Tabajdi Csaba (MSZP)

1996. március 26.

DR. TABAJDI CSABA, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Régi, történelminek is nevezhető adósságot törleszt a Magyar Országgyűlés a mai napon, amikor egy vitanap keretében a legnagyobb létszámú, és mondjuk ki rögtön az elején, a legtöbb problémával küzdő hazai kisebbség, a cigányság helyzetéről, kilátásairól tart vitanapot. Kiváló alkalom arra, hogy számba vegyük azokat a feladatokat és kötelezettségeket, amelyeket a társadalom egészéért felelős kormánynak és valamennyi felelős magyar politikai erőnek vállalnia kell.A Magyar Szocialista Párt nevében, mint a kisebbségi kérdésért felelős államtitkár, külön tisztelettel köszöntöm a magyarországi cigányságnak a karzaton helyet foglaló legitim képviselőit, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét és tagjait, a cigány civil szervezetek tagjait, a kiemelkedő cigány kulturális személyiségeket. (Taps.)

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja szociális érzékenysége, a társadalmi béke megőrzése iránti felelősségérzete és a kisebbségek iránt érzett tisztelete alapján egyaránt fontosnak és indokoltnak tartja a kérdés parlamenti megvitatását. A szocialista képviselőcsoport egyik kezdeményezője volt a cigány vitanap megtartásának, annak, hogy a cigányság helyzetéről a legszélesebb nyilvánosság előtt őszintén, a valós helyzettel szembenézve, a megoldás reális lehetőségeinek keresésével és bemutatásával essék szó.

Az a tény, hogy a cigányság helyzete az Országgyűlés napirendjére került, egyértelmű jelzés az érintettek számára, hogy a magyar politikai élet felelős szereplői nem kívánják elfordítani tekintetüket a problémákról, a magyar társadalomhoz szervesen hozzátartozó kisebbségként kezelik őket.

Tisztelt Ház! Joggal merül fel a kérdés: időszerű-e éppen most megvitatni a cigányság helyzetét s a megvalósuló, illetve a tervezett cselekvési programokat, amikor a társadalmi méretű lecsúszás, az anyagi, szociális elesettség nem csupán a cigányságot sújtja, hanem jóval szélesebb társadalmi csoportokat érint.

A kormány és a szocialista képviselőcsoport tudatában van annak, hogy ebben az országban több millió ember él nagyon nehéz körülmények között, sokuk a létminimum alatt. Tudjuk, hogy a magyar társadalomban nemcsak a cigány kisebbség tagjaiból állnak a piacosodás vesztesei. Mégis meggyőződésünk, hogy nem várhatunk tovább, nem várhatjuk meg, amíg a társadalom szerencsésebbjeitől leszakadók helyzete átfogó módon, a piacgazdaság természetének megfelelő szociális és foglalkoztatási rendszerrel strukturálisan is orvosolható lesz.

Hölgyeim és Uraim! Válságot kell kezelnünk ezen a téren is. Az elmúlt hónapokban a cigányság helyzetének javítása érdekében a kormány válságkezelő lépéseket tett, túlélési programokat indított be, a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben kijelölve azokat a kitörési pontokat, amelyekre figyelmet fordítva a legtöbb eredmény érhető el már középtávon is. Nagyok, időnként csodaváróak is az elvárások a cigányság részéről helyzetük folyamatos romlásának megállítására. Ugyanakkor a többségi társadalom széles rétegei is éberen figyelik, hogy a politikai élet felelős vezetői, mindenekelőtt a kormányzati felelősséget viselők hogyan ítélik meg a helyzetet, milyen eszközöket és módszereket alkalmaznak a problémák megoldására.

Nyilvánvaló, hogy a '80-as évek vége óta romlottak a magyar cigány együttélés feltételei, nőtt a szociális távolság, csökkent a türelem és a megértés szintje.

(9.30)

Elzáródtak a párbeszéd csatornái, felütötte a fejét az aktív cigányellenesség, ennek nyomán megindult a cigány önvédelmi szervezkedés. Szembe kell nézni azzal, hogy vannak városnegyedek és települések, ahol a cigány kisebbség érzi magát fenyegettetve, de van, ahol a magyar többségi társadalom, a kölcsönös fenyegetettség fortélya érvényesül.

