Trombitás Zoltán (Fidesz)
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Bihari Mihály képviselő úrnak azt a majdnem egyéves munkát, amit az összeférhetetlenségi törvény kapcsán a hatpárti tárgyalások folyamán kifejtett. Azt gondolom, annak ellenére, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem írta alá ezt az előterjesztést, sok szempontból nagyon hasznos volt a hatpárti tárgyalásokon folyó munka. Mi is az összeférhetetlenség? Az összeférhetetlenség intézményével választható külön a közhatalom a politikától. Az összeférhetetlenség az államszervezeten belül a hatalommegosztás egyik legfőbb megvalósítója, amely egyensúlyba helyezi az egyes hatalmi ágakat. Kukorelli István alkotmányjogász a következőképpen fogalmaz: "Az országgyűlési képviselői összeférhetetlenség mint speciális összeférhetetlenségi forma egyrészt a hatalommegosztás megvalósítására, árnyaltabbá tételére hivatott, másrészt a képviselői magatartással szemben állít fel jogi, erkölcsi követelményeket. A képviselői összeférhetetlenség legfőbb célja az, hogy védje a közjogi értelemben a szabad mandátumot. Az összeférhetetlenség azt szolgálja, hogy az országgyűlési képviselők tevékenységüket valóban a köz érdekében végezzék. Az Országgyűlést és az országgyűlési képviselőket függetleníteni kell más szervezeti, gazdasági, privát hatalmaktól, amelyek eltéríthetik őket a köz érdekeinek képviseletétől."
Az 1946-os, itt már idézett összeférhetetlenségi törvényjavaslat vitájában annak előadója, Zsedényi Béla a következőképpen fogalmazott: "A kellő függetlenség hiányában szolgálni, mégpedig bátran szolgálni a közérdeket aligha lehet. A kérdés csak az, hogy melyek azok a hatalmasságok, amelyek függetlenségünket a legjobban veszélyeztetik, és lévén az összeférhetetlenség elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi kérdés, milyen jogszabályokkal nyújthatunk ellenük védelmet."
Miért van szükség tehát az összeférhetetlenségi szabályokra? Az előbb említetteken kívül fontos cél a gazdasági és politikai pozíciók összefonódásának megakadályozása. A parlament függetlenségét védeni kell a gazdasági hatalmakkal szemben, nehogy a magánérdek a pénz, a vagyon a közérdek kárára érvényesüljön.
Milyen fajtái vannak az összeférhetetlenségnek? Megkülönböztetünk közhivatali, közjogi, közbenjárási, méltatlansági vagy gazdasági összeférhetetlenséget. A jelen törvényjavaslathoz nehéz egyértelműen viszonyulni abból a szempontból, hogy itt tulajdonképpen 5740 törvényjavaslat vitája zajlik. Nem 30-40-50 féle variációról van szó, hanem ha a matematika szabályai érvényesek és ezek politikától függetlenül szerintem valószínűleg érvényesek , akkor 5740 különböző variáció képzelhető el ezen benyújtott törvényjavaslat kapcsán. A később benyújtott módosító indítványok még tovább bonyolíthatják majd ezt a képet. Érzékelte ezt a problémát az alkotmányügyi bizottság is, amely külön négyfős albizottságot hoz létre e problémakör rendezésére.
A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elutasította a jelen javaslat általános vitára alkalmasságát; mindössze 2 igen szavazatot kapott a javaslat. Ezen bizottsági vélemények is alátámasztják a Fidesz azon álláspontját, hogy nem írta alá a törvényjavaslatot. Véleményünk szerint a javaslat így kezelhetetlen, és a vita első köre után helyesebb lenne visszavonni átdolgozásra és új formában való benyújtásra.
Három alapvető szempont vezérelte a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióját, hogy ne támogassuk a jelen törvényjavaslatot: 1. a törvényjavaslat nem egységes szövege, amire az előbb utaltam; 2. az általunk legfontosabbnak tartott gazdasági összeférhetetlenségi kérdéskör nem kielégítő szabályozása; 3. a törvény hatálybalépésének kérdésköre.
Nézzük sorra az összeférhetetlenségek formáit!
A közhivatali vagy közjogi összeférhetetlenség. Ezt a problémakört az 1990. évi LV. törvény megnyugtatóan rendezi. A hatpárti tárgyalásokon ezzel kapcsolatban csak egy komolyabb vitapont merült fel: a polgármesteri és a képviselői tisztség összeférhetőségének kérdésköre. Az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, ezért külön variációban is jelennek meg a törvényjavaslat előterjesztésében. Az Alkotmánybíróság 55/1994.(XI.10.) határozata szerint a két tisztséget egymással összeférhetőnek tartja; mi ezzel egyetértünk, ezt a pontot mindenképpen támogatjuk.
A második ilyen a közbenjárási összeférhetetlenség. Ez védi a törvényhozót a protekciótól, a korrupciótól, tiltja a nemkívánatos érdekérvényesítést, a kijárást, a lobbyzást. Talán ez a pont váltotta ki a legkisebb vitát a hatpárti tárgyalásokon.
Méltatlansági összeférhetetlenség. Ez a legkevésbé precízen szabályozható eset, ezért nagyon vigyázni kell, hogy politikai okokból ne éljenek vele vissza. Az előterjesztés ezért vigyázott e síkos pályán, és csak a precízebben szabályozható méltatlansági eseteket például a jogerős szabadságvesztésre elítélés esetét emelte be a javaslatba.
