Tóth István (MDF)

1996. március 26.

TÓTH ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Vendégeink! Rövid hozzászólásomban mindenekelőtt szeretnék osztozni azon előttem szóló képviselőtársaim véleményében, akik végtelenül aktuálisnak érzik a mai vitanap megrendezését, amikor gondolatot cserélhetünk a Magyarországon élő cigányság égető gondjairól, bajairól és terveiről. Egyrészt örülhetünk: a magyar parlamentarizmus történetében először fordul elő, hogy az Országgyűlés közvetlenül foglalkozik a cigányok sorsával, mintegy jelezve, hogy a magyarországi kisebbségek kérdésköréből kiemelve, a speciális problémákra egyedi választ keres. Másrészt mélységesen szomorú az a helyzet, amelybe a cigányság került sajnos az egész országgal együtt. Jól tudjuk, hogy azok a problémák, amelyekkel ma kénytelenek vagyunk szembesülni, és megpróbáljuk hatástalanítani, mint egy időzített bombát, nem az elmúlt évben keletkeztek. A cigányság sok tekintetben értékteremtő, hagyományos társadalmi struktúráját a korábbi évtizedek teljességgel szétrombolták ahogyan a magyart is , hogy betanított és segédmunkásként létrehozzák a bérrabszolgák seregét. Így történhetett meg, hogy a rendszerváltoztatás során mára a munkaképes cigányok közel 80 százaléka munkanélküli.

Mai megszólalásomra két ok késztetett. Az egyik az, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának becsült adatok alapján 8-10 százaléka cigány származású, és vannak kistelepüléseink, ahol ez a szám közel 50 százalék. Tehát közvetlen tapasztalataim vannak a kulturális különbözőségre és egyéb okokra visszavezethető időnként máris tarthatatlan feszültségekről.

A másik ok, hogy Szolnokon működik az az egyetlen vidéki székhelyű országos cigányszervezet, a Lungo Drom, amelynek vezetése először jelentkezett azzal a tiszta, egészséges felfogással, hogy a cigányság sorsának jobbítását a többséggel való összefogásban, a párbeszédben és a közös cselekvésben látja. Ezért a megye többségi lakosságát nem érte váratlanul, hogy a választásokkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatba elsöprő többséggel éppen e szolnoki szervezet képviselői kerültek be.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mélységesen tagolt cigány társadalom helyzetének jobbítására, de főleg a munkátlanság anyagi és pszichés következményeiként fellépett, visszafordíthatatlannak tűnő folyamatok megállítására most az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy programajánlatot tett a tisztelt Ház asztalára. Javaslom tehát, talán még nem késő, hogy a kormány e programból kiindulva amelyet a magam részéről jó alapnak látok , a cigány kisebbségi önkormányzattal szorosan együttműködve, hozzon létre egy bizottságot, amely képes pártpolitikától függetlenül egy olyan cselekvési programot megalkotni, amely meghatározza az azonnali és az ütemezett hosszú távú tennivalókat. E nélkül meglátásom szerint beláthatatlan következmények elé néz az ország. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)