Tisztelt Országgyűlés! Kulcsfontosságú, hogy a mai parlamenti vita nyomán a többségi társadalom világosabban értse, a cigányság problémáinak nem a többség hátrányára történő kezelése az ő érdeke is. Érdeke, hogy azok a cigányemberek, akik újra dolgozni szeretnének, kapjanak esélyt a munkára. A többségi társadalom érdeke, hogy ne keletkezzen, nehéz teherként, akkora igény a szociális és más segélyek iránt. A többségi társadalom érdeke, hogy százezrek a magyar társadalomban ne érezzék magukat bőrszínük, származásuk miatt kitaszítva. A többségi társadalom érdeke, hogy ez a kitaszítottságérzés ne váljon sem az elkeseredés, sem a nehezen kezelhető kisebbségi radikalizálódás forrásává, ne váljon etnikai konfliktusok okozójává. A többségi társadalom érdeke, hogy a cigányság azon része, amely sajátos kulturális értékeit megőrizve be akar illeszkedni, integrálódni akar a magyar társadalomba, azt megtehesse.

Tisztelt Képviselőtársaim! A cigányság más etnikai kisebbségektől való különbözősége, belső megosztottsága ellenére szuverén etnikumnak, népnek tekinthető. A társadalomba való beilleszkedésük fontossága miatt a cigányság nem csupán egyike a kisebbségeknek, hanem különleges figyelmet érdemlő népcsoport.

A cigányság helyzetének megértésekor figyelemmel kell lenni rendkívüli nyelvi, kulturális és szociális differenciáltságára.

A Szocialista Párt kiemelt jelentőségű belpolitikai feladatnak tekinti a lakosság öt százalékát kitevő cigány kisebbség évek óta tartó társadalmi-szociális lecsúszása folyamatának megállítását. A hazai cigányság több síkon éli meg háttérbe szorulását, leszakadását. Érzékelik az ország fejlettebb és elmaradottabb régióinak, a kelet-nyugati kettészakítottságnak, az egyre szélsőségesebb szegénység-gazdagság valóságának és sajnos gyakorta az etnikai megkülönböztetések formájában.

A magyarországi cigányoknak a nyolcvanas évek végéig, ha felemásan is, ha ellentmondásosan is, de lehetőségük volt a társadalomba történő beilleszkedésre. Míg 1989-ben a cigány férfiak 60-80 százaléka, a nők 35-40 százaléka volt állásban, mára megfordultak az arányok, a munkaképes korú cigányok 65 százalékának nincs lehetősége állandó foglalkoztatásra.

Tóth Pál szocialista képviselőtársam szociológusként igen találóan és szemléletesen mutatott rá a helyzet alakulásában kimutatható tendenciákra. Míg korábban az iparban, a bányászatban, az építőiparban vagy a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott cigányok elsősorban szak- és segédmunkások voltak és csak másodsorban cigányok, ma állásuk elvesztése következtében elsődlegesen cigány származásuk jelenik meg társadalmi státusként is. Míg a munkahely elvesztése az emberek számára önmagában is nagy megrázkódtatás, mély önértékelési válság, addig a cigány munkanélküliek a szociális leértékelődést etnikai kitaszításként is átélik. Éppen ez a kettősség a társadalmi leértékelődés, a szociális lecsúszás párosulhat etnikai elégedetlenség érzésével.

Érzékelhető, hogy a cigányság szociális munkaerőpiaci pozíciójának megrendülése etnikai kitaszításként, szegregációként, gettósodásként már ma is megjelenik. Ez az a veszély, tisztelt képviselőtársaim, amelynek elkerülése az egész társadalomnak érdeke. A szociális elesettség könnyen és tartósan etnikai kirekesztéssel párosulhat.

Tisztelt Ház! A szocialisták elítélik azt a leegyszerűsítő felfogást, amely a bűnbakszemlélet jegyében a cigányságot teszi egyoldalúan felelőssé a problémák és a magyar-cigány konfliktusok kialakulásában. A szocialisták ugyanakkor tévútnak tartják e szemlélet fordítottját is, amely a cigányság összes problémáját egy feltételezett, kollektív, többségi cigányellenességgel és hátrányos megkülönböztetéssel kívánja magyarázni.

A cigányságnak is fontos érdeke, hogy a többségi társadalom a deviáns magatartásformákat ne a cigány kultúra és lét szerves részének vélelmezze. A kisebbségen belüli kisebbség asszociális életmódja ne vetítődjön át a cigányság egészére, ne rögzüljön közhelyszerűen a többségi társadalom tagjaiban, és ne alázza meg az ebben vétlen cigány állampolgárt.

