Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP vezérszónoka: Köszönöm a szót.Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt egyik előterjesztője a javaslatnak, mégpedig abból a megfontolásból kiindulván, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 29. §-ának rendelkezése szerint az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia az Alkotmánybíróság ügyrendjét.
Amint az önök előtt ismeretes, az Alkotmánybíróság több mint öt éve működik, az ügyrendje azonban a mai napig törvényben szabályozottan megalkotásra nem került. Itt egy súlyos, mulasztásos alkotmánysértésről van tehát szó, amelyben egyértelműen vétkes az Alkotmánybíróság is és az Országgyűlés is. Ezért a Független Kisgazdapárt ezt a mulasztásos alkotmánysértéses állapotot kívánta megváltoztatni, amikor a hatpárti előterjesztés egyik részese, de ez nem jelenti azt, hogy a Független Kisgazdapárt szemet hunyna az előterjesztés anomáliái felett.
Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy régi koncepcionális vitára tett pontot ez az előterjesztés, hiszen az ügyrend megalkotásának eddig egyik legfőbb akadálya volt ennek a koncepcionális kérdésnek az el nem döntése, nevezetesen, hogy háromszintű szabályozás szükséges-e az Alkotmánybíróság működését illetően vagy elégséges a kétszintű szabályozás.
Konkrétan arról van szó, hogy a háromszintű szabályozás értelmében a legáltalánosabb szabályokat az alkotmány, ennek alapján a konkrétabb szabályokat az ügyrendi törvény, míg az eljárás és működés legrészletesebb technikai szabályait az ügyviteli szabályok tartalmazzák. Az ellentétes vélemény értelmében a parlamentnek a közbeiktatódása, tehát hogy a működési szabályt az Országgyűlés határozza meg, a szükségesnél erőteljesebb belépést biztosít az Országgyűlés számára az Alkotmánybíróság működésébe, és ezért az Alkotmánybíróság a kétszintű szabályozás elvi alapján állt.
A kormányzat végül is a kérdést úgy döntötte el, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a háromszintű szabályozás mellett tört lándzsát, aminek a következménye lett, hogy ez az előterjesztés a tisztelt Ház elé került. De hogy ez a kérdés mennyire nem dőlt el még véglegesen, ezt igazolja Toller képviselő úr felszólalása is.
A Független Kisgazdapárt érdemi álláspontja kialakításánál abból a tényből indult ki, hogy az Alkotmánybíróság egész működése kétszeresen leszármaztatott közjogi területet ölel fel, hiszen az egyik oldalon ott áll a Magyar Köztársaság alkotmánya, amely meghatározza az Alkotmánybíróság működését, a másik törvény pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény. Igen ám, ha ez a megállapítás helyes márpedig miért ne lenne helyes, hiszen ez az elvi alapja az Alkotmánybíróság működésének , akkor rögtön felmerül a kérdés, hogy miként lehet megalkotni egy ilyen fontos törvényt akkor, amikor az alkotmánykoncepció megvitatása még le sem zárult, talán tegnap vagy tegnapelőtt hozták a napilapok az alkotmánykoncepcióval kapcsolatos álláspontot, amelyet a házelnök úr hiába jelzett hatpárti konszenzus alapján előterjesztettnek, amikor az alkotmánykoncepciót illetően három párt nyomban kijelentette, hogy az ő részükről megkérdőjelezendő ennek az együttes koncepciónak a kialakítása, hiszen számos kérdést illetően nem értenek egyet az előterjesztéssel.
Magyarán mondva tehát itt van egy olyan alkotmánykoncepció, amelynek VI. fejezete b) pontja több vonatkozásban érinti az alkotmánybírósági eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat nem akarom most ezeket felolvasni , de nemcsak ezeket a szabályokat érinti, hanem egészen az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának a kérdésköréig állást foglal, de hangsúlyozom, ez az alkotmánykoncepció csak most kerül megvitatásra.
A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy teljesen komolytalanná teszi a jelenlegi parlamenti vitát az a kérdés, hogy egy kétszeresen leszármaztatott közjogi területet úgy döntsünk el, hogy az alkotmányozási kérdés nyitott, az alkotmányozás kérdése függőben van, hiszen ha az alkotmányozási koncepció más eredményt fog hozni, mint amelyet az alkotmánykoncepció szövegezői papírra vetettek, ebben az esetben felborul az egész jelenlegi vitának az értelme.
A Független Kisgazdapárt konkrétan felveti, hogy vajon miként lehet az alkotmányozási vitát folytatni, ha előzetesen részközjogi törvényekben már rögzítjük a legfontosabb alkotmányi intézményeket, egyáltalán akkor miről lehet vitatkozni az alkotmánykoncepció kapcsán. Ezért mi az egyedül korrekt megoldásnak azt tartjuk, hogy most kifejtjük véleményünket a vezérszónoki rendszerben, utána ezt az egész kérdést le kell venni a napirendről, addig, amíg az alkotmánykoncepció végleges kialakításra nem kerül.
