Varga Mihály (Fidesz)

1996. április 1.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ipari államtitkár nemrégiben Egerben járt, ahol két, a sajtó által is közölt kijelentést tett. Egyrészt megismételte a kormány rontás és lidérc ellen gyakran hangoztatott ráolvasó varázsigéjét, miszerint a kormányprogramnak nincs alternatívája; másrészt úgy vélte, hogy az idén már nem lesznek nagy megszorító intézkedések. Az első állítás nem igényel különösebb kommentárt, hiszen ezt ma már felelősen gondolkozó kormánypárti közgazdászok sem állítják. A "nincs alternatíva", a "nincs más" kijelentés mögött az önigazolás kényszere húzódik meg, és olyan, mint amikor valaki a sötétben kezd el fütyülni.

A másik állítás viszont annál meglepőbb. Ez ugyanis azt feltételezné, hogy az idén már sem tavasszal, sem ősszel nem lesznek energiaár-emelések, elmaradnak a családi támogatásokat megvonó intézkedések, nem szűnik meg a pályakezdők munkanélküli-segélye, nem lesz nyugdíjkorhatár-emelés, nincs további gyógyszeráremelés és így tovább és így tovább. Ez a kijelentés azt is feltételezi, hogy nem kerül sor az államháztartási reform szociális és nyugdíjrendszert érintő lépéseire sem.

Természetesen más a helyzet, ha a kormány számára ezek nem nagy, hanem kis megszorítást jelentenek; ám úgy hiszem, hogy a lakosság számára már ezek is drasztikus terheket fognak jelenteni.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: hogyan kell értelmezni azt a kijelentést, miszerint már nem lesznek nagy megszorítások, másrészt jelenti-e ez azt, hogy az államháztartási reform jelentős költséggel járó és a társadalmat érzékenyen érintő lépéseire az idén már nem kerül sor. Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)