Szabó György (MSZP)

1996. április 1.

SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat előterjesztésekor számítottam arra, hogy képviselőtársaim fokozott érdeklődés mellett vitatják meg a javasolt megoldásokat. Ezért is kértem, hogy aktív közreműködésükkel járuljanak hozzá a lakosság széles körét érintő törvény megalkotásához.Várakozásom és kérésem egyaránt teljesült. Az általános és a részletes vita sokakat késztetett esetenként többszöri hozzászólásra is. Ennek megfelelően élénk, esetenként indulatoktól sem mentes vita alakult ki.

A rendkívül sok észrevétel és javaslat mellett erőteljes bírálatok is megfogalmazódtak. Olyan javaslatok és kritikák is elhangzottak, amelyek közvetlenül nem, vagy csak laza szálakon kapcsolódtak a törvényjavaslathoz. Ez utóbbiakra, valamint az elhangzottak teljes körére nem kívánok reagálni. Fontosnak tartom azonban mindazokat a megállapításokat, javaslatokat, amelyek a törvényjavaslatban foglaltak elvi megfontolásait vagy az ellátások módosításainak főbb elemeit érintették.

Tisztelt Ház! Az észrevételek és kritikák jelentős része, elsősorban természetesen az ellenzéki képviselők részéről bár itt is megoszlottak a vélemények , a rászorultsági elv alkalmazását érintette. A legfőbb dilemmánkat Béki Gabriella képviselő asszony érzékletes hasonlatban foglalta össze, amikor arról beszélt, hogy ha milliméter pontossággal nem tudunk valamilyen társadalmi jelenséget, valamilyen dimenziót mérni, ez még nem elég ok arra, hogy a méterrudat is félretegyük, és akkor méterrúddal ne próbáljuk meg mérni.

Tisztában vagyok azzal, hogy a jövedelmek mérésére rendelkezésre álló eszközök valóban nem alkalmasak a milliméter pontossággal történő méréshez; de ez nem elégséges ok arra, hogy lemondjunk törekvéseink egyik legfőbb eleméről, nevezetesen: az átlagosnál jobb jövedelmű családoktól a valóban rászorulókhoz csoportosítsuk át a forrásokat.

Itt szeretném azonban megerősíteni azt a korábbi álláspontomat, amely szerint egyetértve több hozzászólóval a javasolt jövedelemtesztek helyett a későbbiekben, az adóreformmal összefüggésben, egy finomabb, korrektebb mérőeszközt kell majd alkalmaznunk.

Igaz az az elhangzott megállapítás is, hogy a rászorultsági elv alkalmazása óhatatlanul növeli az adminisztrációs terheket. Sokan szóvá tették: a családi pótlék igényléséhez szükséges nyomtatvány túl bonyolult, és fennáll annak a veszélye, hogy sokan a rászorulók közül azért maradnak ki az ellátásból, mert nem képesek leküzdeni az adminisztrációs akadályokat.

Az eddigi tapasztalatok ezt ugyan nem igazán támasztják alá, de azzal feltétlenül egyetértek, hogy a lehetséges mértékig csökkenteni kell az adminisztrációt. A most elfogadásra javasolt ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványoknál ezt a követelményt érvényre fogjuk juttatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rászorultsági elv és az alanyi jog együttes alkalmazásának kérdésében teljes mértékben osztom Szigeti György képviselőtársam álláspontját, és semmiképpen sem tartom családellenesnek.

Nem tudom elfogadni Csépe Béla képviselő úrnak azt a megállapítását, hogy mindez az anyák és a családok számára megalázó lenne. Csépe képviselő úr egyenesen szegénytörvény megalkotására szólította fel a kormányt, amit egyszerűen nem értek.

