Kis Zoltán (SZDSZ)

1996. április 1.

DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: (Egy vastag iratköteget emel fel. Derültség. Taps.) Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Rövidre fogva mondandómat... (Derültség. Taps.)... e késői órában: a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatban ebben a Házban már számos vitát éltünk meg. Ezt az előterjesztést azonban békés nyugalomban éltük meg. Köszönhető ez annak, hogy olyan módosító indítványokat terjesztettünk be, amelyek már korábban igaz szakaszonként külön-külön ellenzéki oldalról is fölmerültek, jelezvén, hogy a gyakorlati életben olyan kérdéseket kell rendeznünk e törvény kapcsán, amelyek részben az átalakulással, részben a szövetkezeti tagsági viszony elismertségével, illetve a szövetkezeti tagsági kör megalakításával problémát okozott.Három olyan jelentős módosítási indítvány jelentkezett, amihez képviselőtársaink is észrevételeket tettek. Az első ilyen kör a szövetkezeti tagsági belső részvételt érinti. Az előterjesztés arra indította az országgyűlési képviselőket, hogy fantáziájukat is megmozgatva megpróbálják kiszűrni azt az esetleges visszaélést, ami kizárólag jogi személyiségű társaságok által alkotott szövetkezetekre vonatkozhatna.

Több módosító indítványt követően végül is a kormány azt a javaslatot támogatta, amely lehetővé teszi jogi személyek részvételét a szövetkezetekben, azonban a természetes tagoknak, illetve az úgynevezett másodlagos szövetkezetekben a szövetkezeti többséget mint alakítói kört preferálja.

A második csoportba a szövetkezeti fel nem osztható vagyon köre tartozik, amely különös figyelmet érdemel, annál is inkább, mivel az 1996. január 1-jétől hatályba lépett támogatási rendszer lehetőséget biztosít olyan külön anyagi eszközök megszerzésére, amelyet a szövetkezet akkor kaphat meg állami támogatásként, ha ezt a vagyontárgyat központi, úgynevezett fel nem osztható alapba helyezi, és ezt legalább 15 évig ott is tartja. Ez idáig a szövetkezeti törvény ilyen jellegű rendelkezést kötelező érvénnyel nem írt elő.

A harmadik fő csoport az úgynevezett részleges átalakulás köre, amely az ipari szövetkezetekre és a mezőgazdasági szövetkezetekre terjed ki. Erre a Fidesznek korábban már több módosító indítványa is önállóan megjelent. Ebben a törvényi szerkezetben olyan alkotmánybizottsági módosítással jelenik meg, amely az átalakulást biztosítja úgy, hogy a maradó tagoknak is lehetőségük legyen akár a későbbiekben szövetkezeti formában működniük, annak ellenére, hogy a többség a gazdasági társasági formát választotta.

Technikai kérdésnek tűnik, de végül is nem az, mert komoly pénzügyi háttere lehet, az úgynevezett szolgálati idő elismertetése, ami a tagsági viszonyhoz kötődően jelent meg, és az úgynevezett átalakulási törvény kapcsán sok szövetkezetben ez a végkielégítések kifizetésénél, a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában is megjelent. Olyan módosítást támogat a kormány, amely az 1993. március 1-je és 1995. június 30. napja között megszűnt jogviszonyokra alkalmazandó, tehát az ez időszakban kifizetett végkielégítéseket ismeri el mint a szolgálati időhöz kötött juttatást.

Tisztelt Országgyűlés! Immár ötödik alkalommal nyúlunk ahhoz a törvényhez, amely rövid, alig négyéves időtartama, hatálybalépése óta állandóan problémákat és gondot okoz. Mi nem szeretnénk ehhez hatodszor is hozzányúlni, ezért a képviselőtársaink által is szorgalmazott, az Igazságügyi Minisztérium kezelésében és gondozásában működő szövetkezeti törvényt előkészítő munkacsoport az irányelveket elkészítette. Bízzunk abban, hogy ez még ez év második felében vagy legkésőbb a következő év első félévében az Országgyűlés elé kerül, és végre egy olyan átfogó szövetkezeti törvényt tudunk megalkotni, ami időtálló, és ami egyértelműen különbséget tesz majd a gazdasági társaságok és a szövetkezetek között, és megszünteti azt az áldatlan politikai vitát, amelyet néha indulati, néha érzelmi alapon a szövetkezetek mellett vagy a szövetkezetek ellen folytatunk, és amelynek kárát sajnos azok látják, akik kénytelen-kelletlen, de a szövetkezeti mozgalomban és a szövetkezeti gazdálkodás keretében dolgoznak és találják meg megélhetési formájukat.

Ennyiben kívántam képviselőtársaimat a módosítás lényegéről tájékoztatni. És kérem, hogy ezekkel az indítványokkal amelyeket mind ellenzéki oldalról, mind kormánypárti oldalról érkezőket a kormány is támogatott szíveskedjenek ezt megszavazni, és ennek szellemében a tisztelt választópolgáraikat is tájékoztatni, mert így egy-két alapszabály módosítására a szövetkezeteknél is szükség lesz.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)