Hasznos Miklós (KDNP)
DR. HASZNOS MIKLÓS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság örömmel fogadta a T/1966. számú törvényjavaslatot, akkor is, ha ennek a módosító javaslatnak kizárólag az első tíz szakasza az, amely a környezetvédelem területét érinti. Hiszen éppen a környezetvédelmi bizottság volt az a bizottság, amelyik a vízügyi és környezetvédelmi törvény megjelenése után szorgalmazta annak az országgyűlési határozatnak a megszületését, amely a megalkotott keretjogszabályok társadalmi érvényesülése és jobb végrehajtása érdekében a jogalkotás konkrét feladatait sorolta fel, többek között a környezetvédelmet érintő büntetőjogi jogszabályok megalkotását is. Az élet a fejlődésben túllép bizonyos határokon. 1978-ban, amikor ez a Btk.-ba bekerült, még nem volt gyakori például nukleáris fűtőelemek szállítgatása az országban, így a nukleáris anyaggal történő veszélyeztetés bűnügyi kategóriájának, törvényi tényállásának a megalkotása nem volt égető társadalmi szükségszerűség. Azonban azóta az élet és a fejlődés eljutott oda, hogy ez mindennapos gyakorlattá vált, és büntetőjogi rendszerünk nem volt alkalmas arra, hogy az így elkövetett jogszabálysértéseket és nemcsak a pozitív, hanem a negatív értelemben vett jogszabálysértéseket , mulasztásokat is szankcionálja.
Miért emelem én ezt ki? Azért, mert a környezetvédelmi bizottság természetesen fog módosító javaslatot is tenni mint ahogy én magam is tettem már , és ennek egyetlen indoka van. Mint jogász tisztában vagyok vele, hogy egy jogszabály megszegését úgy is értelmezhetjük, hogy valaki vagy nem teljesíti a jogszabályban előírt kötelezettséget, vagy egyszerűen mulasztást követ el. Tehát aktív magatartással is lehet jogszabályellenes valaki, de passzív magatartással is.
Csakhogy azok az emberek, akik például a paksi fűtőelem-szállítmányt Németországból Magyarországra kísérik, általában nem olvassák a büntetőjog általános részét, és annak idején nem jártak Kádár professzor előadásaira. Elő van írva a jogszabályban, hogy például fel kell szerelni egy sugárzásmérőt, hogy ha a szállítmány haladása közben bármi történik, azt azonnal észlelni lehessen, hogy baj van. Ezt ugyan előírja a jogszabály, fel is szerelik, csak senki nem néz rá, és végigviszik az országon a szállítmányt úgy, hogy közben igen intenzív radioaktív sugárzás ér bizonyos területeket. Ezért módosító javaslat formájában javasolni fogom, hogy itt expressis verbis szükség van a mulasztásnak is a törvényi tényállásba való belevitelére, mert bár a jogelmélet általában egyetért abban, hogy ilyen esetekben a mulasztás is jogszabálysértés, csakhogy az a kísérő ember tudja ugyan, hogy a vonat oldalán valahol van egy Geiger-Müller-számláló, de az nincs benne a törvényi tényállásban, hogy azt neki illene legalább negyedóránként, félóránként vagy megállásonként ellenőrizni.
A környezetvédelmi bizottság tehát azért üdvözli örömmel ezt a jogszabályt, mert úgy érzi, hogy egy keretjogszabálynak, a környezetvédelmi törvénynek ez adja meg a súlyát és a társadalmi rangját. Ez alapján azokat, akik vétenek a jogszabály ellen, vagyis veszélyeztetik a környezetet, már nemcsak eredmény-bűncselekmény, vagyis az eredmény bekövetkezte esetén és a konkrét tényállás, kár felmerülte után lehet felelősségre vonni, mert az új Btk.-tényállás megadja a lehetőséget arra, hogy az ügyészségek felléphessenek, vádindítványt tehessenek, és az érintett környezetvédelmi szervek kezében olyan büntetőjogi eszközök legyenek, amelyek jól fogják szolgálni a környezetvédelmi törvény hatályosulását.
(18.00)
Ezért a környezetvédelmi bizottság támogatja és módosító javaslataival tovább is szeretné bizonyos mértékben szigorítani a T/1966. számú előterjesztést a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)