Surján képviselő úr egyik korrekt hozzászólásában arról beszélt, hogy az előző kormány számára sem volt kétséges, hogy az átalakulás útján el kell indulni, mert egy részben gazdagodó társadalomban nem lehet az egyenlőségre épített érveket fenntartani, az elszegényedetteknél viszont ugyancsak komolyan kell venni az elszegényedést. Ezt a megközelítést magam is vállalni tudom, de az út ezen szakaszát a jelenlegi kormánynak kell megtennie és bizony az előző időszak feltételeinél rosszabb feltételek között.

Tisztelt Ház! Természetesen örülök annak, hogy egyöntetűen pozitív fogadtatásra talált az a javaslat, amely a gyesnél, a gyetnél kiiktatja a biztosítási előzményt, az anyasági támogatást pedig még a jövedelmektől is függetleníti. A gyesnél javasolt fontos és lényeges jogkiterjesztéseket senki sem vitatta. Magam nem igénylem e lépések dicséretét, de talán kevesebb szó esett róla, mint ami megillette volna. Azt a 30-40 ezer családot is akiket eddig a szabályozás elzárt ettől a lehetőségtől , beleszámítva az összességében 130-140 ezer családot, azaz mintegy félmillió szegény sorsú embert érintő emelés mégiscsak tagadhatatlanul kedvező hatást fog kiváltani. Ezt a megoldást a kormány az ő érdekükben vállalta.

A vita során további, az érintettek számára még kedvezőbb feltételek kialakítására tettek javaslatot képviselőtársaim. Pusztai Erzsébet képviselő asszony javaslatát, miszerint a segélyt igénylő szülők bérjövedelme maradjon figyelmen kívül a jövedelemhatárok megállapításakor, az motiválta, hogy egyébként éppen ez a bérjövedelem ütné el a szülőt az ellátástól.

Csehák képviselő asszony azonban a vita során már jelezte és ezt erősíteném meg , hogy ezt a konfliktust a törvényjavaslat képes kezelni, további módosítások nélkül is.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Szinte valamennyi hozzászóló kormánypárti és ellenzéki egyaránt érintette a gyessel összefüggésben a szolgálati idő kérdését. A benyújtott javaslat azok számára kívánta a gyesen töltött időt szolgálati időként elismertetni, akiknél a múltban is volt és a jövőben is lesz biztosítási előzmény noha ez egyébként már nem feltétel.

A benyújtott módosítások, a vitában elhangzottakkal egyező módon, több variációt is kínálnak a kérdés megoldásához. A kormány számára a felsorakoztatott érvek meggyőzőeknek bizonyultak. Készek vagyunk álláspontunkat felülvizsgálni. Az a módozat kínálja az elfogadható kompromisszumot számunkra, amely elviekben elfogadja a szolgálati időként való értékelést és ezzel egyidejűleg a járulékfizetés szükségességét. Nem ismeretlen más ellátásoknál az a megoldás, miszerint az ellátásban részesülő az ellátás összegének terhére megfizeti a hat százalékos járulékot.

(18.20)

Ezt javasoljuk a gyes esetében is.

De a munkáltatói járulék megfizetésének kérdését, amelynek szükségességéről egyébként magam is meg vagyok győződve, a nyugdíjreform kereteiben kell megválaszolni. A költségvetés ebben az évben ezt a terhet nem tudja vállalni. Úgy vélem, az érintett szülők szempontjából a szolgálati idő kérdése rendkívüli súlyú, ennek biztosítása elől a kormányzat nem is kíván kitérni.

A várandóssági pótlék megszüntetése és a helyébe lépő anyasági támogatás konstrukciója szintén heves vitákat váltott ki. Pusztai Erzsébet, Szilágyiné Császár Terézia szenvedélyesen védelmébe vette a várandóssági pótlékot. Surján képviselő úr még azt az aggályát is jelezte, hogy a várandóssági pótlék megszüntetése sérti az alkotmánynak azt a tételét, amely az élet védelmére vonatkozik.

Nem osztom ezt a véleményt, mert a megszűnő ellátás helyébe lépő anyasági támogatás képes betölteni a várandóssági pótlék funkcióját. Emlékeztetnem kell képviselő urat, hogy a várandóssági pótlék előtt is volt anyasági támogatáshoz hasonló ellátás, és ennek megszüntetése volt az ára a várandóssági pótlék bevezetésének.