Legyen szabad itt külön kitérnem arra a kérdésre, ha viszont az Alkotmánybíróság jövendő ügyrendjét megvitatjuk, akkor egyértelműen abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a közelmúltban az Alkotmánybíróság elnökét az Alkotmánybíróság tagjai három évre megválasztották, nincs tehát egy olyan sürgető aktus, amely aktuálpolitikai felhangot adna ennek az egész kérdésnek, tehát az Alkotmánybíróság elnöke választásának kérdését most az aktuálpolitikai felhangoktól mentesen lehet megvitatni.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez egy rendkívül fontos kérdés, mert elfogadhatatlan, hogy a közhatalom csúcsán álló Országgyűlést kirekesszék ebből a folyamatból, tehát hogy az egyik legmagasabb közjogi méltóságot, az Alkotmánybíróság elnökét megválassza. Jogállamban a mi megítélésünk szerint fel sem merülhet annak a kérdése, hogy a jövőben ne az Országgyűlést illesse meg ez a jog. Az Alkotmánybíróság függetlenedne a közhatalom minden intézményétől, és az államhatalmi ágak egyensúlyának a felborulásához vezetne, ha akként döntenénk el véglegesen ezt a kérdést, hogy az Alkotmánybíróság elnökét maga az alkotmánybírákból álló testület válassza meg. Egyértelmű, hogy itt az Országgyűlésnek ezt a jogosítványát elvenni nem lehet, az Országgyűlésnek ezt a jogosítványát megkérdőjelezni nem lehet, mint ahogy jogállamban azt sem lehet megkérdőjelezni, hogy ehhez a Háznak kétharmados döntésére van szükség.
(10.30)
A másik kérdés, amely felmerül a Kisgazdapárt álláspontjában, az Alkotmánybíróság döntési kompetenciájának a kérdése. Szerintünk ezt mindenképpen pontosítani kell, ugyanis a mi megítélésünk szerint, az Alkotmánybíróság a döntéseiben nem terjeszkedhet túl a kérelem keretein. Csak azt a törvényt vonhatja az Alkotmánybíróság alkotmányossági vizsgálat alá, amelyet az indítványozó a kérelmében megjelöl.
Én ismételten kénytelen vagyok utalni a jogállamiságra. Jogállamban csak így képzelhető el az Alkotmánybíróság működése.
Ami az Alkotmánybíróság határozatainak kérdését illeti, itt külön kiemelném, hogy a mi megítélésünk szerint az Alkotmánybíróságnak kötelessége lenne, hogy határozata rendelkező részében megjelölje, hogy az alkotmány mely rendelkezésére alapította álláspontját, s ezen túlmenően a rendelkező részben kellene az indoklásának tömör részét is belefoglalnia, hiszen különben az alkotmánybírósági határozatok komoly lehetőséget adnának arra, hogy az alkotmányosság őreként kijelölt alkotmánybírák az alkotmány értelmezése és alkalmazása során eltérjenek az alkotmánytól, anélkül, hogy az rajtuk számonkérhető lenne. Ez egy rendkívül fontos alkotmányossági garancia.
A Független Kisgazdapárt tehát elveti a jelenlegi gyakorlatot, amely a láthatatlan alkotmányra hivatkozva elszakad Magyarország írott alkotmányától.
A másik kérdés, amelyre nyomatékosítva felhívnám a tisztelt Ház figyelmét, az Alkotmánybíróság főtitkárának a hatásköre, hiszen ha a főtitkár elfektetheti, visszautasíthatja az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelmet, ez a főtitkárnak tulajdonképpen egy többletjogkört biztosítana az Alkotmánybíróság felett, és ellehetetleníti az Alkotmánybíróság önkontrollját.
Legyen időhöz kötve egyebekben is az alkotmánybíró előterjesztése. A Kisgazdapárt álláspontja szerint erre maximálisan hat hónapot kellene biztosítani, ugyanis elfogadhatatlan, hogy addig fektethessen egy alkotmánybíró egy ügyet, ameddig csak akarja. Ez gyakorlatilag egy zsebvétót jelentene az érintett alkotmánybíró vonatkozásában. Ez mindenképpen az alkotmányossági konstrukcióval szemben áll.
Az alkotmánybírósági tanácsadókat helytelen az Alkotmánybíróság szerveként meghatározni, mert az Alkotmánybíróság szerveként feltüntetett alkotmánybírósági tanácsadók csak egyéni tanácsadói az alkotmánybíráknak, akiknek a politikai semlegessége a jelenlegi konstrukcióban nincs biztosítva, hiszen úgy gondolom, hogy eléggé közismert, hogy lehetnek, de sajnos vannak is az alkotmánybírósági tanácsadók között olyanok, akik mind ez ideig elkötelezett pártpolitikai aspektusból nyilatkoztak. Ezért itt is mindenképpen fontos lenne, hogy az Alkotmánybíróság ezt a kérdést úgy rendezze, hogy a saját pártatlanságának mércéjét alkalmazza a tanácsadói testülettel szemben is.
Végül fontos lenne erre kívánok még rámutatni , hogy az Alkotmánybíróság az előterjesztő kérelmére köteles legyen tárgyalást tartani, mégpedig a fő szabály legyen a nyilvános tárgyalás és ne fordítva, és csak államtitok vagy más fontos érdek esetében térhessen ki az Alkotmánybíróság e kötelezettsége alól.
Befejezésül még annyit, hogy a bizonyítási eljárás, illetőleg a bizonyítás szabályai helyesen kerültek a Pp. alapján az alkotmánybírsági ügyrendbe, és úgy gondolom, helyes a két nóvum is, amely az előterjesztésben szerepel a kötelező képviseletről, illetőleg az ideiglenes intézkedésekről.
Ilyen körülmények között a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy a törvény tárgyalását az alkotmányozási koncepció befejezéséig a vezérszónoklati rend után fel kell függeszteni és az alkotmány koncepciója elfogadása után lehet azt folytatni.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)