Sepsey Tamás (MDF)

1996. március 26.

DR. SEPSEY TAMÁS a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr!Engedjék meg, hogy a Magyar Demokrata Fórum nevében köszöntsem az ország Házában megjelent cigány érdekvédelmi szervezetek tagjait, képviselőit, a magyarországi cigány önkormányzatok képviselőit és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, tagjait, valamint köszöntsem mindazon cigány nemzetiségű magyar állampolgárokat, akik hallgatják a rádió közvetítését vagy nézik a televízió adását. Nekik hadd mondjak egy régi cigány köszöntést: Távész baktalo!

Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum teljes politikai felelőssége tudatában kijelentheti, hogy a mai napnak igen nagy a jelentősége, és ezért a mai politikai vitanapot nem kívánja fölhasználni arra, hogy a kormányzat által elkövetett számos mulasztásra, tévedésre felhívja az ország lakosságának a figyelmét. De nem lehet szó nélkül elmenni bizonyos tények mellett, és nem lehet nem említést tenni arról, hogy 1994-ben a választások során a Magyar Szocialista Párt bizony sok mindent ígért. Ennek következtében '94 nyarán az Országgyűlés elfogadott egy kormányprogramot. Hadd idézzek ebből: "A cigányság helyzetére vonatkozóan a kormány megfelelő tényfeltárás után a probléma összefüggéseit figyelembe vevő komplex megközelítést alkalmazó válságkezelő programot dolgoz ki."

Másfél évet kellett várni ahhoz, hogy megszülessen az 1125/1995. kormányhatározat a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetőbb feladatokról. Ezen határozat 1. pontja szerint az érintett tárcák az országos cigány önkormányzattal együttműködve 1996. november 30-áig cselekvési programot dolgoznak ki a megvalósítás személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeinek felmérésére.

Igen tisztelt Ház! Több mint két évvel a kormányprogram elfogadása után még mindig csak a felmérésnél tartunk. És ha elolvassuk ezen határozatnak a 3. pontját, akkor azt találjuk, hogy az 1. pont alatti cselekvési részprogramokra alapozva el kell készíteni a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagot. Ennek elkészítési határideje tisztelt képviselőtársaim 1997. június 30-a. Ez igen! Egy felelős, népben, nemzetben gondolkodó kormánynak három év kell ahhoz, hogy kidolgozzon egy cselekvési programot akkor, amikor a magyar társadalom legsúlyosabb és legégetőbb problémájáról van szó. Közben nyilvánvalóan intézményeket fognak létrehozni, a problémák megváltoznak, újabb felméréseket kell készíteni; és az érintettek joggal fogják megkérdezni: velünk, értünk mi történt?

És amellett sem lehet szó nélkül elmenni bár ez biztos ki fogja váltani a kormánypárti képviselők felzúdulását , hogy hol vannak Tolna, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Csongrád, Pest és sorolhatnám azokat a megyéket, ahol a cigány lakosság jelentős számarányban él egyénileg megválasztott képviselői. Hol vannak a területi listákon bejutott képviselőik azon a politikai vitanapon, amely ezt az igen lényeges problémát tárgyalja? (Közbeszólások balról, középről: Itt vagyok, Tamás!) Nincsenek itt, képviselőtársaim, elég ha körülnézünk a teremben. (Zaj. Közbeszólás középről: Bizottsági ülések vannak!)

Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum (Közbeszólások: Hol vannak a Magyar Demokrata Fórum képviselői?) határozottan állítja: a cigányság helyzete, annak súlyossága nem engedi meg a további késlekedést, nem engedi meg, hogy hónapokig, évekig kelljen várni programok kidolgozásával, és azután esetleg, talán lehet, hogy történik valami. Ennél sokkal komolyabb a dolog és egy felelősségteljes kormányzatnak többet kell tennie.

Engedjék meg, hogy felolvassak egy idézetet: "A bizonytalan létkörülmények, amelyekben a cigányság él, azt eredményezik, hogy a roma populációk demográfiai szerkezete a fejlődő országok lakosságáéhoz hasonlatos. Magas születési és hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetük miatt az átlagosnál jóval magasabb halálozási mutatókkal rendelkeznek, beleértve a magas gyermekhalandóságot is. Ráadásul gyakran szenvednek olyan betegségektől még az Európai Unió területén is , mint például az alultápláltság, amelyek más csoportok körében már nemigen vagy csak ritkán fordulnak elő. E körülményeknek több következménye is van. Egyrészt a születések magas száma és a várható alacsony élettartam miatt a cigánypopulációk igen fiatalok és nagy családokból állnak össze. Másfelől a halálozási arányokban várható változás következtében a cigánypopulációk relatív nagysága jelentősen nőni fog."

Ez a dokumentum tisztelt képviselőtársaim, amiből idéztem, az Európa Tanács jelentése a cigányság helyzetéről Európában. Tehát megállapíthatjuk, hogy nem egyedi magyarországi jelenségről van szó, hanem egy európai jelenségről, ezért a helyzet megoldása során nemcsak a magyar hagyományokra támaszkodhatunk, hanem az európai megoldásokra is. Van mire támaszkodnunk, hozzá kell tennem, hiszen a magyar társadalom sem nézte évszázadokon keresztül tétlenül a cigányság helyzetének a problémáját.

