Farkas Gabriella (Néppárt-MDNP)
DR. FARKAS GABRIELLA, a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a képviselőtársak nevében az önkormányzat elnökét és képviselőit. És engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem mindazokat a rádióhallgatókat és televíziónézőket, akik lelkiismeretüktől indíttatva most ide figyelnek. Nem szeretem, ha dohányzásellenes nap van egy évben egyszer, őszintén szólva nem szeretem egy évben egyszer az anyák napját sem, és nem jó, hogy különböző kérdésekre súlyozva kell vitanapot rendezni. Ez a vitanap mégis üdvözlendő azért, mert a közel hatszáz éve mellettünk élő, velünk együtt élő cigányságról a magyar parlament ilyen körülmények között most beszél először.
Nem szeretném az előttem szólókat ismételni, éppen ezért oktatáspolitikai, foglalkoztatáspolitikai kérdésekről nem sokat fogok mondani, mindössze néhány nagyon apró megjegyzést szeretnék tenni.
Úgy tudja a közvélemény, hogy a bűnözésben többségben vannak a cigány származású elkövetők. Ha az abszolút számokat nézzük, ez biztosan igaz. De ha megnézzük a bűnelkövetők iskolázottsági szintjét, akkor azt látjuk, hogy az aluliskolázottak között van több bűnelkövető. Az összefüggés megállapítását önökre bízom.
Azt mondjuk, hogy a munkanélküliek nagyobb része cigány származású. Ez is igaz. De ha megnézzük, hogy milyen a munkanélküliek képzettségi szintje, azt látjuk, hogy az alulképzettekből van a legtöbb. Itt is nyilvánvaló az összefüggés.
Éppen ezért azt hiszem, hogy a cigánysággal foglalkozók legfontosabb feladata a képzés, oktatás, nevelés területén van. Erről képviselőtársam fog majd a Néppárt nevében beszélni.
Én mindössze annyit szeretnék mondani: nagyon jó és üdvözlendő, hogy tehetséggondozó programok vannak. Ezért örültünk mindnyájan pártállástól függetlenül annak, hogy megszületett a Gandhi Gimnázium. Bizonyára rendkívül hasznosak lesznek azok a tehetséggondozó kollégiumok, ahol a felzárkózást elő lehet segíteni. Mégis nagyon röviden arra szeretnék figyelmet fordítani és felhívni az önök figyelmét, hogy jó lenne, ha a közoktatásban a kisfalvak, kisvárosok iskoláiban, amelyek egyre rosszabb helyzetben vannak, mégis mód lenne a cigány gyermekek felzárkóztatására.
(11.20)
Nekem azonban nagyon komoly aggályaim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan fog sikerülni egy enyhén szólva lerongyolódó iskolarendszerben. Elnézést a kifejezésért!
A foglalkoztatáspolitikát illetően csak két hiányra szeretném a figyelmet felhívni. Térségi programok, válságkezelő programok kellenek, de úgy, hogy a lemaradott térségeket egyben kezelje ez, és akkor nem lesz szükség etnikai preferenciára. Tavaly év végén megszületett az új társasági törvény, amelyben volt vállalkozási övezetnek nyújtott adókedvezmény-forma. Csak az a baj, hogy vállalkozási övezet amelyre Záhony térsége jelöltetett ki elsőnek még mindig nincs! Pedig több olyan övezet kellene ezekben a kritikus sorsú térségekben, ahol a befektető adómentességet kap, ahol a vállalkozó különböző kedvezményeket élvez. Így képzelhető el a cigányfoglalkoztatás-politika beágyazása egy térség válságkezelésébe. Azt hiszem, az lenne az igazán jó!
Engedjenek meg néhány mondatot a cigányság segítésére szolgáló támogatási rendszerről. Nagyon fontos az, hogy van kétféle programcsomag. Az egyik az, amelyet a Magyar Országgyűlés kezel, amelyet a Magyar Országgyűlés erre kijelölt bizottsága oszt el támogatások formájában többek mellett a cigány szervezetek között is. De nagyon fontos, talán még fontosabb, hogy vannak közalapítványok, amelyek ezért működnek. Csak az Országgyűlés által elosztott pénzekkel kapcsolatban nekem évek óta van egy nagyon nagy problémám. Mechanikus az elosztás, higgyék el képviselőtársaim, és tömérdek bizonytalan legitimációjú szervezet túltámogatása történik ne sértődjön meg érte senki a valóban erre érdemes szervezetek támogatásával szemben. Szervezetfinanszírozás történik és nem teljesítményfinanszírozás, holott valahogyan fordítva kellene kezelni a problémát. Ez mindnyájunk felelőssége, hiszen ez parlamenti feladat. Éppen ezért vetettem fel, hogy nagyon fontos volna egy objektívebb, hasznosabb pontrendszert kidolgozni annak érdekében, hogy a kevés pénz oda jusson, ahol eredményt hoz, és ahol értelme van. Különösen fontos ez azért, mert mint mindnyájan tudjuk, a cigányság erősen megosztott. Én körülbelül 200-ig tudtam követni a bejegyzett cigány szervezetek számát, de most már tudom, hogy több van. Emiatt kell a támogatási rendszerüket megfelelő módon kialakítani. A közalapítványokra vonatkozóan magam is részese vagyok az egyiknek. Azt hiszem, nagyon kell vigyáznunk arra, hogy ne legyenek átfedések, párhuzamos vágányok a funkciókat illetően, és hogy nagyon szigorú kontroll alatt működjenek ezek.
