Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselő Úr! Az utóbbi időben már megszokottá vált a jogalkotás színvonalának bírálata, az ön által elmondott igen érzékletes mondatok is ebbe a sorba illeszkednek.Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy egy ötezres nagyságrendű joganyagban természetes módon mind az azt előkészítőknek, mind az azt vitatóknak, majd elfogadóknak részük van abban, hogy milyen hatásfokkal és milyen minőségben születik meg végül az a jogszabály.
Az is kétségtelen tény, hogy a rendszerváltozást követő mélyreható és teljes körű társadalmi-gazdasági átalakítás önmagában is egy rendkívüli jogalkotási tempót diktált.
Képviselő úr természetesnek tartja, és az is, hogy a rendszerváltás első négy évére jellemző törvényalkotás egy hajszás törvényalkotás volt. Szavaiból kitűnően azonban már indokolatlannak tartja a törvényalkotás tempójának megtartását, sőt annak gyorsításának igényét. Föl kell hívnom a figyelmét arra, hogy az átalakulás folyamata az első négy évvel korántsem tekinthető lezártnak.
Míg az előző kormányzati ciklus jelentős eredményének tekinthető a jogállamiságnak megfelelő közjogi berendezkedés megszilárdítása, kialakítása, a jelen kormányzati ciklusban a piacgazdaság megszilárdítása, az európai normáknak is megfelelő jogi környezet kialakítása is feladatunk, mellyel az előző kormány adós maradt és ezt nem szemrehányásként mondom, de tény.
Ezért engedje meg, hogy itt csak egy-két olyan apróságra utaljak, mint a csatlakozási tárgyalásainkat megelőző hatalmas jogalkotási munkára és hasonlókra. Képviselő úrral szemben én nem látok közvetlen összefüggést a kormány törvényjavaslatainak szakmai megalapozottsága s az azokhoz benyújtott módosító indítványok száma között. A törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványok inkább azt jelzik, hogy az Országgyűlésben a korábbi időkkel szemben nem formális, hanem nagyon is érdemi munka zajlik.
Képviselő úrnak másik felvetése szerint a nagyszámú módosító javaslat annak következménye, hogy a törvényjavaslatokhoz nem készül hatástanulmány. Tapasztalataim szerint közvetlen összefüggésről itt sem beszélhetünk, hiszen a módosító indítványok benyújtására sokféle tényező ösztönözheti a képviselőt: frakciófegyelem, egy másfajta megfogalmazás igénye, szakmai lobbyk nyomása, regionális vagy éppen egyéni választókerületi érdekek érvényesítésének igénye, szakmai meggyőződés és sok minden más.
Képviselő úrhoz hasonlóan vallom, hogy a törvényalkotás gyorsítása nem mehet a szakmaiság rovására. A kormány és az Országgyűlés nem is eszköztelen ennek megvalósításában. Engedje meg, hogy itt csak az új Házszabályra, a kormány ügyrendjére utaljak, melyek részletesen szabályozzák az előkészítés menetét. A legújabb elképzelések között pedig hadd említsem meg a gazdasági kodifikációs tanács megalakításának gondolatát. Ennek életre hívása éppen azt a célt szolgálja, hogy a kodifikáció szakmai előkészítettsége tovább javuljon, s az alkotmányosság szempontjai is nagyobb figyelmet kapjanak. Mindez különösen fontos akkor, amikor a kormány a gazdasági jogalkotásra kívánja a ciklus hátralévő részében a hangsúlyt helyezni.
(15.40)
Természetesen ezek a szabályok sem lehetnek tökéletesek, kielégítők, szükség van például a jogalkotási törvény reformjára is. Erre azonban csak az új alkotmány megalkotása után, illetve azzal párhuzamosan kerülhet sor, hiszen a jogalkotás alapvető szabályai az elképzelések szerint az alkotmányba kerülnek majd.
Az elmondottakból talán kitűnik, hogy számos eszköz és lehetőség van a jogszabályok előkészítése és elfogadása színvonalának emelésére, és ebben közös felelősségünk van természetesen a kormányé a nagyobb felelősség mind a hatékony, mind a törvényességnek megfelelő jogalkotásban. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)