Tirts Tamás (Fidesz)
TIRTS TAMÁS, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Roma Önkormányzati Képviselők! Kedves Vendégeink! Tabajdi Csaba azt mondotta, hogy ez a nap egyértelmű jelzés, hogy mennyire fontos ez a probléma. Én a magam részéről hadd tegyem hozzá, hogy remélem, nem ebben a napban merül ki a kormányzat figyelme a cigánypolitika iránt, és remélem, hogy az a vita, ami itt ma kibontakozik és minden témában ki kell hogy bontakozzék, hiszen azért vannak kormánypárti és ellenzéki képviselők, hogy különbözőképpen megfogalmazzák véleményüket , valamilyen módon a cigányság helyzetén segíteni fog.Becslések szerint a magyarországi cigányság lélekszáma meghaladja a félmilliót, akár a 700 ezret is. Régiónkban lakik a világ cigányságának nagyobbik része, mintegy négy-ötmillió. A magyarországi romák helyzetének alakulása az ország viszonylagos fejlettsége folytán óhatatlanul hatással van és lesz a környező országokra is. Már most érzékelhető az a kívánatos külpolitikai magatartás, amelyben Magyarország a közép-európai cigányság jogainak tiszteletben tartását a szomszédos államokkal kialakítandó jószomszédi viszony összetevőjének tekinti.
A romák történelme szorosan összefonódik a magyar többségével. Kultúrájuk sajátos értékekkel gazdagította a magyar kultúrát. Bár az asszimiláció jelentős mértékben előrehaladt körükben, mind a mai napig megőrizték archaikus népi kultúrájuk egy részét és hátrányos társadalmi helyzetükből fakadó különállásukat. Egyfajta kettős kötődés jellemzi őket, egyszerre érzik magukat magyarnak és romának.
Máig ható, mély traumát eredményezett körükben a második világháborús cigány genocídium. A náci fasizmus brutális gaztetteinek sem történeti feltárása, sem politikai gesztusokkal történő enyhítése mind a mai napig nem történt meg.
A rendszerváltás folyamata rendkívül hátrányosan érintette a romák társadalmi csoportjait. A hatvanas-hetvenes években az extenzív szocialista iparosítás eredményeként történelmük során először kapcsolódtak be a modern társadalmi lét rendszerébe. Ennek következtében jellemző lett rájuk is a csaknem teljes foglalkoztatottság. Természetesen ettől még nem éltek jól, de legalább a napi kenyérgondok megoldódtak. Ez a rendszer összeomlásával szükségszerűen a múltba enyészett.
Mára a rendszerváltó társadalmak minden nehézsége sújtja őket. De mindenekelőtt a munkanélküliség, amely a cigányok körében sokszorosa az országos átlagnak, többen itt már mondták a 70 százalékot, de egyes körzetekben a 90 százalékot is meghaladja. Különösen nehéz a helyzete a válságövezetek falusi cigány lakosságának, ahol a mindennapi létfenntartás is küzdelem a nagy tömegek részére.
Minden, a romák helyzetével foglalkozó írás, ajánlás elkészítéséhez a valóság pontos ismerete szükséges. Itt jegyzem meg, hogy a mai vitanapra a képviselők két anyagot kaptak. Az egyiket Látlelet címmel Tabajdi Csaba politikai államtitkár jegyzi, a másik a vitanapot előkészítő képviselőcsoport részéről jött Hága Antónia aláírásával, és nagyon fontos anyagnak tartom az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vaskos anyagát. Sajnos, ezt a képviselők nem kaphatták meg, csak a frakcióvezetők, de nyilván, akit érdekelt, az tudott ebből is készülni.
Egy hatékony intézkedéssorozatnak előfeltétele a romák helyzetének komplex felmérése, tudományos igényű elemzése. Épp ezért a Fidesz kezdetektől ösztönzi a magyarországi cigányok lélekszámát, településszerkezeti és rétegződési sajátosságait, anyanyelvi, kulturális helyzeteit feltáró országos szociológiai kutatások folyamatossá tételét.
Tisztelt Ház! A probléma kezelése nem csupán a cigányság ügye, hiszen az egész magyar társadalom érdekelt a cigányság felemelkedésében, a már ma is robbanásveszélyes helyzet továbbfejlődésének elkerülésében. Hiszen Magyarország belső stabilitása a rendszerváltás sikerének előfeltétele. Ugyanakkor nincsenek illúzióink. Bár a társadalom zöme nem cigányellenes, kétségtelen, hogy a lakosságot egyelőre nem foglalkoztatja különösebben ez a probléma.
(10.50)
Ennek előnye és hátránya kézenfekvő. Mindebből fakad, hogy a romák céljai csak a társadalom számára is belátható, politikailag elfogadható módon valósulhatnak meg.
A Fidesz 1988-as megalakulásától kezdve közismert kisebbségbarát magatartásáról. Mindig fellépett a kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben, és hasonló szellemben tevékenykedik itt a törvényhozásban is.