Engedjék meg, hogy kicsit több hangsúlyt helyezzek arra, hogyan is működnek az országos cigány kisebbségi önkormányzatok. Azt hiszem, a magyar jogrendszernek egy jelentős lépése volt az, amikor az erre vonatkozó törvény megszületett, még akkor is, ha már a törvény születése pillanatában sem lehettek illúzióink afelől, hogy rendkívül nehéz folyamat lesz, mire ez a szervezet úgy alakul ki, hogy egyrészt a társadalmi elfogadottsága teljes lesz és be tud illeszkedni a magyar közjogi rendszerbe valóságosan is, nemcsak jogilag. Éppen ezért a kezdeti lépésekért, a kezdeti megmutatkozásokért minden elismerés megilleti ezt az önkormányzati szervezetet. Nekem nagyon tetszik, hogy nem számlák benyújtása történik, nem okvetetlenkedő ágálás történik, hanem egy olyan igyekezet, hogy a cigánykérdés a társadalompolitikába helyeződve legyen kezelve. Nagyon tetszenek azok a programok, amelyeket megkaptunk most a vitanap előtt. Ezekkel a programokkal lehet ugyan vitatkozni, lehet vitatni azok jogi helyességét vagy realitását, de hogy nagyon alapos munka van mögöttük, és valóban a társadalommal együtt történő végrehajtásra törekszik az önkormányzat, az ténykérdés.
Szeretnék őszintén beszélni arról is, hogy sokakat ellenérzéssel tölt el, hogy az önkormányzat arra törekszik, hogy a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal átszervezése, átstruktúrálódása történjen meg. Megint azt mondom, hogy lehet vitatkozni azon, hogy igaza van-e a koncepciójuk egyes elemeinek, de egy dolog tény. Én azt gondolom, hogyha az önkormányzat felállt márpedig felállt, fejlődnie kell, de megvan ez a rendszer , akkor szükséges ugyanolyannak maradnia az ezzel a kérdéssel foglalkozó közigazgatási szervezetnek? Nagyon fontos volna azon gondolkodni, hogy nem szükséges-e valamilyen átalakítás. Hiszen azt egy percig nem lehet vitatni, hogy ez az önkormányzati rendszer egy közjogi intézmény! Hogy ez miként illeszkedik a közigazgatás rendszerébe, az lesz a közeljövő nagyon fontos feladata. Az önkormányzat vezetői felhívták erre a figyelmet az átszervezési javaslatukkal, ami azt jelenti, hogy ezután az arra illetékesek számára jelent kötelezettséget az, hogy hogyan és mit kell tenni a közeljövőben.
Egyetlen mondattal szeretném a figyelmet felhívni egy veszélyre. Nagyon fontos, hogy ne történjék meg a civil szervezetek kijátszása a kisebbségi önkormányzatokkal szemben. Lehetett már tapasztalni ilyen tendenciákat és ezt el kell kerülni.
Még egyetlen kérdéskörről szeretnék nagyon röviden szólni. Mulasztásos alkotmánysértés terhel bennünket, hiszen ma sincs parlamenti képviselete a kisebbségeknek. Erre a kisebbségi ombudsman úr utalt is, amikor nyolc pontban kifejtette kifogásait ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. Tudom, hogy három, nem igazán jó lehetőség közül lehet választani a jelenlegi jogrendszerben. Az egyik az, hogy a pártok képviselői helyet biztosítanak például cigány képviselőknek. Nem biztos, hogy jó megoldás! Sőt, kétlem, hogy ez jó megoldás lenne, talán éppen azért, mert nem biztos, hogy az érintettek, az érdekeltek elfogadják az illetőt a saját képviselőjüknek. A másik a kétkamarás a parlament. Ez nincs. A harmadik pedig a képviselet delegációs elven való biztosítása. Ez pedig azt jelenti, hogy a választási rendszer jogilag nem marad vegytiszta, mert nem marad az, hiszen egy korporatív elemet emelünk be.
Ellenvélemény is volt a delegációs elven való képviselettel szemben, mégpedig az, hogy azoknak, akik delegálnak, nincs legitimitásuk. Szeretnék gondolatébresztésként feltenni egy kérdést. A cigány kisebbségi önkormányzat legitimitásához, ugye, nem fér kétség?! Talán a delegáló lehetne ez a szervezet.
Befejezésül engedjék meg, hogy Péli Tamás egy rádiónyilatkozatából idézzek, amely mindnyájunk számára figyelmeztetés:
(11.30)
"A befogadó közösség és a jelenlegi kormányzat és politika bizony olyan helyzetbe kerül, hogy nem lesz más választása, mint komolyan venni minket. Tudnunk kell, hogy a cigányság nem egyike a kisebbségeknek, hanem a legfontosabb, legnagyobb létszámú kisebbség. Többségük kettős, cigány-magyar kötődésű. Ez számukra tartós, természetes állapot, és erősítheti az egész társadalom nemzeti újjászerveződésének a folyamatát."
Nem elegendő a jó szándékú tolerancia; egy átkaroló, együttműködő kisebbségpolitikát kell az egész magyar társadalom érdekében és az egész magyar társadalom, köztük a cigányság felemelése érdekében is folytatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)