Az élet védelmére vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban feltételezem, nincs nézetkülönbség közöttünk, de magam úgy vélem, nem kérdőjelezhető meg az állami kötelezettség teljesítése egy eszköz változása esetén. A támogatás összegét és annak fokozatos emelésének lehetőségét azonban a kormány Csehák Judit, Béki Gabriella és Szigeti György képviselők javaslatára megvitatva ismételten mérlegelte és úgy döntött, hogy támogatja indítványukat, mely szerint az anyasági támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékával azonos legyen. Az eredeti javaslathoz képest, amelyben az anyasági támogatás 10 000 forint, 1996-ban az anyasági támogatás 14 400 forint lesz, és ez minden évben azonos mértékben emelkedik a nyugdíjakkal.

Több ellenzéki képviselő is nehezményezte, hogy a várandóssági pótléknak anyasági támogatássá történő átalakításával a kormány komoly mértékű megtakarításokat kíván elérni. A kormány viszont ezzel az állásfoglalással jelezni kívánja, hogy nem elsősorban az anyagi megtakarítások vezérlik javaslatai kidolgozásakor.

Tisztelt Ház! A gyed megszüntetésével kapcsolatban pro és kontra elhangzottak érvek. Külön köszönöm Szigeti képviselő úrnak azt a felszólalását, amely során kifejtette azt az álláspontját, hogy az előző kormány által szorgalmazott társadalombiztosítási profiltisztítás eredményeként a gyes mellett a gyed is közadókból, azaz állami költségvetésből finanszírozott ellátássá vált, és így teljesen jogos az a felvetés, hogy a közadókból lehet-e összegében lényegesen eltérő ellátást nyújtani azon a címen, hogy a gyedre jogosultak adót fizetnek. Szigeti képviselő úr is egyértelműen nemmel válaszolt. Következésképpen nem tudom elfogadni Pusztai Erzsébetnek a gyeddel kapcsolatban kifejtett ilyen irányú álláspontját. Ismételten hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a gyed nem azonnali hatállyal, hanem az alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve, fokozatosan szűnik meg. Szándékaink szerint a gyes összegének a nyugdíjemeléssel összhangban álló emelkedése a gyetre jogosultak többségénél kompenzálni tudja összegszerűségében is a megszűnő ellátást.

Több javaslat hangzott el a gyermeknevelési támogatás új feltételeinek korrekciójára. Ezek további kedvezőbb feltételeket ajánlanak elfogadásra. Béki Gabriella és Szigeti György két, egymástól eltérő megoldást is elfogadhatónak tart annak a problémának a megoldására, hogy mindazok igénybe vehessék ezt az ellátást, akiket ebben a hatályos szabályozás megakadályoz.

A benyújtott törvényjavaslat a biztosítási időnek mert ez okozza a legtöbb gondot mint feltételnek az eltörlését, azok számára teszi lehetővé az igénybevételt, akiknek az igénybevételre jogosító gyermeke a hatálybalépést követően születik meg. Így az igen jelentősnek mutatkozó forrásigények fokozatosan terhelik a költségvetést. A képviselők által javasolt megoldás már 1996-ban is komoly, milliárdos kiadást igényel. A kormányzat ezt most nem tudja vállalni, de nem tartom kivitelezhetetlennek, hogy a következő időszakban az említett rétegek fokozatosan beléphessenek.

