Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bűnözés és az ehhez kapcsolódó feketegazdaság elleni küzdelem egyrészt megfelelő jogi szabályozást, másrészt hatékonyan működő bűnüldöző apparátust kíván. E két feltétel együttes megléte biztosíthatja csak a megfelelő fellépést a gazdasági bűnözéssel, a feketegazdasággal, a korrupcióval szemben.Hangsúlyozva azt, hogy a feketegazdaság elleni fellépésnek nem egyetlen és nem is legfontosabb terepe a büntetőjog, szükséges, hogy a büntetőjogszabályok megfelelő választ adjanak a gazdasági bűnözés új elkövetési formáira, és a gyakorlatban nem megfelelőnek bizonyult bűncselekményi tényállásokat az Országgyűlés módosítsa.
Képviselőtársaim előtt is ismert, hogy a Btk. gazdasági bűncselekményeket szabályozó XVII. fejezetét nem először módosítja a parlament. Az 1994. évi IX. törvény hosszabb időre megoldani látszott a gazdasági bűnözéssel kapcsolatos büntetőjog-alkotási feladatokat. Hogy mégis e tárgyban ismét törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, annak három oka van: újabb bűnelkövetési formák jelentek meg a gazdaság területén, a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok között egyes törvényi tényállások a gyakorlatban alkalmazhatatlanná váltak, vagy éppenséggel nem biztosítanak kellő védelmet a bűnelkövetőkkel szemben.
Végül pedig az elmúlt két évben is több olyan törvény került bevezetésre vagy módosult, amelyek közvetlenül is kapcsolódnak a Btk. egy-egy rendelkezéséhez.
Nemrég fogadta el a Ház a környezet védelmével kapcsolatos kerettörvényt. E törvény egyes rendelkezéseinek érvényesítése érdekében teendő jogalkotási feladatokat is meghatározott az Országgyűlés országgyűlési határozat formájában. Ennek értelmében az 1996-97-98. években folyamatosan meg kell alkotni a környezet védelmét szabályozó egyéb törvényeket, kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket.
Ugyanakkor megállapítható, hogy a Btk. jelenlegi szabályai elégtelenek, és nem vagy csak nehezen alkalmazhatók a gyakorlatban. Ezért a javaslat módosítja a Btk.-ban jelenleg is meglévő környezetkárosítás és természetkárosítás bűncselekményét, valamint a sugárzó anyaggal visszaélés bűntettét; egyúttal új bűncselekményeket is vezet be, a környezetre ártalmas hulladékokkal, radioaktív anyagokkal, valamint a nukleáris létesítményekkel való visszaélések szankcionálása érdekében.
A büntetőjogi üldözhetőséget kívánó új elkövetési formáknál elsősorban a pilóta- vagy piramisjáték néven ismertté vált "gazdasági tevékenységet" kell említeni. A "gazdasági tevékenység" szót természetesen idézőjelben kell érteni, hiszen a piramisjáték egyik fő jellemzője, hogy valós gazdasági tevékenység nem folyik, és a belépők hasznot csak az újabb belépők által befizetett pénzösszegektől várhatnak.
A javaslat szerint a piramisjáték szervezését az követi el, aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőket is tartalmazó módon való összegyűjtésére és szétosztására alapuló játékot szervez.
(17.50)
A közvélemény előtt gyakran önsegélyező körnek, alapítványi célok támogatásának, illetve támogató, segítő, ajándékozó programnak feltüntetett tevékenységek fő jellemzője mint arra már utaltam , hogy valós gazdasági tevékenység nem, vagy csak minimális mértékben történik. A résztvevők meghatározott pénzösszeg befizetése és újabb játékosok bevonása után a befektetett pénz többszörösét elérő, viszonylag nagy összegű bevételt remélnek.