Európa más országaihoz hasonlóképpen át kell tekintenünk, mi az, ami átvehető, mi az, ami továbbfejleszthető, és melyik az a megoldás, amelyik egyértelműen zsákutca. És ami zsákutca a Magyar Demokrata Fórum szerint, az egyértelműen az asszimiláció elősegítése. Ezt nem kívánhatjuk, nem törekedhetünk erre, hanem folytatni kell az 1990-ben megkezdett folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy a cigányság büszke legyen az értékeire, megtalálja az identitását és saját szervei segítségével beilleszkedjen a modern polgári társadalomba.

Nem kívánom tisztelt képviselőtársaim előtt megismételni azokat a statisztikai adatokat, amelyeket már hallottunk, hogy a legveszélyeztetettebb társadalmi réteg jelenleg Magyarországon a cigányság, mert köztük a legmagasabb a munkanélküliség, az alultápláltság; a bűnözés aránya is igen magas, az analfabéták száma köztük a legtöbb. De a felelősségteljes kormányzatnak tudatában kell lennie azzal a ténnyel, hogy nemcsak a cigány társadalom számára jelentenek ezek a számok igen tragikus következményeket, hanem a magyar társadalom jelentős rétegei alultápláltak, analfabéták, vagy bár elvégezték az iskolát, de valójában nem értenek, nem tudnak írni-olvasni olyan szinten, ahogy ez a modern kor követelménye szerint elvárható lenne.

A magyar társadalomban is igen magas a munkanélküliek száma. Tehát minden olyan megoldás következik az előbb elmondottakból , amely a magyarországi cigányság helyzetének javítására irányul, véleményünk szerint nem választható el a magyar társadalom gondjainak megoldásától, s ezért elsődlegesen és legfontosabb módon a gondok megoldásának az egyedüli lehetséges és üdvözítő módja a társadalmi konszenzus megteremtése.

(11.10)

Ez alatt, igen tisztelt képviselőtársaim, azt értem, hogy rá kell ébreszteni a többségi társadalmat arra, hogy mindazt, amit a kisebbség érdekében tesz, nemcsak az általános emberi szolidaritás elve alapján teszi, hanem a jól felfogott érdekében is. Ebben egymással szemben partnereknek kell lennünk. S azzal is tisztában kell lennünk, hogy ez a folyamat valóban nemzedékekre fog kiterjedni.

A többségi társadalomban kell hogy legyen olyan tolerancia a kisebbség iránt, hogy a kezdeti sikertelenségek ne vessék vissza ezt a folyamatot. Mert azzal mindnyájan tisztában vagyunk, hogy holnaptól fogva nem fog megszűnni a bűnözés, nem lesznek torzsalkodások, és a bűnözés alatt nemcsak a cigányok által elkövetett bűnözést értem, hanem a velük szemben elkövetett bűnözést is. De ha elkezdjük, ha megpróbáljuk és nem mindig a sérelmeket hánytorgatjuk föl, akkor lehet kibontakozás. Ehhez, igen tisztelt képviselőtársaim, a Magyar Demokrata Fórum idejéből következően majd a többi felszólalásban megoldási módozatokat fogunk adni.

Amire még hivatkozni szeretnék, az az, hogy ebben a folyamatban rá kell ébresztenünk a társadalmat arra, hogy a cigányságnak megvannak azok a kulturális értékei, amelyeket idáig nemigen vagy kevesen vettünk észre, és amelyek következtében egyenrangú társai vagyunk egymásnak. Sajnos az évszázadok során sok olyan előítélet rakódott le a magyar társadalomban, amelyeknek a megszüntetése nehéz, de nem lehetetlen. Ebben kell nekünk együttműködni. És vannak már partnereink! A kisebbségi törvény nagyon jót tett az önazonosság megteremtésének, és azt követően, hogy létrejöttek a kisebbségi önkormányzatok és most már kimondhatjuk, hogy legitim szervezete van a magyarországi cigányságnak, mozaiknevén az OCKÖ személyében , lehetővé vált, hogy együtt és közösen meg tudjuk valósítani ezt a valóban nemzedékeken átívelő, de megtisztelő feladatot.

Nélkülük nem megy. És úgy sem megy, hogy ha passzív tömegnek tekintjük a magyarországi cigányságot és segélyezni akarjuk őket. Ők vannak annyira büszkék, hogy nem kérnek a segélyekből. Ők megértik a polgári társadalom értékrendjét, viszont elvárják, hogy mi az ő társadalmuknak bizonyos értékeit tartsuk tiszteletben.

Ezért arra kérem a tisztelt hallgatóságot, hogy mellőzzük ennek a politikai vitanapnak a politikai jellegét. E tekintetben igen sajnálom Hága Antónia képviselőtársam megjegyzését, hogy az Antall-i kormányzat rasszista megnyilvánulásaként lehetett értékelni azt, hogy gyümölcslopás közben valakit megöltek. Mi soha nem fogjuk azt mondani, hogy a Horn-kormányzat rasszista megnyilvánulása az, hogy a belügyminiszter úr felügyelete alatt lévő rendőrség kényszervallatás közben megöl valakit, vagy hogy egy elmebeteget elpusztítanak. Felelősségteljesen kell nyilatkozni erről a pulpitusról! Ezért úgy gondolom, hogy a további hozzászólásokban nagyon nagy szükség lenne arra, hogy a társadalmi tolerancia megteremtése érdekében szóljunk. Ehhez a magyar demokraták mint ahogy eddig is a jövőben is minden segítséget meg fognak adni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)