Surján László (KDNP)

1996. március 31.

DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem rég múlt egy éve, hogy Párizsban a szlovák és magyar miniszterelnök aláírta az úgynevezett alapszerződést. Az aláírást sok vezető nyugati ország komoly előrelépésnek látta, ám mindkét érintett országban akadtak, akik a szerződés kapcsán hazájuk érdekeinek feladásától féltek. A magyar parlamenti ellenzék sem támogatta az aláírást, de felszólalásaiban kiemelkedő jelentőségűnek tartotta a szlovák-magyar közeledést. Kötelességünk volt viszont, különösen a kormány hurráoptimizmusának láttán, felhívni a figyelmet arra, hogy a szlovák fél szándékai nem a szerződés végrehajtására, csupán az aláírás révén megszerezhető nemzetközi elismerésre vonatkoznak.Az azóta eltelt idő és az alapszerződés múlt heti pozsonyi ratifikációja igazolta kritikánkat. Felszólalásomban nem a szlovák magatartással foglalkozom, hiszen az lényegében az aláírás előtt csalárdul átadott értelmező nyilatkozat óta változatlan. Figyelmünket a már megtett és még megteendő magyar lépésekre kell fordítanunk. A külügyminiszter úr szerint bonyodalmakat az okozna, ha a ratifikációs okmányok cseréjénél idézem "a szlovák fél a határozatot az alapszerződés részeként szándékozik átadni". Szerintünk a kiegészítés léte és nemcsak átadása az elfogadhatatlan.

Hibásak azok a nyilatkozatok, amelyek nem tulajdonítanak jelentőséget a mindkét fél által Párizsban aláírt szerződést átértelmező szlovák határozatnak. A magyar kormánynak félreérthetetlenül és hivatalosan, tehát nem sajtónyilatkozatok révén, tudatnia kellene Pozsonnyal; semmiféle utólagos értelmezéshez, kiegészítéshez nem járul hozzá.

Helytelenítjük, hogy sajtóhírek szerint az egyik Pozsonyban dolgozó magyar diplomata olyan nyilatkozatot tett, hogy Magyarország nem tehet mást, mint elfogadja a szlovák parlament átértelmező határozatát. Nem, ezt a határozatot el kell utasítani!

Az elutasításnak nem az a módja, hogy a miniszterelnök lesztrapacskázza az általa helytelenített részeket. Ez a gúnyos hang általában a szélsőséges jobboldal hangja. A magyar parlament pártjai ettől eddig mentesek voltak. Kár volt miniszterelnöki szinten megjeleníteni. (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) A gúny helyett érvelni kell! Érveink pedig bőven vannak! Érvelhetünk azzal, hogy a külső és belső jog nem térhet el egymástól. Felhozhatjuk, hogy kétoldalú szerződések egyoldalú értelmezésére nincs nemzetközi jogi lehetőség. Ha a kormánypolitika nem érvel, csak kijelent, akkor sajnos a kormány a többpárti demokráciában is úgy viselkedik, mint 40 évig az egypártrendszerben tette. Sajnálatos, hogy külügyminiszterünk nem lát összefüggést az alapszerződés ratifikációja és a szlovákiai magyarságot és a szlovákiai demokráciát veszélyeztető törvények meghozatala között. Pedig a szlovák kormány a nyugati sajtóelemzések szerint is nagy árat fizetett az alapszerződés ratifikációjáért. Túl sok engedményt tett saját nacionalistáinak: nyelvtörvény, közigazgatási határok megváltoztatása, államvédelmi törvény. A miniszter úr nyilatkozata szerint az alapszerződés és az említett törvények között nincs összefüggés, mert azok meghozatalát már a szlovák kormányprogram is tervezte. Ez tévedés, a legnagyobb hibáról, az államvédelmi törvény meghozataláról, nem volt szó az előzetes tervekben.

Több megfontoltságot és alaposabb felkészülést várunk! Konkrét javaslataink:

1. A kormány tiltakozzék hivatalosan az alapszerződés megváltoztatása ellen. A ratifikációs okmányok kicserélésére csak a szöveggel kapcsolatos problémák megnyugtató rendezése után kerülhet sor.

2. A magyar diplomácia tájékoztassa a kialakult helyzetről mindazokat a kormányokat és szervezeteket, amelyek támogatták, sőt sürgették az alapszerződés megkötését. Támogasson minden olyan akciót, amelyben a szlovákiai demokratikus pártok, ideértve a magyar koalíciót is, az európai szervezetek segítségét kéri.

3. Ahhoz, hogy Magyarország a negatív jelenségek ellen nemzetközi téren felléphessen, az alapszerződés szellemének megfelelően először a kétoldalú kapcsolatokban kell megpróbálkozni a helyzet tisztázásával.

4. Az alapszerződéstől függetlenül kérjük, hogy a kormány mutassa be a parlamentnek a szlovák és a magyar nép megbékélését, egymáshoz való közeledését szolgáló cselekvési tervét.

5. Ezeknek a költségeit a '97-es költségvetésben vegye figyelembe.

Mi, kereszténydemokraták a magunk részéről mindezekhez azzal járulunk hozzá, hogy:

a) továbbra is egyeztetjük politikánkat a magyar koalíció pártjaival; (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

b) tovább mélyítjük kapcsolatainkat a demokratikus szlovák pártokkal;

c) a nemzetközi szervezetekben képviseljük a fentieket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)