Mint eddig, a jövőben is elutasítjuk a cigányellenes jelenségeket, függetlenül attól, hogy ez a politikai közszereplőktől, a végrehajtó hatalomtól vagy magánszemélyektől nyilvánul meg.
Mivel a magyarországi cigányok, a romungrók, az oláhcigányok, a beások meghatározott csoportjegyek alapján etnikai értelemben is közösséget alkotnak, a Fidesz a kisebbségi egyén és a közösségei szabadságának elvéből indul ki. Az identitásválasztás szabadsága, az identitás megőrzésének joga az egyénnek és a közösségnek olyan jogai, amelyek részét képezik az egyetemes emberi jogoknak.
A romák asszimilációjának kérdésében álláspontunk nyitott. Nem lehet célunk sem a spontán asszimiláció megakadályozása, sem pedig az erőszakos asszimiláció bármiféle formájának eltűrése. Viszont célunk lehet, hogy megfelelő feltételek megteremtésével, aktív állami támogatással a cigányidentitást szabadon lehessen megélni Magyarországon.
A cigányság nem csupán s nem elsősorban nemzeti vagy etnikai kisebbségi probléma, hanem egy halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi réteg komplex problémája. A cigánypolitika ily módon számunkra nem mint ágazati politika létezik, hanem mint az egyes ágazati politikákon belül megjelenő sajátos kérdés, illetve ezek hatékony összehangolásának problémája.
Tisztelt Ház! Szabadelvű társadalomfelfogás alapján elutasítjuk a gondoskodó állam szocialista ideálját. Az állampolgároknak és közösségeiknek alapvetően maguknak kell megküzdeniük céljaik megvalósulásáért. Az állam dolga, hogy megteremtse ehhez a feltételeket, s ha indokolt, a legkülönfélébb küzdelmekben támogassa a polgárokat. Természetesen ez nem vonatkozik a magatehetetlen rétegekre, őket hatékony szociális védelemben kell részesíteni. A Fidesz azonban a romákra nem mint magatehetetlen csoportra tekint, hanem mint egy hosszú távú polgárosodás kezdetén álló rétegre, ezért javaslataink is ennek a polgárosodásnak az útját kívánják egyengetni.
Az ország jelenlegi állapotában nem növelhető a költségvetési újraelosztás nagyságrendje. Aki a cigányság helyzetének gyors javulását ígéri, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy az ország jövőjével hazardírozik. Ugyanis az állami újraelosztás nagysága nem hogy nem növelhető, de annak még a jelenlegi rendszere sem tartható. Nem a segélyek morzsáit, hanem a polgárosodás esélyét, nem a napról napra való vegetálást, hanem a tartós felemelkedés lehetőségét kell kínálni az ország roma polgárainak. Nincs még egy, a cigány kérdéssel azonos súlyú, a társadalom egészét érintő kihívás, amely ennyire kiélezetten sűrítve mutatná meg a magyar társadalom minden konfliktusát.
A romakérdés kiterjed az alkotmányos berendezkedés minden területére, az önkormányzati szférára, a törvényhozásra, a végrehajtó hatalomra, az oktatás, a művelődés, a tömegkommunikáció területére, a munkanélküliség-, az egészségügy-, a nyugdíjrendszer-, a települési szegregáció- és a regionális elmaradottság-, a kriminalitás-, a bevándorláspolitikára. Ily módon a romakérdés nem csupán a Fidesz kisebbségbarát hozzáállását teszi próbára, hanem jelzi a magyar társadalom legsúlyosabb konfliktusaira adott válaszok irányát is.
Tisztelt Ház! A cigányokat érintő politikai döntések kialakításában egyre fontosabb, megítélésünk szerint döntő szerepe lesz a mindenkori kormányzat és a kisebbségi törvény alapján létrejött Országos Roma Önkormányzat közötti hatáskör- és feladatmegosztásnak, a mindenkori kormányzat és a roma önkormányzatok kapcsolatának.
A Fidesz szorgalmazza, hogy a romák politikai képviseletére mielőbb szülessen megnyugtató válasz. Ezen túlmenően kívánatos, hogy létrejöjjön és folyamatosan működjön a különböző tárcák között a rendszeres egyeztetés és együttműködés. A megalakult helyi önkormányzatok, valamint az Országos Roma Önkormányzat a kisebbségi érdekek legitim képviseletének az intézményei. A romák sokan vannak, és túlságosan megosztottak ahhoz, hogy ne legyen létfontosságú számukra a legitim képviselet megteremtése, amely képes lehet arra, hogy nyomatékot adjon a mögöttük álló százezrek helyzetének és álláspontjának.
Hasonlóan támogatjuk a kisebbségi törvényben körvonalazott jogvédő és tanácsadó szolgálatok működését, felállítását.
A már említett 1993. évi LXXVII. törvényt, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól rendelkezik, a kisebbségek anyagi önállóságának megteremtése érdekében finanszírozási garanciákkal kell kiegészíteni. Ezt minden költségvetési vitában elmondtuk azóta is, hogy nem elég önmagában a kisebbségi törvény, ha nincsenek finanszírozási garanciák, akkor évről évre a mindenkori pénzügyminiszter kénye-kedvének vannak kitéve a kisebbségi önkormányzatok. Itt is sokkal jobb kormányzati együttműködésre, koordinációra lenne szükség.