A negyedik kérdéskör, amelyik a legnagyobb vitát váltotta ki, a gazdasági összeférhetetlenség; talán nem véletlenül váltotta ki a legnagyobb vitát az egyeztetések során. Az előterjesztés ötféle variációt tartalmaz erre az esetre:
Az A-variáció azt mondja ki, hogy egyáltalán ne legyen gazdasági összeférhetetlenség, ami számunkra teljesen elfogadhatatlan.
A B-variáció amit a szocialista párti képviselőcsoport támogatott azt mondja, hogy az összeférhetetlenség csak azokra az esetekre terjedjen ki, amikor többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságok vezető pozícióinak betöltéséről van szó. Véleményünk szerint azonban mivel a privatizáció előrehalad, és ez helyes nagyon kevés olyan többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cég lesz, ahol ez az összeférhetetlenségi eset felmerülhet. Éppen ezért tehát, amikor majd a Paksi Atomerőmű 25 százalékban lesz a magyar állam tulajdonában, akkor már csak néhány cég lesz többségi állami tulajdonban, ezekre pedig véleményünk szerint már nem érdemes ilyen szabályokat alkotni.
A C-álláspont szerint amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége képviselt bármilyen állami vagy önkormányzati tulajdonrészt képviselő cégnél legyen összeférhetetlen a vezetői beosztás a képviselőséggel.
(12.00)
Ezzel az állásponttal egyetértünk, de mi ezt természetesen kibővítenénk. A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a teljes demokrácia és a jogállamiság kialakulásának és a gazdasági átalakulásnak jelenleg még átmenetinek tekinthető szakaszában szigorúbb gazdasági érdekeltségi szabályokra van szükség mind a magánszférában, mind a köz viszonylatában. Ezért feltétlenül szükséges szigorú gazdasági összeférhetetlenségi szabályok megalkotása. Véleményünk szerint összeférhetetlen az állami, önkormányzati vállalatoknál betöltött vezető beosztás, igazgatótanácsi tagság, felügyelőbizottsági tagság. Álláspontunk szerint azonban ezt a magángazdaságra is ki kell terjeszteni. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a képviselő, pozícióját felhasználva, akár a magánszférában is ilyen állásokat szerezzen, mert ez magában rejti azt a veszélyt, hogy a képviselő nem a választópolgárokat, hanem a cége érdekeit képviseli. Ez olyan nemkívánatos összefonódás, amit véleményünk szerint meg kell akadályozni.
A világ különböző országaiban a legkülönfélébb szabályok vannak érvényben az összeférhetetlenség tekintetében. Van a Fidesz által javasoltnál is szigorúbb szabályozás is. Ilyen érvényesül például az Amerikai Egyesült Államokban: a képviselőnek még a saját cége vezetéséről is le kell mondania, ügygondnokot kell kineveznie, és tilos beleszólnia a saját vállalata irányításába, amíg képviselő. Ez tehát még a mi változatunknál is szigorúbb, tehát nem igaz az az álláspont, hogy a világon csak enyhébb változatok jelenhetnek meg, vannak szigorúbbak is.
A hatálybalépés kérdése. Mi azonnali hatálybalépést javaslunk. Az ezzel szemben felhozott indokok elhangzottak már a Ház előtt: a képviselők megválasztásukkor nem lehettek felkészültek erre az összeférhetetlenségi törvényre, ezért ez a választások utólagos átértékelését jelentené hangzottak el az érvek. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy mivel mind a jelenlegi kormánypártok, mind egyes ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is, a választási programjukban szigorú összeférhetetlenségi és köztük gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat ígértek a választópolgároknak, mi ezt a javaslatot továbbra is fenntartjuk; a képviselők tehát a választási programjuk ismeretében tudhatták, hogy mi vár rájuk. Nem lehet azt cselekedni, hogy a választáskor mindent megígérünk, majd a parlamentbe kerülve az ígéreteket elfelejtve, azokról úgy nyilatkozunk, hogy erre nem voltunk felkészülve, ezért ránk még ne vonatkozzon, csak a következő parlamentre. Ugyanakkor a javaslat szerint minden egyéb összeférhetetlenségi szabály azonnal életbe lépne, kivéve a gazdasági összeférhetetlenség szabályait. Kérdés: a többi összeférhetetlenségre fel lehettek készülve a képviselők, csak arra nem, ami a zsebüket érinti?
Nemrégiben a sajtóban megjelent egy közvélemény-kutatás nem tudom már, melyik cég készítette és ebben arról kérdezték a választópolgárokat, hogy mi a véleményük a képviselői összeférhetetlenség tekintetében, különös tekintettel a gazdasági összeférhetetlenség eseteire. A választópolgároknak e közvélemény-kutatás szerint 75 százaléka a legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat támogatta a magánszférára is kiterjedően, nem kívánta azt, hogy a képviselők különböző felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tagságokat vállaljanak fel és ilyen módon szerezhessenek maguk számára pluszjövedelmeket. További 11 százalék a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályokat támogatott, és így a maradék 14 százalék között oszlott el az az összes többi vélemény, amely semmilyen összeférhetetlenségi szabályt nem kívánt volna, illetve a jelenlegi szabályokkal egyetértett vagy annak minimális módosítását javasolta.
Úgy gondoljuk tehát, hogy valóban megérett a helyzet arra, hogy egy összeférhetetlenségi törvényt alkosson a parlament, illetve a képviselők jogállásáról szóló törvényt kiegészítse a parlament a képviselők összeférhetetlenségével, de a jelenlegi javaslat ebben a formában nem kezelhető. Ezért azt gondoljuk, hogy mindenképpen vissza kellene vonni, egy egységes törvényszöveg-javaslatot volna szükséges beterjeszteni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)