Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat vitájában a legmeghatározóbb élmény az volt, hogy a politikai szempontok helyett a szakmai szempontok voltak a dominánsok. A kormány részéről éppen az együttműködés szellemében minden olyan módosító indítvány meghallgatásra talált, amely a tervezett új zálogjogi szabályozás könnyebb végrehajthatóságára, áttekinthetőbbé, egyértelműbbé tételére irányult. Talán nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy a kormány egyetlen módosítási igény kivételével, csaknem minden módosító indítványban talált megfontolandó elemet, és ennek megfelelően a benyújtottal azonos vagy esetleg más formában támogatta is azokat. Szeretnék röviden reagálni a vita során felvetett kérdésekre, továbbá számot adni a beérkezett módosítási javaslatokról, és arról, hogy azokat a kormány miért, milyen megfontolásokból támogatta vagy vetette el.
Sokan vitatták annak helyességét, hogy a javaslat az ingatlanra vonatkozó zálogjogot értelemszerűen kiterjeszti a mező- és erdőgazdaságban a gazdálkodásra rendelt gépekre és egyéb eszközökre. Osztjuk azokat az aggályokat, melyek ezt a megoldást épp a mező- és erdőgazdasági termelés sajátosságaira tekintettel problematikusnak tartották, hiszen a jelenlegi agrárgazdasági viszonyaink között a mező- és erdőgazdasági gépek és más eszközök többsége aligha rendelhető hozzá tartozékként egy-egy földterülethez. Így nem fog csökkenni a vagyontárgyak önálló elzálogosításának lehetősége.
Érvek hangzottak el annak kimondására, hogy a zálogjog ellentétben a javaslatunkkal ne terjedjen ki a zálogul lekötött dolog hasznaira. Ebben a körben azt a javaslatot támogattuk, mely ennek a kérdésnek a rendezését a felek megállapodására bízza. Erre irányuló megállapodás hiányában tehát a dolog hasznai mentesek maradhatnak a zálogjog alól, és azokkal a zálogkötelezett tehermentesen rendelkezhet.
A vagyont terhelő zálogjog intézményét több kritika is érte, elsősorban annak kidolgozatlanságát és elnagyolt szabályozását kifogásolták, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy az intézmény egészének elhagyása indokolt. Ezt a megoldást természetesen nem támogathattuk, hiszen bevezetése a javaslat egyik legfontosabb újdonsága, nem szólva arról, hogy ez az intézmény bizonyos értelemben az egyébként megszűnő bankhitelt biztosító zálogjog kiváltására, a bankhitelt biztosító zálogjog megüresedő helyének egy korszerű jogintézménnyel történő kitöltésére is alkalmas. Nem zárkóztunk azonban el az intézmény pontosabb és a javaslatban foglaltaknál valamivel részletesebb szabályozása elől.
Úgy érezzük, hogy az alkotmányügyi bizottság által elfogadott módosító indítványokkal sikerült megfelelő, a jogalkalmazók számára is megnyugtató megoldást találni a lebegő zálogjog meghatározott dolgokat terhelő zálogjoggá való átalakítására, meghatározott dolgokra történő konkretizálására, vagyis e sajátos zálogjog kristályosodásának módjára, technikájára, feltételeire és jogkövetkezményeire. Eszerint a kristályosodáshoz, a zálogjog átalakulásához minden esetben a zálogjogosult olyan jognyilatkozatára van szükség, amelynek alapján meghatározhatóvá válnak az egyedileg zálogjoggal terhelt vagyontárgyak.
Úgy vélem, hogy annak a bizottsági módosító indítványnak a támogatása által, mely a vagyonterhelő zálogjog kikötését a vagyon egészére vagy annak meghatározott részére, nem pedig annak hányadára, eszmei illetőségére tenné lehetővé, kiküszöbölhető az a kollízió, melyről Sepsey képviselő úr a múlt héten itt a plenáris ülésen oly meggyőzően szólt.