Tisztelt Ház! Végül is mik a megoldás irányai? A cigányság felemelkedésének elsődleges eszköze megítélésünk szerint a romák alulképzettségének a megszüntetése. Sajnos a mai napon is Magyar Bálint szavaiból több jövő időt hallottunk, több kívánságot, mint megvalósulást. Megítélésünk szerint olyan oktatási rendszer szükséges, amely képes arra, hogy a tömegek számára nyissa meg a társadalmi mobilitás csatornáit. Enélkül reménytelen a romák középosztály nélküli csonka társadalmának kikerekítése. Egy jövendőbeli roma középosztálynak feltétlenül magában kell foglalnia a kis- és középvállalkozókat, az értelmiséget és egy köztisztviselői, közalkalmazotti réteget, de még a fegyveres erők és a rendvédelmi szerveknek a középvezetői szintjét is.
A Fidesz az oktatáspolitikájában nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a romagyerekek már az óvodában, illetve az iskola-előkészítőkben le tudjanak dolgozni induló hátrányukból, esélyeik egyenlőtlenségéből. Az általános iskolák és az óvodák esetében nem ösztönzi kizárólag roma oktató-, nevelőintézmények létesítését, mert félő, hogy ezek a meglévő különbségek állandósulását eredményeznék. De fontosak lehetnek a felzárkóztató, a tehetséggondozó programok.
Más a helyzet a középiskolák szintjén, ahol igény esetén nem látjuk problémásnak önálló, regionális roma oktatási intézmények létesítését. Épp ezért volt nagyon nagy eredmény az előző ciklusban a Gandhi Gimnázium létrejötte, amiért azt hiszem, hogy frakcióktól függetlenül többen küzdöttünk ebben a parlamentben.
A felsőoktatás egész területén elsődleges a képzők képzése. Örvendetes, hogy néhány intézményben az elmúlt években létrejöttek a ciganológiai tanszékek. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben az ország minél több bölcsészkarán, tanító- és tanárképzőin létesüljön ilyen tanszék, illetve valósuljon meg ilyen irányú képzés.
Ösztönözzük azt is, hogy az önkormányzatok közoktatási irodái a helyi kisebbségi önkormányzatokkal együtt gondoskodjanak a jelentős számú roma tanulót eredményesen képző pedagógusok differenciált bérezéséről, jutalmazásáról az erre elkülönített keretből.
A közép- és felsőfokú képzésben nagy jelentőséget tulajdonítunk a rugalmas tanulmányi ösztöndíjazás és a kollégiumi hálózat megteremtésének. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a pedagógusok érdekérvényesítésére is. Segíteni kell egy romák és nem romák számára is nyitott roma pedagógus kamara létesítését. Ennek lehetősége lenne alternatív tantervpályázat kiírására, önkormányzatok felkérésére, rendszeres tanácsadásra, regionális tantervek elkészítésére, nyelvi lektorálásra, oktatási segédanyagok készítésére, a roma pedagógusok képzésének felügyeletére.
Míg azt gondoljuk, hogy az oktatáspolitika a hosszú távú cél és a hosszú távú fejlődés eszköze, rövid távon mindenképpen hangsúlyt kell fordítani a szociálpolitikára, nélkülözhetetlen eszköze ez a cigánypolitikának.
Az állami újraelosztás jelenlegi rendszerében csak egy mélyreható államháztartási reform végrehajtásával számolható fel az a sok nehézség, amivel találkozunk. Ennek a reformnak egyik alapvető célja az kell hogy legyen, hogy akár társadalmi feszültségek árán is, de a szociális támogatások célzottabbá váljanak.
A magyarországi munkanélküliség valamennyi jellemző válfaja, az ifjúsági, a tartós és a regionális munkanélküliség fokozottan jellemző a cigányságra. Egy vállalkozásbarát környezet lehetőséget teremtene a vállalkozni kívánó, illetve dolgozni akaró cigányok számára. Különösen az ifjúsági munkanélküliség kezelésében nagy lehetőségek rejlenek az olyan speciális roma átképző programokra, amelyek tekintettel vannak a cigányság hagyományos kulturális adottságaira. A háztáji állattartás, a gyógynövény-, zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás, egyes kézműipari tevékenységek kis tőkeigénnyel is beindíthatók.
(11.00)
A tartós munkanélküliség felszámolásához rövid távon olyan megoldásokra van szükség, amelyek keretében a jövő nélküli segélyezetti státuszt felváltja az egyének képességéhez, teljesítményéhez igazodó, de mégis teljesítményelvű ösztönzőrendszer.
Tisztelt Ház! Remélem, a mai vitanap előrevisz ezen problémák megoldásában, és mi, a Fidesz, a magunk részéről a jövőben is készek vagyunk együttműködni a cigányság helyzetének jobbításában, előrevitelében. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)