Szépítés és mentegetőzés nélkül fel kell tárni a valóságos okokat és a felelősséget, azt, hogy mi a többségi társadalom felelőssége és tennivalója a helyzet megváltoztatásában, és azt is, hogy mi a kisebbség felelőssége még akkor is, ha a deviáns jelenségek alapvetően a szociális elesettségből, a társadalmi esendőségből eredeztethetőek.

Az MSZP és a kormány szembenéz a problémával. A kormány elfogadott egy intézkedési csomagot és elkezdte annak végrehajtását, amiként erről miniszter úr beszélt. E program keretében a források kellően hatékony koncentrálása megállíthatja a magyar társadalom e komoly és egyre növekvő rétege helyzetének romlását, mégpedig oly módon, hogy ne állítsuk egymással szembe a piacgazdaságra való áttérés különböző veszteseit.

A kormány programjáról, tisztelt képviselőtársaim, írásos tájékoztató anyagot kaptak, így most inkább arról szeretnék szólni, hogy mi a célunk ennek a megvalósításával.

Fontos célnak tartjuk, hogy a romák, a cigánycsaládok, falusi kisközösségek, városi kisközösségek, akik vagy amelyek maguk is szeretnének tenni sorsuk jobbrafordításáért, akik munkával szeretnének helyzetükön javítani, kapjanak ehhez esélyt. Az, aki vállalja, kapjon alkalmat arra, hogy saját maga termelje meg krumpliját, zöldségét, gyümölcsét. Szociális helyzete miatt ne kelljen átmenni a szomszéd földjére éhező családja eltartására.

Fontos célnak tartjuk a segélyezéscentrikus szociális cigánypolitika átalakítását egy olyan gyakorlatias rendszerré, melynek fő eleme a roma társadalom örvendetesen fejlődő önszerveződése alapján az önmagukon való segítés, hosszabb távon az önfinanszírozási képesség kialakítása. Célunk az is, és elnézést a leegyszerűsítő kifejezésért, hogy minél több cigányember kerüljön ki a segítségre szorulók köréből és váljék szó szerint is adófizető polgárrá, váljon polgárrá.

Tisztelt Ház! A szocialisták e problémák megoldásában kitörési pontnak tekintik a cigányság oktatásának lényeges javítását, a roma értelmiségi réteg megerősítését és kiszélesítését. Ahogy a többségi társadalom felismeri az oktatás jelentőségét és ragaszkodik a tanulási lehetőségek biztosításához, a cigányságra nézve is elfogadhatatlan, hogy a felnőttek kevesebb mint egy százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, a fiatalok számára az általános iskola elvégzése után csak a szakmunkásképzés nem kurrens ágazataiban legyen lehetőség továbbtanulásra.

Az önálló cigány oktatásfejlesztési program révén a kormány el kívánja érni, hogy a középfokú oktatásban fokozatosan növekedjen a cigány tanulók száma, elsősorban ösztöndíjak biztosításával. A már meglévő intézmények fenntartása mellett a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket mérséklő tehetséggondozó és kollégiumi rendszer kialakításával kell támogatni a tehetséges diákok továbbtanulását.

Hosszabb távon érvényesülő kitörési pontnak látjuk a földművelési, állattenyésztési túlélési programot, a kisegzisztencia-teremtéshez nyújtható szakmai és más segítséget. Foglalkoztatási, átképzési és más hasonló programok révén egy falu roma közössége, a dolgozni akaró romacsaládok hozzásegíthetők a saját erőből való megélhetés biztosításához, ami a megélhetési lopások visszaszorítása szempontjából is nagy jelentőséggel bírna.

Tisztelt Képviselőtársaim! A még oly őszinte kormányzati szándékok, határozatok és intézkedések sem hozhatnak eredményt, ha a cigányság önmaga nem vállal cselekvő részvételt azok megvalósításában. Kétségtelenül tapasztalható, hogy a cigányság egy részében erős a nosztalgia a paternalista állam szerény, ám biztosnak tudott gondoskodása iránt. Az aktív cselekvés iránti igény kevéssé alakult ki a cigányság bizonyos köreiben, könnyen fordultak és könnyen fordulnak a segélyek, a járadékok és a támogatások igénylésének irányába. Az egyoldalú gondoskodást a problémák együttes, partneri viszony alapján történő megoldása kell hogy felváltsa. A partneri viszony kialakításához és erősítéséhez elengedhetetlen a cigány önszerveződés folyamatának további elősegítése és erősítése.

