság, a közteherviselés minél teljesebb körű megvalósítása érdekében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy évvel a Bokros-csomag bevezetése után... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)... többek között ezek azok a gondolatok, amelyek megoldását a társadalom a kormánytól, illetve az új pénzügyminisztertől joggal várja. Mivel az utóbbi időben, elsősorban az MSZP-kongresszusra készülődés jegyében, a sajtóban fel-felröppenő hírek jelzik a kormány, illetve a pénzügyminiszter úr ez irányú szándékváltozását, fel kell tenni a kérdést, lesz-e a végre az ország helyzetének javulását biztosító gazdaságpolitikai lépésváltás. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)