Többen kifogásolták, hogy a javaslatnak az a rendelkezése, amely ingatlanra vonatkozóan is lehetővé tenné kézizálogjog alapítását, megoldhatatlan problémákat vetne föl az ugyanazon ingatlanra vonatkozó kézi- és jelzálogjog konkurálása esetén. Akceptáltuk ezt az aggályt, és az ezzel összefüggő módosítási javaslat támogatásával világossá is tesszük. A jogbiztonság és e körben különösen a forgalmi biztonság követelményeinek kielégítése érdekében egyértelműen rögzíteni kell, hogy ingatlanra vonatkozóan bármiféle zálogjog szerződéssel történő alapításához az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges.
Tisztelt Ház! Végül, de nem utolsósorban néhány szót szólnék arról az egyetlen kérdéskörről, mely tekintetében a kormány a módosítási igényeket nem támogatta. Mind a plenáris ülésen, mind pedig az alkotmányügyi bizottság ülésén felvetették, hogy az ingó-jelzálogjogot alapító szerződés alapszerűségére vonatkozó előírás, nevezetesen a közjegyzői okirati forma bővüljön ki az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal, tehát ne csupán közjegyzői okiratba foglalva, hanem ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában is legyen lehetőség ingó-jelzálogjog alapítására. Noha e lehetőség biztosítása mellett az alkotmányossági érvekre is történt utalás, a vita során már kifejtettem, hogy a közjegyző és az ügyvéd jogállása, a közjegyzői és az ügyvédi tevékenység oly mértékben különbözik egymástól, hogy a diszkrimináció tilalmára és a versenyszabadságra vonatkozó alkotmányos előírások sérelmére történő hivatkozás e körben szóba sem kerülhet. Nem kívánom részletezni az Alkotmánybíróságnak a közjegyzőség intézményével kapcsolatos állásfoglalását, mely szerint a közjegyzői tevékenységet az állam igazságszolgáltató tevékenysége részének kell tekinteni. Ehhez képest az ügyvédek és a közjegyzők az igazságszolgáltatásban tehát nem azonos szerepet töltenek be. Ez a magyarázata annak, hogy a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkotmányos elvek szempontjából az ügyvédek és a közjegyzők nem tartoznak azonos csoportba.
A közjegyzői okiratba foglalás és a közjegyzők által végzendő ingójelzálogjog-nyilvántartás között igen szoros kapcsolat van. A nyilvántartásba vételre irányuló közjegyzői eljárás a közjegyzői okiratba foglalás követelménye mellett gyorssá, egyszerűvé és áttekinthetővé válik. Bár az ingatlan-nyilvántartás hatósági eljárásai igen részletesek és számos garanciát tartalmaznak, a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és az azonnali közjegyzői nyilvántartásba vétel összehasonlíthatatlanul nagyobb garanciát képes biztosítani a bejegyzett adatok valódisága, a valósággal egyezősége tekintetében. Különös jelentősége van ennek a körülménynek olyan időszakban, amikor a tömegkommunikáció számára nap mint nap hálás témát szolgáltatnak a tulajdoni lapokban feltüntetett adatok meghamisításának lehetőségei.
(19.40)
Nem tekintjük a javaslatban foglalt szabályozással szemben alapos érvnek annak hangoztatását, hogy az ingatlanokra vonatkozó zálogjog alapításának, illetve az ingókat és az ingatlanokat érintő más jogszerzéseknek sem érvényességi kelléke a közokirati forma, így a szervezetszabályozás úgymond kilóg a sorból. Ez esetben ugyanis egy teljesen új intézmény bevezetéséről van szó, melyre vonatkozóan a jogalkotó nincs kötve a már ez idáig is érvényesülő és ráadásul csak részben bevált alakszerűségi szabályokhoz és eljárási szabályokhoz. Az ingó jelzálogjog nyilvántartásának hagyományai nincsenek hazánkban, ezért olyan eljárás kidolgozására volt szükség, amely jellegénél fogva önfenntartó, állami közreműködést, kötelezettségvállalást nem igényel és mégis fokozott garancia mellett működtethető. Mindezek alapján ezt a módosító indítványt nem tudtuk támogatni. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottakra is figyelemmel a törvényjavaslatot az elfogadott módosító indítványoknak megfelelően szavazza meg és fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)