Lotz Károly (SZDSZ)
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! A miniszterelnök úrnak hozzám eljuttatott válaszát ismertetném. A hozzám írásban eljuttatott interpellációra válaszolva először is azt szeretném leszögezni, hogy a rendszerváltozás óta nem volt olyan kormány Magyarországon, mely ne tűzte volna ki célul a kelet-magyarországi térség felzárkóztatását. Ez a körülmény tehát lehetőséget ad arra, hogy a különböző célkitűzések között a megvalósulás szempontjából összehasonlítást tegyünk.
Képviselő asszony beváltatlan ígéretekre utalva elsőként az M3-as autópálya határig történő megépítésének hiányát kéri számon. Ennek kapcsán emlékeztetnem kell arra, hogy 1992-ben, amikor képviselő asszony bátyja koalíciós partnerként vett részt az ország ügyeinek intézésében, ezt a beruházást koncesszióba adással vélték megvalósíthatónak. Nos, az akkor elindított nemzetközi versenytárgyalás alapján 1995-re kiderült, hogy ezzel a megoldással, számottevő költségvetési támogatás nélkül meghaladta volna akár a 40 milliárd forintot is , az egyébként teljes szakaszán díjat szedő autópálya még a borsodi megyehatárig sem ért volna el, a tiszántúli szakasz megépítésére pedig még ajánlat sem érkezett.
A jelenlegi kormány ezért alapos előkészítés eredményeként a megoldást az állami útdíjas rendszerben való kiépítés programjában találta meg. Ennek megfelelően a munkák Gyöngyösnél ez év júliusában kezdődhetnek meg, és az M3-as autópálya 1998-ig Füzesabonyig, legkésőbb 2003-ig pedig Polgárig épül ki. Az utóbbi határidő megfelelő nagyságú díjbevételek és állami garanciavállalás esetén egy-két évvel előbbre hozható. Az ezzel kapcsolatos kormány-előterjesztés, a gyorsítási előterjesztés előkészítés alatt van.
Megjegyzem, hogy épp a tegnapi és mai napon folynak a legkeményebb tárgyalások az Európai Beruházási Bankkal pénzügyminiszteri, államtitkári szinten, hogy lehetőség szerint a határidőt minden körülmények között tartani lehessen.
A Polgárnál megtörténő átadást követően a díjbevételek visszaforgatásával a program önfinanszírozóvá válhat, ami lehetőséget teremt arra, hogy az autópálya Nyíregyházáig, majd onnan az országhatárig megépülhessen. Mindez természetesen azt jelenti, hogy az M3-as teljes szakaszán szükséges lesz a díjszedés, ellenkező esetben ugyanis források hiányában a továbbépítési program lelassulhat, rosszabb esetben leállhat.
Ami a záhonyi különleges vállalkozói övezet kérdését illeti, ebben a tárgykörben képviselő asszony már intézett kérdést a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, aki a választ megadta. Most ezeket a válaszokat csak megismételni lehet. Tehát: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvénybe, melyet képviselő asszony egyébként nem szavazott meg, beépült a vállalkozói övezet fogalma, továbbá a társasági adóról szóló törvényben megjelennek a létesítéshez szükséges ösztönzők.
A Magyar Fejlesztési és Beruházási Bank 50 millió forintos alaptőkével létrehozta azt a társaságot, amely Záhony térségében a vállalkozói övezet előkészítését végzi, és amely társaság alaptőkéjét a kormány döntése alapján a Területfejlesztési Alap 200 millió forinttal megemelte.
Megjegyzendő, hogy a hasonló megoldási kísérletek Közép-Kelet-Európában eddig sorra megbuktak, ugyanakkor Magyarország angol támogatással lehetőséget kapott arra, hogy tovább finomítsa, fejleszthesse, illetve kereshesse a problémakörhöz kapcsolódó megoldásokat.
Az elmondottak, úgy gondolom, kellően cáfolják azt a véleményt, hogy a kormány semmit sem tett az elmaradt térségek felzárkóztatásáért. Ezért kérem képviselő asszonyt és a tisztelt Házat, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)