(9.40)

A bő egy évvel ezelőtt lezajlott kisebbségi önkormányzati választásokon a romák minden előzetes kételyre rácáfolva bizonyították, hogy a többi kisebbséggel együtt képesek önmaguk megszervezésére, képviselőik demokratikus úton való megválasztására. A cigány kisebbségi önkormányzatok számára nincs fontosabb feladat, mint hogy partnerei legyenek a települési önkormányzatoknak, katalizátorai és motorjai legyenek az önszerveződési alapon megvalósítandó helyi és kormányzati programoknak.

Teljesen alapvető, hogy a cigányság helyi önkormányzati szerveinek részvétele nélkül semmilyen valóságos eredményt nem lehet elérni a kormány által meghirdetett célokban és irányokban. A kormány világos és egyértelmű célja, hogy a cigányság ha úgy tetszik, kollektíven a társadalmi dezintegráció állapotából mozduljon ki.

Tisztelt Ház! A roma kisebbség helyi és országos szinten egyre jobban tud élni az önkormányzatok adta lehetőségekkel, bár számos súlyos problémával is küszködik anyagi problémákkal , ugyanakkor azzal a problémával is, hogy sok helyen nem világos a helyi kisebbségi cigány önkormányzatok számára, hogy nem a bürokrácia, az adminisztráció gyarapítására hozták létre a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokat, hanem kisebbségi önszerveződés feladatainak az ellátására.

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat más kisebbségek számára is példamutató módon vállalja fel a kisebbség minden problémáját. Az OCKÖ ez idáig sikerrel ellenállt annak a kísértésnek, hogy a különben jogos gondok és problémák unos-untalan történő ismételgetésével, pusztán a kritika erejével próbáljon változtatásokat elérni.

Az OCKÖ a jogvédelem mellett komoly figyelmet fordít a reális problémák feltárására és megoldására, a szociális, a foglalkoztatási problémák megoldására. A feladat, a kihívás nemcsak a kormány, nemcsak az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat számára óriási, hanem a problémák súlyánál fogva mindez csak úgy kezelhető, ha az OCKÖ partnerként kezeli a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokat, összefog a települési önkormányzatokkal és a kormánnyal.

Tisztelt Ház! A kormánynak tennie kell, ami a kormány feladata, de nagyon fontos, hogy szándékai megvalósításához legyen felelős partner. Mielőbb bárki a naivitás, az önhitegetés címkéjét sütné ránk, jelzem, hogy a magunk részéről tisztában vagyunk a felvállalt problémák súlyával, nehézségével. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy nem lehet a magyarországi cigányság problémáit a szőnyeg alá söpörni, mint ahogy megoldást igényelnek a többségi társadalom egészét érintő szociális, foglalkoztatási problémák is.

Meggyőződésünk, hogy a rendelkezésre álló szerény eszközök kellően hatékony felhasználása is hozhat eredményeket, elindíthat olyan folyamatokat, amelyek kedvező alapokat teremthetnek egy remélhetőleg javuló gazdasági helyzetben a kibontakozásra e területen is.

Összegzően tehát a Magyar Szocialista Párt a cigányság kérdését csak a többség-kisebbség viszonyrendszerében tartja kezelhetőnek és kezelendőnek. Ugyanakkor ez a kérdés sajátos megoldási módokat és technikákat igényel, önálló problémaként is meg kell jeleníteni. A többségi társadalom segítőkészsége, megértése és szolidaritása nélkül semmilyen előrelépés nem várható a cigányság léthelyzetének javításában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán e vitanap is segít felismerni az összetartozás parancsát és felelősségét, amire John Donne híres idézete figyelmeztet valamennyiünket: "Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy göröngyöt mos el a tenger, ... mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól".

E szempontból, de a cigányság önbecsülése okán is nagyon fontos a társadalomba való integrálódás pozitív példáinak, a cigányság jelentős teljesítményeinek a társadalom elé tárása. Segíteni, támogatni is csak azt lehet, aki magán is akar és képes segíteni.

Ezekre az elvekre tisztelt képviselőtársaim talán felépíthető és végrehajtható olyan cselekvési program, amely elfogadható mind az érintett cigányközösség, mind a többségi társadalom számára, és egyidejűleg tevékenykednek rajta mind a kormányzati, mind az ellenzéki oldalon. Csak a nemzeti egység megteremtésével van esély, hogy ebben a rendkívül összetett, érzékeny kérdésben, a valódi nemzeti sorskérdés megoldásában előreléphessünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)