Kónya Imre (Néppárt-MDNP)
DR. KÓNYA IMRE, a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Sólyom Elnök Úr! Az elhangzott vezérszónoklatok alapján nyilvánvaló, hogy egyetértés mutatkozik a Házban abban a vonatkozásban, hogy az Alkotmánybíróságról szóló joganyag a jelenlegi alkotmányos rendelkezés alapján nem megfelelő. Nem megfelelő az a szabályozás, amely szerint lényegében négyszintű szabályozás valósul meg. Valóban, egy méltatlanul kis terjedelmű és nem egészen átgondolt alkotmányos szabályozás mellett az Alkotmánybíróságról szóló alapvető szabályok a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának döntését igénylő törvényben kerülnek szabályozásra, és ennek a törvénynek a rendelkezése folytán az Alkotmánybíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályok egy teljesen speciális törvényre vannak bízva, egy olyan speciális törvényre, amelyet az Alkotmánybíróság készít elő. Tehát a javaslatot az Alkotmánybíróság készíti el, a törvényhozó az Alkotmánybíróság által elkészített javaslatot mintegy szentesíti. Ezen túlmenően nyilvánvalóan vannak olyan részletes ügyviteli szabályok, amelyek semmiképpen nem igényelnek törvényhozási garanciát, ezeket az Alkotmánybíróság a saját hatáskörében alkotja meg jelenleg is. Nos, ez a szabályozás nyilvánvalóan nem megfelelő. Az új alkotmány meghozatalát követően olyan szabályozást kell alkotni és azt hiszem, hogy ebben szintén mindannyian egyetértünk , amiből kiiktatódik ez a most tárgyalt törvényhozási forma. Valóban nincs szükség erre a speciális szabályra, mert vagy a törvényhozás kompetenciájába tartozik egy kérdés, vagy pedig az Alkotmánybíróság belügye, és ezért nincs szükség arra, hogy egy Alkotmánybíróság által elkészített javaslatot a törvényhozás mintegy szentesítsen.
Abban a kérdésben azonban már megoszlanak a vélemények, hogy az új alkotmány meghozatalát követően mi legyen addig, amíg az új rendezés meg nem történik. Dornbach Alajos a szabaddemokraták elképzeléseit vázolva, felhasználván az alkalmat, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje a Ház elé kerül, úgy gondolja, hogy célszerű lenne érdemi és jelentős módosításokat átvinni ebben a törvényben. A Magyar Demokrata Néppárt ezzel a megoldással semmiképpen nem ért egyet. Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje alapvetően az Alkotmánybíróság belső működésére, szervezetére vonatkozó szabályokat van hivatva összefoglalni. Semmiképpen nem indokolt olyan szabályokat beletenni ebbe az egyszerű szótöbbséggel elfogadandó törvénybe, amelyek garanciális szempontból igenis a kétharmados kategóriába vagy akár alkotmányos rendezést igénylő kategóriába tartoznak.
A másik javaslat, ami elhangzott, azt Torgyán képviselő úr fejtette ki, és a Kisgazdapárt részéről markáns módon azt hangoztatta, hogy mivel ez a rendezés nem megfelelő, ezért a vezérszónoklatok elhangzása után függesszük fel ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, és majd az új alkotmány rendezését követően térjünk vissza rá. A Magyar Demokrata Néppárt ezzel a megoldással sem érthet egyet. Amikor megítéljük ezeket a javaslatokat, nem tekinthetünk el azoktól az előzményektől, amelyek a közelmúltban játszódtak le az Alkotmánybíróság körül. Gondolom, mindannyian emlékszünk rá, hogy a Bokros-csomagot felülbíráló alkotmánybírósági döntéseket követően számos olyan politikai jellegű megnyilvánulás volt, vagy legalábbis olyan megnyilvánulás a kormányzó oldal részéről, ami vitatta az Alkotmánybíróság ítéletét, illetőleg felvetette az Alkotmánybíróság működésének újraszabályozását, a szabályozás módosítását, illetőleg az elnök megválasztásának kérdését. Tehát olyan jogi jellegű problémákat vetettek fel, különösen kormányzati oldalról, amelynek az adott szituációban mindenképpen politikai vonatkozása volt.