A játék rendszerének, működtetésének lényege az úgynevezett piramisépítési folyamat. A játék sikere az újabb és újabb résztvevők beszervezésén múlik, és előbb vagy utóbb amikor újabb tagok beszervezésére nincs lehetőség a piramis alsó szintjén lévők nem jutnak hozzá sem az ígért haszonhoz, sem a befektetett pénzükhöz. A piramisjáték azon sajátossága, hogy minél később szakad meg, annál nagyobb lesz azon részvevők száma, akik nem jutnak hozzá sem a befizetett összeghez, sem az ígért jövedelemhez, indokolja azt, hogy a piramisjáték szervezése minden egyéb következmény nélkül bűncselekmény legyen.
A jogosulatlan biztosítási tevékenység szintén előrehozza a büntetőjogi beavatkozás lehetőségét. Nem kell megvárni, míg az ilyen tevékenységet folytatók az államnak és az ügyfeleknek kárt okoznak, hanem pusztán a biztosítási tevékenységnek az 1995. évi XCVI. törvényben meghatározott, engedély nélküli folytatása bűncselekménynek minősül a jövőben.
A bankkártya használata az utóbbi időben egyre inkább elterjed. Számos esetben előfordul, hogy a bankkártya-tulajdonosok a számukra biztosított hitelkeretet túllépik, az így megszerzett összeg végleges eltulajdonításának szándéka, a csalás azonban nem bizonyítható. A javaslat a fedezetlen csekk kibocsátásához hasonlóan bevezeti a fedezetlen bankkártya felhasználásának bűncselekményét.
Mindhárom bűncselekmény közös jellemzője, hogy az ezekhez kapcsolódó magatartások jórészt a hatályos szabályok szerint is büntetendők, önálló bűncselekményként való megjelenítésüket a büntetőjogi beavatkozás lehetőségének előrehozása, illetve a bizonyítási nehézségek leküzdésének igénye indokolja.
A termelői, értékesítési és kereskedelmi szokások változása folytán a gyakorlatban problémát okoz az, hogy a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekményénél a törvény jelentős mennyiségű termékre történő elkövetést, míg az áru hamis megjelölésénél jelentős mennyiségű áru ilyen megjelölését követeli meg. E jelentős mennyiség kritériumai többé-kevésbé megegyeznek a hatályos szabályokban megjelölt jelentős értékkel, ami bűncselekmény esetében 1 millió forintot meghaladó összeget jelent. A törvényjavaslat nagyobb mennyiséget kíván meg: ez a nagyobb értékhez igazodóan körülbelül 200 ezer forint értékű terméket, illetve árut jelent.
Végül mint ahogy az elején már utaltam rá a javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a közelmúltban elfogadott törvényekhez, így a deviza-bűncselekmény módosítását, a rossz minőségű termék forgalomba hozatalánál, a fogyasztó megtévesztésénél az állami szabvány felváltását a nemzeti szabvánnyal, továbbá a csempészet, vámorgazdaság törvényi tényállásának a módosítását.
Indokolt néhány szót szólni arról, hogy mi indokolja e látszólag eltérő tárgyú büntetőjogszabályok módosításának egy javaslatban történő benyújtását. A környezet büntetőjogi védelme és a gazdasági bűncselekmények egyaránt kapcsolódnak a feketegazdasághoz. A környezetvédelmi bűncselekményeknél elsősorban ilyen a környezetre veszélyes hulladékok jogellenes elhelyezése, tárolása, a gazdasági bűncselekményeknél a jogosulatlan biztosítási tevékenység vagy a piramisjáték, hiszen az így szerzett illegális jövedelmek után általában nem történik meg a közpénzek befizetése.
A kormány ezt ismerte fel, amikor az 1091/95. számú kormányhatározatában előírta a gazdasági bűncselekményeket szabályozó XVII. fejezet felülvizsgálatát, valamint a környezet fokozott büntetőjogi védelmének megteremtését.
Utalva arra, hogy a feketegazdaság elleni hatékony fellépést a kormány is elsősorban a gazdasági környezet jobbításával kívánja elérni, úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadására környezetünk szennyezésének, károsításának megakadályozása, a gazdasági bűnözés visszaszorítása érdekében szükség van, ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot tisztelt képviselőtársaim támogassák és fogadják el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)