Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Sokszor és sok alkalommal felteszem magamnak a kérdést, ilyenkor késő este mi értelme van annak, hogy egy-egy preambulumon, bekezdésen vitatkozzunk és elmondjam érveimet módosító javaslatomhoz. Úgy gondolom, ennek csak egy indoka lehet, az önbecsülés. Javaslatom amit nem mindenki ismerhet a következő: a Magyar Köztársaság 1996-ban emlékezik meg a honfoglalás 1100. éves évfordulójáról a magyar történelem és itt egy kiegészítés az én javaslatom szerint , amelynek során e nép nemcsak állandó, végleges hazát tudott teremteni, hanem az új feltételekhez alkalmazkodva a század végén bekapcsolódott az európai keresztény kultúrába. Így szól a kiegészítés. Ahogy elhangzott a kulturális bizottság szóvivőjének szájából, valóban Kosáry Domokos elnök úrnak a "Honfoglalás emléke" című előadása inspirált arra, hogy ezt a kiegészítést tegyem és talán az is, hogy ezt a szikárnak mondott, valóban néhány soros törvényjavaslatot kissé ünnepélyesebbé tegyem.
Úgy gondolom, hogy ebédszünetet, munkaszüneti napot, emléknapot és lehetne még sorolni, nagyon sokféleképpen el lehet rendelni, törvényben meg lehet határozni. Ahhoz azonban, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójának emléknapjára a Magyar Köztársaság parlamentje törvényt hozzon, több kell. Kosáry Domokos ebben az előadásában amellyel én teljes mértékben egyetértek hivatkozik az arabok, a vikingek vállalkozásaira, honfoglalására, illetve a nyugati féltekén végzett hódításaira. Ezzel párhuzamba állítja a magyaroknak különböző, e korban született teljesítményeit. Kosáry Domokos így ír: "Bevallom, elfogott a nemzeti büszkeség, amely abból táplálkozott, hogy valaha ilyen messzire jutottunk Nyugat-Európában, de azért inkább azt javasolnám, hogy a jelen évforduló alkalmából ne e teljesítményekre hivatkozva próbáljunk az Európai Unió országaiban magunk iránt figyelmet és szimpátiát kelteni. A dánok meg a svédek sem ezt teszik, bár ők is büszkék viking őseikre. Arra sem kisebb joggal hivatkozhatunk, hogy e nép nemcsak állandó, végleges hazát tudott itt teremteni, hanem további próbatételt, az új feltételekhez való alkalmazkodást is sikerrel kiállva, a század végén már az európai keresztény kultúrába tudott bekapcsolódni. Pannonhalmán 896-ban alakult meg talán az első magyar iskola, 1000 karácsonyán pedig első királyunk megkoronázásával létrejött az új állam, a sokszínű befogadó magyar királyság. Történészeknek e múltról kell beszélnie, de a jövőbe tekintve talán kívánhatja, legalábbis szeretné kívánni azt, hogy az ország ennek az ezredik évfordulóján, és most éppen a soron lévő próbatételt is kiállva, az Európai Unió tagjaként ünnepelhesse meg"- szól az idézet.
Úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje teljes mértékben felvállalhatja a preambulumnak ezzel az akadémikus gondolattal való kiegészítését. Itt van a Pénzügyminisztérium államtitkára is. Elvégeztem a hatásvizsgálatot. Ennek a preambulumban való kiegészítésnek semmifajta költségvetési kihatása nincs. Azt is mondhatnám, hogy ettől nem lesz olcsóbb a kenyér. Mégis tisztelettel azt javaslom államtitkár úrnak és jelen lévő képviselőknek, hogy fontolják meg, milyen módon tudjuk ezt a teljesítményt, egy később elinduló államalapítást és az európai nemzetek sorába való betagozódást ezzel a nappal is összekapcsolni és jelezni, hogy ez nem egy naphoz, ráadásul nem is ahhoz az évhez kötődik, hanem ez egy folyamat elindítója volt.
Az emelkedett vita során több olyan törvényre hivatkoztak, amelyek egy-egy emléknappal vagy nevezetes eseménnyel kapcsolatosak voltak. Én sokszor és sok alkalommal kaptam dicséretet, de az egyik legnagyobb dicséret az volt, hogy Kralovánszky Alán professzor úr Székesfehérváron Szent István király sírja őrzőjének tartott. Ilyen alkalomból előkerestem az 1938-as évi 33. törvénycikket, ami Szent István király dicső emlékének megörökítéséről szól. Tanulságul szolgálhat, emelkedettségből és talán nem elcsépelt kifejezés hazafiságból is példát adhat ez a törvénycikk.
"Kilencszáz esztendeje, hogy az Úr magához szólította Magyarország első királyát, Szent Istvánt. A magyar nemzet az elmúlt évszázadok alatt viszontagságok és a megpróbáltatások legsúlyosabb idejében is változatlan, hálás kegyelettel őrizte meg a dicső uralkodó el nem múló emlékezetét. Halálának 900. évfordulóján a magyar törvényhozás az isteni gondviselés iránt érzett bensőséges hálával kíván hódolni a magyar királyságot megalapozó és a magyarságot az európai küldetés útjára elvezető nagy magyar fejedelem és apostol halhatatlan szellemének" szól a törvénycikk. "Mélységes tisztelettel emlékezik meg a nemzet első királyunknak, a szentnek, az államalkotónak, az uralkodónak és a hadvezérnek máig ható dicsőséges tetteiről és maradandó történelmi alkotásairól. Ezek a tettek és ezek az alkotások örök időkre hirdetik az ő csodálatos emberi nagyságát, kimagasló uralkodó erényeit és mélységes államfői bölcsességét."
Noha az előző témáknál 30 percet is megkockáztattak néhányan, hogy egy-egy törvénynél érveljenek, én ezt nem teszem, csak a végén szeretném ennek a törvénycikknek a stílusát az előterjesztők emlékezetébe idézni. "E nagyszabású uralkodó, államférfi, hadvezér, nemzetépítő, társadalomszervező és apostoli tevékenység olyan érvényű és örök értékű történelmi teljesítmény, amely a hódoló és emlékező mai és jövő nemzedék felé egy ezredév távlatából is magasztos fénnyel sugárzik. Az Országgyűlés, hogy a nemzet hálájának és hódolatának ünnepélyes kifejezést adjon, két házát külön törvényrendelkezéssel Székesfehérvár szabad királyi városába a mai napra összehívta, és ott, a nagy király alkotásait tovább építő dicsőséges Árpád-házi király törvénynapjának és Országgyűléseinek történelmi színhelyén, az ország kormányzójának személyes jelenlétében megtartott ünnepi együttes ülésén a következőképp rendelkezett. Az Országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magyar nemzet örök hálájának és mélységes hódolatának bizonyságául törvénybe iktatja, az Országgyűlés augusztus hó 20-át Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja. Ez a törvény kihirdetés napján lép életbe."
Ezt a törvénycikket azért olvastam fel, mert ennek a törvénynek van stílusa, van emelkedettsége, van mondanivalója a következő évtizedeknek és nemzedékeknek, szemben azzal a törvényjavaslattal, amely itt előttünk fekszik. Ez valóban egy szikár, száraz és valóban egy munkaszüneti nappal és az emléknappal kapcsolatos mondanivalókat rögzíti. Tisztelettel kérem a jelen lévő képviselőket, hogy támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyek ezt a törvényt kicsit emelkedettebbé és elfogadhatóbbá teszik. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.)