István József (FKGP)
ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Független Kisgazdapárt mindenkor különös felelősséggel viseltetett a nemzet megtartó erejének, a magyar középosztálynak a sorsa iránt. Többször rámutattunk, hogy az ide tartozó néprétegek viselik a stabilizációnak, a modernizációnak nevezett megszorító intézkedések minden terhét, köztük: a bérből és fizetésből élők, a munkanélküliek, a járadékosok, a segélyezettek, az egészségkorlátozottak, a nagycsaládosok, a pályakezdők és a nyugdíjasok. (Dr. Pető Iván: Ez a középosztály?) Túladóztatott társadalmunkban tőlük származik az adóbevételek 90 százaléka. Fájdalom, hogy elsősorban a családok és a gyermekek a célpontjai az értelmetlen elvonásoknak. Az emberek 18-20 százaléka egészségi állapotát tekintve depressziós. Az anyagi ellehetetlenülés pedig kétségbeejtő egzisztenciális, szellemi, lelki, testi leépüléssel is jár, a nemzet egészségi állapotának romlásával, a nemzet fogyásával és reménységvesztésével.A magyar középosztály körülbelül 35 százaléka a létminimum alatt él, 35 százaléka a létminimum körül. Ez jellemzi az úgynevezett alsó középosztályhoz tartozó néprétegeket. A felső középréteget jelentő 20 százaléknyi értelmiségi, tisztviselői és kisvállalkozói réteg menthetetlenül lecsúszófélben van. A kettéváló társadalomban a fennmaradó 10 százaléké az összes jövedelem 40 százaléka. Ez az összeg azonban aligha kerül vissza a gazdaságba, mert tulajdonosaik magánvagyonként halmozzák fel, nem akarnak arányosan és méltányosan osztozni a közteherviselésből, nem ruháznak be, nem fejlesztenek, nem hoznak létre új munkahelyeket.
Kérdezem ezért az államtitkár urat, miután tömeges elszegényedés várható és van szegénységpolitika nélkül, államtitkár úr , van-e a pénzügyi tárcának... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.)... vagy a kormányzatnak szegénységpolitikai elképzelése, koncepciója, netán stratégiája, vagy marad a nyomor filozófiája.
Tisztelettel várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)