Sümeghy Csaba (Fidesz)

1996. április 1.

DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a múlt héten a költségvetési bizottság 11:8 arányban elutasította törvényjavaslatunkat, egy Karinthy Frigyes mondás jutott az eszembe, amelyik úgy szól, hogy "Tévedni emberi dolog, de beismerni emberfeletti." Azért jutottam erre a következtetésre, mert a személyi jövedelemadó körül kialakult immár több hónapos hercehurca, úgy érzem, egyértelműen a tévedések sorozata és bohózata volt, egy olyan láncszem, amelyik egyértelműen bizonyította a társadalomban, a gazdaságban alkalmatlanságát és ennek ellenére mereven ragaszkodunk ahhoz, hogy erről a törvényről még csak szó se essék a Házban.

Szeretném elmondani, hogy a tévedések ott kezdődtek, amikor az szja-t annak idején benyújtotta a Pénzügyminisztérium és erre építve benyújtotta a költségvetését is, amely akkor 380 milliárdban határozta meg az szja-ból történő bevételt.

Nagyon jól emlékeznek képviselőtársaim, hogy több hónapon keresztül az adótáblát visszavonva lebegtették ezt a törvényjavaslatot, majd a következő tévedés az volt, hogy az ÉT-n megegyezés született ebben a kérdésben és Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter úr ismét elővette az szja-t. Természetesen mint az közben kiderült, ilyen megegyezés soha nem volt.

A következő tévedés az volt, hogy ez az szja a gazdagokat fogja kvázi megsarcolni, ők fogják a nagyobb terheket viselni, a kisjövedelműek pedig jól járnak.

(17.30)

Hát, úgy gondolom, hogy az életbe lépett táblázat ha megnézzük a II. számú adótáblát fényesen bizonyítja, hogy nem így van, ugyanis pillanatnyilag a kisjövedelműek 375 százalékos adóval adóznak a II. tábla alapján, míg az elvonásba nagyobb mértékben bevont felső réteg adója mindössze 8 százalékkal növekedett.

Úgy gondolom, ez a példa egyértelmű: pontosan az ellentétes hatást érte el. De nem menve különböző szakmák dolgába nagyon jól jellemezte ezt a rendőrtiszteknek adott fizetés, amikor a több ezer forintos emelés végső soron negatív borítékkal járt a nevezettek részére.

Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, nem lehet, hogy egy elrontott törvényhez, ami az egész társadalomban károsan érezteti a hatását, úgy ragaszkodjunk, hogy mint a strucc, dugjuk be a fejünket a homokba, és csak azért, mert hoztunk egyszer egy ilyen politikai döntést, ne is törődjünk azzal, hogy az a társadalom rétegeit milyen mértékben érinti.

Nagyon örültem, hogy a kormánykoalíció vezető politikusai nyilvánultak meg ebben a kérdésben, többféleképpen közelítve meg a témát. Az egyik ilyen témamegközelítés az volt amiért nagyon hálás vagyok , amelyik azt mondta, hogy a Fidesz javaslata populista javaslat, ugyanis a Fidesz csak népszerűségét akarja növelni ezzel, és kézenfekvő, hogy ez a törvény nem végrehajtható.

Szeretném elmondani, hogy a Fidesz nem kívánja ezt a törvényt gesztorálni. Mi nagyon szívesen lemondunk akármelyik kormánypárt részére ennek az előterjesztésnek az előnyéről. A Fidesz azt szeretné, ha azok a társadalmi rétegek, amelyek hátrányt éreznek most az elrontott törvény miatt, ezt a hátrányt nem éreznék, és azok az egyenetlenségek, amiket a törvény megcélzott, kiegyensúlyozásra kerülnének.

Ugyancsak nem hiszem el, hogy igaz lenne, hogy év közben adótörvényt nem lehet módosítani. Ha ez így állna, akkor egyetlen törvényt sem lehetne módosítani, mert az adótörvénynél vannak azért fontosabb törvények is, és én úgy gondolom, hogy erre volt is példa a Házban, hogy az adótörvények év közben módosításra kerültek.

Azt hiszem, nem fedi a valóságot az sem, hogy 100110 milliárdos kiesést idézne elő az általunk beterjesztett törvénytervezet azért, mert úgy gondolom, egyértelműen látszik: amikor a társasági adó mértéke csökkent, akkor lényegesen nagyobb volt az állami költségvetés bevétele, mint a lényegesen megemeltebb, magasabb összegű és magasabb kulcsú társadalmi adónál.

Én úgy gondolom, hogy az általunk beterjesztett törvény, amely tulajdonképpen alapvetően a kiskeresetűeknek kedvez azáltal, hogy a minimálbér alattiakat nem kívánja adóztatni, és 44 százalékra csökkentené az adókulcsot, elsősorban nem az ellenzéknek és nem a Fidesznek a gondját oldaná meg, hanem azt a társadalmi gondot oldaná meg, amelyet jelen pillanatban a kormánykoalíciónak kell viselnie.

Én nagyon bízom benne, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr kijelentései feljogosítják a parlamentet arra, hogy ezt a kérdést felelősen tárgyalja meg, és ha úgy látja, hozzon más határozatot, de mindenféleképpen napirendre kell tűzni ezt a kérdést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)