Matyi László (SZDSZ)
DR. MATYI LÁSZLÓ, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiss József képviselőtársammal egy viszonylag rövid törvényjavaslatot terjesztettünk elő, de meggyőződésünk, hogy ennek a jelentősége sokkal nagyobb, mint amit a terjedelem mutat. Ma az államháztartás négy alrendszeréből a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének elkészítését, annak a technikai rendjét törvény szabályozza. Egyedül a társadalombiztosítási költségvetések, a két elkülönített társadalombiztosítási alap költségvetésének az elkészítésére nincsenek hatályos törvényi szabályok.Immáron sokadszor jutott a Ház abba a helyzetbe, hogy nem a kívánt decemberi időpontban, hanem már a folyó évben fogadta el a költségvetést. Emlékezhetünk, tavaly ez júniusban történt, ebben az évben két-három hete fogadta csak el a Ház ezt a költségvetést.
Az, hogy a költségvetések elfogadásának az ideje így csúszkál, hátrányos a nyugdíjasok számára, hisz bizonytalan számukra, hogy az adott évben milyen mértékű nyugdíjemelésben részesülnek. Bizony hátrányos az egészségügyben dolgozók számára, mert az ő éves finanszírozásuk is bizonytalan egészen a költségvetés elfogadásáig. Úgy gondoljuk, hogy bizonyos szempontból kedvezőbb lenne a vállalkozói szféra számára is, hogyha az őszi időszakban az összes közteherről közel egy időben döntene a Ház, akár az adókat vesszük, akár, ha szükséges, a vámtörvény, az illetéktörvények módosításáról, egy időben döntene a Ház arról, hogy a magyar vállalkozói gazdasági szektort milyen közterhek terhelik.
Úgy gondolom, hogy ez nemcsak a gazdasági szféra számára előnyös, hanem számunkra, képviselők számára is előnyös, mert mi is pontosabban tudunk egy gazdaságpolitikának megfelelő mértékekben gondolkodni és dönteni, akár az adó, akár a tb-járulékok, akár az illetékek és a vámok mértékéről.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.
A jegyzői székben dr. Szilágyiné Császár Teréziát Sasvári Szilárd váltja fel.)
Ez a törvényjavaslat technikai értelemben igazodik a központi költségvetés elkészítésének a menetéhez. Azt mindannyian tudjuk, hogy a pénzügyminiszternek május 30-áig kell a kormány elé terjesztenie a központi költségvetés irányelveivel kapcsolatos elképzeléseket. Erről a kormánynak június 30-áig kell döntenie és a Ház elé terjesztenie, ami azért fontos, hogy ebben a pillanatban nyilvános lesz, és ebben a pillanatban a társadalombiztosítási önkormányzatok is ismerjék a kormány jövő évi gazdaságpolitikai elképzeléseit. Ezeknek az ismeretében a társadalombiztosítási önkormányzatoknak augusztus 30-áig kell a kormány elé beterjeszteniük a két tb-alap költségvetését, mint ahogy a pénzügyminiszternek is a központi költségvetést az adott év augusztus 30-áig kell a kormány elé beterjesztenie.
A kormány számára egy hónap áll rendelkezésre, hogy döntsön mind a központi költségvetésről, mind a tb-alapok vonatkozásában, hogy azokat támogatja, vagy ahogy ez a törvényjavaslat lehetőséget ad a kormány számára egy alternatív tb-költségvetést terjesszen a Ház elé szeptember 30-ai időponttal.
Abban az esetben, ha a tb-önkormányzatok az augusztus 30-ai időpontot nem tudják tartani valamilyen oknál fogva, akkor is kötelező a kormány számára, hogy a később előterjesztett tb-költségvetést a Ház elé terjessze, és nekünk, országgyűlési képviselőknek a felelőssége, hogy a kormány, a kormány által támogatott vagy a tb-alapok önálló költségvetését fogadjuk el.
Ugyanakkor ez a javaslat tartalmaz egy más megközelítést is. Sokan emlékszünk arra, hogy '95-ben, novemberben még mind a két tb-alap azt állította, hogy az általuk vállalt hiányt tartani tudják, miközben a jegybanknál lévő folyószámlájuk alapján egyértelművé vált, hogy ezt a hiányt nem lehet tartani.
Úgy gondolom, az, hogy negyedévente a két tb-alapnak be kell számolni az Országgyűlés, illetve a kormány számára, hogy a folyó költségvetés kiadási- bevételi oldala hogyan áll, lehetőséget ad akár a kormány, akár a parlament, akár a tb-alapok számára is, hogy a csúszásoknak azt a mértékét, amely indokolttá tehet akár törvényi, akár másmilyen beavatkozást, még időben meg lehessen tartani, hogy a tb-önkormányzatok költségvetése tartsa az eredetileg meghatározott sarokszámokat; illetve amennyiben azokat bármilyen okból kifolyólag nem sikerül tartani ez lehet külső gazdasági ok, lehet gazdálkodásból eredő ok , még mindig legyen idő év közben korrigálni, hogy az egész országra vonatkozó gazdaságpolitikai sarokszámok, a gazdaságpolitikai irányelvek megvalósulhassanak.
Arra kérem a tisztelt Házat, hogy módosító indítványokkal esetleg próbáljon javaslatot tenni a törvényjavaslat esetleges hibáinak a kijavítására, s utána a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)