Dávid Ibolya (MDF)
DR. DÁVID IBOLYA, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Alkotmánybíróság Elnöke! A Magyar Köztársaság alkotmányának IV. fejezete foglalkozik az Alkotmánybírósággal; egy nagyon-nagyon szűkszavú szakasz, a 32/A §. Miután ez egy új jogintézmény volt, amikor megalkották az alkotmánynak ezt a szakaszát, nyilván elégséges volt. Azonban azóta eltelt hat év, és ezt észlelve már az új alkotmány tervezete korrigál nagyon sok mindent, amit az elmúlt hat év kikényszerített az Alkotmánybíróság tevékenységével kapcsolatban. Hadd hivatkozzak néhány példára. Például az alkotmány hatályos szövege szerint az Alkotmánybíróság ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat, míg az új tervezet szerint az Alkotmánybíróság minden feladat- és hatáskörét az alkotmányban kell meghatározni. A tervezet, az alkotmánytervezet például rögzíti, hogy az alkotmánynak tartalmazni kell az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó fontos szabályokat; meg kell határozni, hogy milyen ügyben dönt a teljes ülés és milyen ügyben a háromtagú tanács, és az alkotmánynak kell szabályozni a teljes ülés határozatképességét is, amit most az Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályoz. És ennyiben Dornbach Alajos képviselő úrral vitába szállnék, mert az alkotmány tervezete három teljes oldalt szentel és egy igen részletes szabályozást javasol. És meg kell mondanom, hogy ez a szabályozás, ami a tervezetben rögzítésre került, nagyon jogos és nagyon követendő kritikája az alkotmány vonatkozó részének, az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek és az előttünk álló ügyrendnek.
Az új alkotmánytervezetben körvonalazódik egy alkalmasabb, egyértelműbb, garanciálisabb szabályozási forma a jelenlegi hármas megoldásnál. Az ügyrend vonatkozásában tudathasadásos helyzetben vagyunk. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény ugyan a 29. §ában rögzíti, hogy az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság javaslata alapján, törvényben alkotja meg ezt az ügyrendet ez egy nagyon hibás koncepció volt; ezt be kell látnunk. A kérdés az én szememben az, hogy egy hibás koncepció alapján tovább követünk-e egy, egyébként szememben nem jogszerű eljárást, vagy pedig megpróbáltuk volna ezt az alkotmánybírósági szakaszt korrigálni és módosítani. Hiszen az ügyrend, műfajánál fogva, egy szervezet működésének belső szabályait, egy szervezet belső eljárását szabályozza, és ez a műfajánál fogva nélkülözné a törvényi formát. Hiszen adódhatnak helyzetek, amikor ezt a belső szabályozást hétről vagy hónapról meg kell változtatni; s a törvény megváltoztatása bizony elég nehézkesen megy.
Ismétlem még egyszer: én a magam részéről a 29. § megváltoztatását tartottam volna megoldásnak, nem pedig erre ráépíteni egy törvényben megállapított ügyrendet.
Az alkotmány módosítása egy nagyon jó megoldást és egy nagyon korrekt megoldást javasol. El kellene gondolkodnunk azon, hogy hatéves mulasztás után, amikor a kormánykoalíció ebben az évben még új alkotmányt ígér és folyamatban van egy új alkotmányozás ami nagyon lényeges pontokon és értelmesen érinti az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét , érdemes-e egy átmeneti törvényt hozni akkor, amikor be kell látnunk, hogy hat éve mulasztásban van az Országgyűlés, mulasztásban van az Alkotmánybíróság.
Még mielőtt kitérnék az ügyrend részletes elemzésére, engedjék meg, hogy egy kérdésre reagáljak, amit Csiha Judit államtitkár asszony tett. Az államtitkár asszony hatpártinak nevezte ezt a beterjesztést. Ez a szöveg, ami a képviselő hölgyek és urak előtt van, nem hatpárti. Nem hatpárti; ezt hat frakcióvezető aláírta, mert egy jogtechnikai kérdést kellett áthidalni. Az Alkotmánybíróságnak nincs törvénybeterjesztési joga, ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk azt, hogy az ügyrend mégiscsak az Alkotmánybíróság belső életét fogja szabályozni. Az áthidaló megoldás pedig az volt, hogy a hat frakcióvezető változatlan formában beterjeszti az Alkotmánybíróság által elkészített tervezetet. Tehát a hagyományos és szokásos értelemben nem hatpárti; ez egy technikai megoldás volt, de semmiképpen nem érdemi, és így tessék tekinteni a Magyar Demokrata Fórum kifogásait ezzel kapcsolatban.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 18. és 29. §ai egy törvényben, az ügyrendben írja elő szabályozni az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat, valamint az ügyvitel és az előkészítés teendőit. A törvényjavaslat 1. §-a az egy törvényben való szabályozás mellett azt a látszatot kelti, mintha az ügyvitellel és az előkészítéssel foglalkozó hivatal azonos jogállású lenne a választott testülettel, magával az Alkotmánybírósággal.
Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat 1. §-ának f)-től h) pontjáig az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét gyakorló olyan szerveket említ, mint például az elnöki titkárság meg a főtitkárság. Álláspontom szerint nem gyakorolhatja az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét, mert ezzel a jogkörrel a választott testületek rendelkeznek. Így az Alkotmánybíróság szervei körében csak az Országgyűlés által választott alkotmánybírákból álló teljes ülés, a háromtagú tanács, a tisztségviselők itt az elnök és az elnökhelyettes , valamint az Alkotmánybíróság állandó bizottsága tartoznak. Itt nagyon érdekes és megfontolandó mindaz, amit a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka a bizottságokkal kapcsolatban elmondott.
Zavart okoz a IV. fejezet, amely "Az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság alkalmazottjai" összefoglaló címet viseli. Az Alkotmánybíróság hivataláról és ezen belül az ügykezelés, az előkészítés részleteiről, valamint az alkalmazottakról a törvényjavaslatnak egy önálló részben, egy önálló fejezetben kellene rendelkezni, de mindenféleképpen elkülönítetten az Alkotmánybíróság feladatától és elkülönítetten az alkotmánybíráktól.
Szeretnék kitérni a főtitkár feladatkörére. Ezt a IX. fejezet taglalja. Az eljárás általános szabályaival foglalkozó részen belül ismétlem még egyszer, az általános szabályokon belül a 24. §, amely az Alkotmánybíróság főtitkárát olyan önálló eljárási és ügydöntő szereppel hatalmazza fel, amelyre csak az Alkotmánybíróság valamely választott szerve lehetne jogosult.
(11.10)
A főtitkár a munkáját az előkészítés keretében kell hogy végezze, és ez akkor lenne összhangban az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel. Az a visszautasítási jog, amelyet gyakorolhat a főtitkár, megilleti egyébként a háromtagú tanácsot is.
Sok problémát okozhat a törvényjavaslatban a fogalmak nem egyértelmű használata. A IX. fejezet a "Testületi eljárás" címet viseli, ezen a 35. § (1) bekezdése szerint a teljes ülés, illetőleg a háromtagú tanács értendő, mert a szöveg a továbbiakban együttesen testületről beszél, ezt a meghatározást használja. Ugyanakkor nem egyértelmű a törvényjavaslatban, hogy mikor beszél a három bíró és mikor a teljes ülés eljárásáról. Erre példa a XII. fejezet is, amely az Alkotmánybíróság döntéseit szabályozza, de nem tér ki arra, hogy ezen esetleg csak az előző fejezetben említett teljes ülést kellene érteni. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján is nagyon nehezen értelmezhető, hogy mikor jár el a háromtagú tanács és mikor a testület; adott esetben például jogszabály, törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata mindkettő hatáskörébe tartozhat.
Indokolt lenne szabályozni ahogy ezt Dornbach képviselő úr előttem részletesen elmondta, ezért én csak utalok rá az indítványok elbírálásának sorrendjét. Azt is, hogy a teljes ülés mikor hozzon egyszerű többséggel, mikor hozzon minősített szótöbbséggel döntést, vagy esetleg azt is, hogy kik, milyen feltétellel tekinthetnek be az Alkotmánybíróság irataiba. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket még szabályozni kellene.
Egy apró észrevételem volna. A törvény rövidített változatban önmagát csak Abü.-ként emlegeti itt a kodifikációs elvárásnak megfelelően az "e törvény" szóhasználatot kellene alkalmazni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja jó megoldásnak azt tekintené, ha kétszintű szabályozása lenne az Alkotmánybíróságnak. Az első szinten a már általam is említett új alkotmánytervezet szövege alapján a legfontosabb és a garanciális kérdéseket tartalmazó részeket rögzítené az alkotmány, ennek részletezését tartalmazná az Alkotmánybíróságról szóló törvény; míg az ügyrend legyen az Alkotmánybíróság belügye de akkor ezekbe a kérdésekbe ne tartozzék bele olyan, mint például a 32. § az ügyrendből, ami az ideiglenes intézkedéseket szabályozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a Magyar Demokrata Fórum sem érdemében nem tudja támogatni, sem olyan formában, hogy egy ilyen horderejű kérdés, mint az ideiglenes intézkedés... és hadd olvassak fel ebből egy mondatot: "Az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyában határozattal ideiglenes intézkedést hozhat, mellyel az indítvánnyal érintett jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazását felfüggeszti, ha ez súlyos hátrányok elhárítására vagy valamely fontos ok miatt sürgősnek mutatkozik, és ezt a három hónapot még egyszer három hónappal meghosszabbítja." Nyilván ennek lehetnek nagyon pozitív és lehetnek nagyon negatív következményei. Ha a többség úgy dönt, hogy ezt a lehetőséget meg kívánja adni az Alkotmánybíróságnak, én tisztelettel azt javaslom, hogy ezt az alkotmányban kellene szabályozni, mert bizony ez a Magyar Országgyűlés jogát is érinti.
Tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps.)