Medgyessy Péter
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Rádió összes kiadásainak 96 százalékát bevételei fedezik. A költségvetési támogatás kiadásainak kevesebb mint 4 százalékát teszi ki az, amit a költségvetésből kap. Az egész évre járó támogatás tehát valójában a kiadásoknak csak egy töredékét finanszírozza, ami alkalmas lehet arra,a hogy a bevételek beérkezésének a tervezett ütemtől való eltérése esetén megoldja a pillanatnyi likviditási gondokat anélkül, hogy az éves gazdálkodást veszélyeztetné. A további hónapok kiadásainak teljesítése tehát nem a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának ütemezésétől függ. A Duna Televízió költségvetését lévén az részvénytársaság nem tartalmazza a költségvetési törvény, de a tulajdonos Hungária TV Közalapítvány több mint 2,3 milliárd forint összegű támogatása a források túlnyomó részét adja. Ebből eredően a két intézmény kérelme nem hasonlítható össze egymással. A Duna TV főigazgatója legutóbb azt jelentette be, hogy működésükhöz havi 300 millió forintos támogatásra van szükségük a törvény által egy hónapra arányosan biztosított nem egészen 200 millió forinttal szemben. Likviditási gondjaik miatt esetükben is engedélyeztük 300 millió forint előrehozását, de a további intézkedés elemi feltétele olyan üzleti terv, mely reális megoldást tartalmaz az év második felének finanszírozására is. Bár a költségvetési törvény módosításával az előfizetésidíj-bevételek újraelosztására kerül sor, ennek ténye és mértéke az Országgyűlés majdani döntésétől fog függeni. A Pénzügyminisztérium a Duna TV által számított későbbi többletforrás elfogadása esetén gyakorlatilag prejudikálná a legkorábban ősszel megszülető törvény rendelkezéseit, olyan kényszerhelyzetet teremtve, amely nem ad mérlegelési szabadságot a törvényhozóknak.
Arra a kérdésére, hogy megalapozott volt-e a Magyar Rádió 1996. évi költségvetése, azt válaszolhatom, hogy legjobb tudomásom szerint igen. Egyébként megjegyzem, hogy egy intézmény költségvetési előirányzatai viták után, az igények és a lehetőségek mérlegelésével alakulnak ki, melyekről később az Országgyűlés dönt. A médiatörvényt benne az 1996. évi feladatokkal és az 1996. évi költségvetést a parlament egy időszakban tárgyalta. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a központi költségvetés egyes előirányzatainak nagysága olyan törvényi rendelkezésnek tekintendő, amely megszabja azokat a korlátokat, amelyeken belül kell megszervezni az intézmények működését.
Végezetül: arról, hogy a Pénzügyminisztérium egy illetékese miért nem kívánta indokolni a Magyar Rádió előrehozási kérelmének teljesítését, általánosságban elmondható, hogy az egyes intézmények gazdálkodása bizonyos fokig belügynek tekinthető, ezért szerencsésebb, ha a helyzetet legjobban ismerő intézményvezetők nyilatkoznak. Ezzel együtt is nem ismerem azokat a körülményeket, hogy az újságíró mikor, milyen feltételek között tette fel ezt a kérdést, de utána fogok nézni. Azt gondolom, most ez a válasz elhangzott, és így talán a közvélemény is kellő tájékoztatást kapott a helyzetről.
Köszönöm szépen a figyelmet és kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)