Világosi Gábor (SZDSZ)
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztéssel kapcsolatban vita csupán az országgyűlési határozat címe tekintetében Papp Pál képviselő úr e tárgyban benyújtott módosító indítványára tekintettel bontakozott ki a bizottságokban. Három bizottság is megtárgyalta ezt a témát. A résztvevők többsége osztotta azt az alkotmányos aggályunkat, amely szerint az Országgyűlés megerősítő határozata, annak címe nem térhet el magának az egyezménynek a címétől, amelyet a szerződő felek aláírtak. Ebben az esetben ugyanis előállhatna az, hogy nem ugyanazt a szerződést erősítené meg a T. Ház.Az egyezményben megnevezett két település, Mörbisch, illetve Siegendorf az Osztrák Köztársaság államterületén található. Az, hogy egy másik állam területén levő település nevét nemzetközi szerződésben miként jelöljék meg, elsősorban az adott állam szuverenitása körébe tartozó kérdés. Az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvek Európa-chartája a földrajzi nevek megjelölésénél a kisebbségi nyelven történő megjelölést, adott esetben a hivatalos nyelvvel való együttes megjelölést akkor teszi kötelezővé, ha megfelelő igény van erre. Tekintettel arra, hogy az adott területen magyar kisebbség ma már nem él, a nemzetközi jog által biztosított ezen lehetőségre nem hivatkozhatunk. Kölcsönös megegyezés, illetve viszonosság alapján természetesen lehetőség van arra, hogy olyan helységneveket, ahol több nemzetiség él, több nyelven tüntessenek fel, és ezt nemzetközi szerződésben is így alkalmazzák.
Mindezek a szempontok elsősorban a nemzetközi szerződés előkészítése során mérlegelendő és a másik féllel megvitatandó kérdés. A magyar-osztrák határmegállapodások tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben eddig nem volt gyakorlat osztrák helységnevek magyar, egyidejűleg német nyelven történő feltüntetése.
A nemzetközi szerződés megerősítésének körében az Országgyűlés főként azt vizsgálja, hogy a szerződés tartalmát tekintve megfelel-e az ország politikai, kül-, valamint belpolitikai, gazdasági érdekeinek; vizsgálja továbbá a szerződés és a nemzetközi jogszabályok, köztük az alkotmány viszonyát. A vizsgálat formai kérdésekre is kiterjedhet. Jelen esetben jóllehet az egyezményt három országgyűlési bizottság is megvitatta nem merült fel a szerződéssel kapcsolatban tartalmi és formai aggály. Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a szerződés megkötése, megerősítése mind az Osztrák, mind pedig a Magyar Köztársaság, annak polgárai érdekeit egyaránt szolgálja.
Tájékoztatom továbbá képviselőtársaimat, hogy az osztrák fél diplomáciai jegyzék útján 1995 augusztusában már értesítette a magyar Külügyminisztériumot, hogy eleget tett a hatálybalépéshez szükséges belső jogi előírásainak.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyezmény megerősítésére vonatkozó javaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)