Tisztelt Ház! Az új közgyógyellátási forma bevezetésére tett javaslat, bár kedvezőbb feltételek kialakítására szintén elhangzottak javaslatok, összességében pozitív fogadtatásra talált. Nem titkolták azonban képviselőtársaim aggodalmaikat sem, felhívták a figyelmet a precíz végrehajtási rendeletek és az ellenőrzés fontosságára. Ugyanakkor javaslat is megfogalmazódott Csehák Judit képviselőtársam részéről a feltételek olyan irányú módosítására, hogy 1996 legyen egy olyan kísérleti szakasz, amely lehetőséget nyújt a szabályozás további finomításához. Mindezekkel magam is egyetértek. Ezért a kormány a szociális bizottság azon javaslatát támogatja, amely 1996-ra az általánostól eltérő szabályokat szorgalmazza. Ennek megfelelően 1996-ban a normatív közgyógyellátást év végéig, de legalább hathónapos időtartamra állapítják meg a jegyzők.

Az új közgyógyellátás a lakosság széles körét érintő új eszköz, amelyet alkalmasnak ítélek a rászorultak körében a kényszerű gyógyszerár-emelések teljes értékű ellentételezésére.

Köztudottak azonban a közgyógyellátás anomáliái is. A visszaélések megakadályozásra alkalmas ellenőrzési eszközök valóban kulcsfontosságúak. Többen jelezték, hogy a patikusok közel egyharmada még ellenértékért sem hajlandó vállalni a vényellenőrzést, s e tekintetben kormányzati lépést sürgettek. Ezzel egyetértek. A gyógyszerészek számára kikerülhetetlen feladatként kívánjuk előírni a vényellenőrzést. Az ellátásra jogosultak, az orvosok és a gyógyszerészek számára egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a közgyógyellátás szabályainak megszegése szigorú szankcionálásra kerül.

Szilágyiné Császár Terézia képviselő asszony szerint, noha a közgyógyellátás szabályai változnak, a kormány dilettáns módon, végig nem gondolva nem számol azokkal, akik az átmeneti betegségek magas számláit nem tudják majd kifizetni.

Kedves Képviselő Asszony! Ezek az ellenzék részéről gyakran elhangzó minősítések nem szokatlanok a kormány számára, de az a goromba feltételezés, hogy megfeledkeztünk volna az átmeneti betegségek következtében megnövő kiadások terheiről, teljesen alaptalan. Már a vita során is elhangzott, hogy a kormány 800 millió forintot különített el abból a célból, hogy az eseti gyógyszerkiadásokhoz az önkormányzatok további támogatásokat tudjanak adni a rászorulóknak. Ez a 800 millió forint a közeljövőben már az önkormányzatok rendelkezésére áll.

Egyébként szeretném tájékoztatni arról is, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának feltételei közül a javító-nevelőmunka azért tűnt el, mert ez a büntetési nem megszűnt.

Külön köszönöm Szabó Rudolfné képviselő asszonynak a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatos felszólalását, mert ezzel egy feszültségektől terhes problémakörre irányította figyelmünket. Az elmúlt évben döntött a tisztelt Ház a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának határozott idejűvé tételéről, 24 hónapban történő meghatározásáról. Azok számára lehet a hatályos rendelkezések szerint ismételten megállapítani, akik 1996. szeptember 30-áig legalább 90 napi szolgálati időt szereznek.

A törvény elfogadásakor további döntések születtek a szolgálati idő megszerzésének elősegítésére. Közhasznú munkák szervezésére különítettünk el forrásokat. Úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzatok ezek segítségével sem tudnak megbirkózni a feladatokkal.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselőtársaimat arról, hogy az elmúlt héten megalakult Közmunkatanács ezt a problémakört helyezi tevékenységének centrumába, erre a rétegre kívánja irányítani a rendelkezésre álló források többségét. Ha ezt nem tennénk, úgy különösen a válságövezetekben nem lenne módja az érintetteknek a szükséges szolgálati idő megszerzésére.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslat általános és részletes vitáját az egyes kérdésekben élesen elkülönült álláspontok ellenére hatékonynak ítélem. Az elhangzott javaslatok többsége felhívta a figyelmet több olyan problémára, amelyeket a törvényjavaslat elfogadása során meg kell oldani. A kormány az általam említett esetekben kész a javaslatok befogadására. A javaslatok egy másik része a kormány szándékaitól sem idegen, de a további... (Folyamatos zaj.)