Simon Imre (MSZP)
DR. SIMON IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat eddig kevésbé ismertetett része a közigazgatási, hatósági szabályok rendszere, koherenciája, továbbá a hatósági munkát segítő társadalmi részvétel meghatározása. Magyari Zoltán óta tudjuk, hogy a közigazgatással szemben is három alapkövetelményt támaszthatunk: a jogszerűség, a gazdaságosság és az eredményesség kritériumát. A törvényjavaslat alapján úgy tűnik, hogy a természetvédelmi közigazgatás a fenti alapfeltételeknek megfelelhet, hiszen a közigazgatási, hatósági rendelkezések alkotmányossági aggályokat nem vetnek fel.
Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a természetvédelem területét több alkotmánybírósági határozat érinti, amelyek kivétel nélkül direkt vagy indirekt formában a hatékony és eredményes természetvédelmi igazgatást támogatják.
Kezdem mindjárt azzal, hogy a védett természeti területek védettségi szintjének csökkentése alkotmányosan meglehetősen szűk területen lehetséges. Emlékeztetni szeretnék e körben az elmúlt év végén elfogadott, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényre.
Ez a követelmény azt is jelenti, hogy a természetvédelmi szerveknek kiemelt gondossággal kell figyelniük a jogszabályok és hatósági határozatok megtartására. Ehhez viszont szükség van egy speciális szakértelemmel és intézkedési jogkörrel rendelkező jogintézmény felállítására, amely a javaslat szerint a természetvédelmi őrszolgálatot jelenti.
A természetvédelmi őrzés részben az állami szervek, részben pedig az önkormányzatok által létrehozott és működtetett önkormányzati őrszolgálatok feladata. Intézkedési jogkörüket szélesen, de alkotmányos garanciákkal körülbástyázottan törvényben kell meghatározni.
A hivatásos természetvédelmi őrök munkáját polgári természetőrök, illetve az állampolgárok és szervezeteik segíthetik. A közösség társadalmi részvétele kapcsán szeretném hangsúlyozni a közösségi kereset új és kiemelkedő jelentőségű jogintézményét. Ezzel a jogintézménnyel először a tavalyi év során a környezetvédelmi törvényben találkoztunk. Most e törvény kapcsán a specialitások miatt szükségessé váló kodifikációjával szembesülhetünk.
Aktív társadalmi részvétel nélkül bármilyen jó természetvédelmi törvény is születik, annak megtartása, végrehajtása kérdésessé válhat. A "több szem többet lát" elvének érvényesülését az akció populáris megjelenése hatékonyan szolgálhatja, mivel a természetvédelmi igazgatás erejét sokszorozhatja meg.
A hatósági intézkedési jogkörök meghatározása kapcsán feltétlenül utalni kell a természeti területek, értékek speciális jellegére, a velük kapcsolatos emberi tevékenységek különlegességeire. Emiatt a természetvédelmi hatóság diszkrecionális jogának olyan mértékű rugalmas megfogalmazása szükséges, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony beavatkozást a természetkárosítás kapcsán, biztosítja a megelőzés lehetőségét, továbbá a helyreállítás kötelezettségének az előírását.
E körben természetesen prevenciót szolgáló jogintézményekre, hatósági cselekményekre kell a hangsúlyt helyezni, hiszen a természeti értékeket károsító magatartások olyan véges javakat pusztíthatnak el, amelyek az esetek többségében már nem helyreállíthatóak. Azokban az esetekben viszont, amikor a helyreállítás lehetősége fennáll, ezt mindenképpen akár szankciós jelleggel is biztosítani kell, mert ezzel meg lehet akadályozni a természeti értékek állapotának további romlását, a degradációs folyamatot.
Ugyanakkor a törvényjavaslat sehol nem lépi át a diszkrecionális jogkör kereteit úgy, hogy az állampolgár kiszolgáltatottsága megvalósulna vagy a jogbiztonság csökkenne. A törvényjavaslat gondosan szétválogatja azokat a hatósági eljárásokat, ahol a természetvédelmi hatóság sui generis jogosult eljárni és azokat, ahol szakhatóságként működik közre más hatóságok eljárásaiban.
Végezetül utalni szeretnék arra, hogy a közigazgatáson belül az állam, illetve az önkormányzati közigazgatás szétválasztása világosan és az önkormányzati alapjogok csorbítása nélkül történt meg, ami a törvényjavaslat elfogadása esetén a hatályosulás eredményességét segíti elő.
Nyilvánvaló az is, hogy az állampolgárok, szervezetek együttműködése során a természetvédelmi hatóságok együttműködésének, illetve más hatóságokkal való kapcsolattartásának kiemelt szerepe és fontossága van, hiszen természeti értékeink olyan komplex egységet képeznek, amely csupán egy törvény vagy egy hatóság által eredményesen nem őrizhető meg. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)