Az, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje most végre előtérbe és előterjesztésre kerül, és hogy ez hatpárti javaslatként kerül a parlament elé, számomra annak a jele, hogy a kormányzó oldalról megszűntek ezek a támadások, és remény van arra, hogy stabilizálódik az Alkotmánybíróság politikai helyzete. Ezért mindenképpen szükséges, hogy az ügyrend kérdésében döntés szülessen, valóban azzal, hogy tudja a parlament, hogy ez mintegy ideiglenes döntés, mert az új alkotmány meghozatalát követően természetesen az egész kérdést újra kell gondolni.
(11.20)
Ennek megfelelően úgy vélem, hogy az ügyrendből elsősorban azokat a kérdéseket kell törvényerőre emelni, amelyek valóban az Alkotmánybíróság belső szervezetére, működésére vonatkoznak, ezeknek a részletes szabályai, és kívülállók jogait, kötelezettségeit közvetlenül nem érintik. Természetesen az ügyrend döntő része ilyen.
Tulajdonképpen két olyan kérdéskör van az ügyrendben, amely nem ebbe a kategóriába tartozik, hanem állampolgárok jogait közvetlenül is érinti. Az egyik a kötelező ügyvédi képviselet kérdése, az ügyvédkényszer a populáris jellegű javaslatoknál, illetve panaszoknál. A másik pedig az úgynevezett ideiglenes intézkedés kérdése, amiről Dávid Ibolya is szólt. Magam úgy gondolom, hogy szorosan véve egyik kérdés sem tartozik egy ügyrendbe, egy szervezeti, működési jellegű ügyrendbe. De az ügyvédkényszer vonatkozásában van az alkotmánybírósági törvényben olyan rendelkezés, amiből levezethető a felhatalmazás az ügyrendi törvényre vonatkozóan. Tehát itt nincs olyan aggályom, hogy nem szabályozhatnánk ebben a törvényben.
Az ideiglenes intézkedés azonban olyan jellegű, amire vonatkozóan nem látok és nem találok felhatalmazást az alkotmánybíróságról szóló törvényben. Véleményünk szerint nem lenne célszerű és nem lenne jogszerű ebben a törvényben szabályozni az ideiglenes intézkedés kérdését, még abban az esetben sem, ha a Ház úgy ítélné meg, hogy ez valóban szükséges. Ugyanakkor világos, hogy az a probléma, ami az ideiglenes intézkedés szükségességét felvetette, az egy élő probléma. Nevezetesen lehet olyan eset, hogy egy megpanaszolt jogszabály vagy egyéb állami intézkedés alkalmazása esetén valóban súlyos hátrányokat jelenthet, ezért, ha az Alkotmánybíróság észleli azt, hogy valószínűleg alkotmányellenes lesz ez a rendelkezés és az alkalmazása súlyos hátrányt jelenthet, így merül föl, hogy akkor ideiglenes intézkedéssel hatályában felfüggeszti ezt a jogszabályt. Tehát indokolt lehet a felvetés, úgy gondolom azonban, hogy ez megoldható, és az ügyrendben is elhelyezhető ez a szabály. Ilyen esetben az elnök részére javaslat esetén soronkívüliség elrendelését teheti lehetővé. Ez eddig is működik, úgy tudom, informális módon. Úgy gondolom, hogy ezt az ügyrendbe betenni indokolt lenne, és akkor az ideiglenes intézkedés szükségessége nem merül fel vagy legalábbis elodázható a kérdés arra az időszakra, amikor valóban az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos valamennyi kérdés az új alkotmány meghozatalát követően terítékre kerül.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)