Csákabonyi Balázs (MSZP)
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, nem mondok el semmi újat azzal, hogy ismételten arra való hivatkozással kezdem el felszólalásomat: a magyar jogrendszer és ezen belül a büntetőjogi szabályozás is a jelentős változás napjait éli. Azok a társadalmi folyamatok, amelyek fejlődésünket meghatározzák, szükségszerűen követelik meg a jogrendszer meg-megújuló korrekcióját is. Utalni kívánok arra, hogy az 1995. év törvényalkotása hozzányúlt azokhoz az életviszonyokhoz is, amelyek már évek óta feladatot jelentenek a jogalkotó számára. Az elmúlt évben alkotta meg az Országgyűlés többek között a biztosítási intézetekről és tevékenységről szóló törvényt, a környezetvédelmi törvényt, az új devizatörvényt; jelentősen módosította és szigorította a jövedéki ellenőrzés szabályait, továbbá a vámjogról és a vámigazgatásról is új kódexet alkotott.
Ezek a törvények fontos állomásait jelentik euroatlanti csatlakozásunk előkészítésének, a gazdaság reformjának, és mindenekelőtt a feketegazdaság elleni reméljük, mielőbb társadalmi méreteket öltő küzdelemnek is.
Mindezekből következik, hogy a változó jogi szabályozás nem maradhat hatás nélkül a büntetőjogi rendelkezésekre sem, és így természetesen elsősorban a büntető törvénykönyv módosítását vonja maga után. Felvetődik a kérdés, hogy nem túlságosan sűrűn módosítjuk-e a büntető törvénykönyvet, hiszen a közelmúltban több alkalommal is megtette ezt az Országgyűlés; továbbá ebből adódóan azt a kérdést is többször felvetették, hogy a jogbiztonság követelményét nem csorbítják-e ezek a gyakori változások.
A kérdést határozott nemmel tudjuk csak megválaszolni, ugyanis a jogbizonytalanságot éppen az valósítaná meg, ha a büntetőjogszabályok korszerűsítése elmaradna az egyéb jogágazatok fejlődésétől.
Mindezekre való figyelemmel szükségesnek és időszerűnek tartjuk a büntető törvénykönyv módosításáról benyújtott T/1966. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat kellően előkészített, figyelembe veszi mindazokat a folyamatokat, amelyek a társadalmi fejlődést napjainkban meghatározzák. Mindezzel nem azt mondjuk, hogy a büntetőjogszabályok korszerűsítése e törvényjavaslattal befejezettnek tekinthető, hiszen ismerjük azt a kormányzati elképzelést, hogy a nem túl távoli jövőben a büntető törvénykönyv egésze átfogó újraszabályozást igényel, a törvény általános részére is kiterjedő módon.
A jelenlegi módosítás több nagy esetcsoportot ölel fel, így mindenekelőtt a környezetvédelmi célokat támogató büntetőjogi normák újragondolását. E témakörrel nem kívánok behatóbban foglalkozni, mert az ezzel kapcsolatos elemzést képviselőcsoportunk környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei kívánják majd megtenni. Így mindössze annyit kívánok megjegyezni, hogy az új szabályozás hatékonyabb védelmet tesz lehetővé, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a jogalkalmazás jelenlegi bizonytalanságát is csökkentse. Új fogalmakat vezet be, új elkövetési magatartásokat rendel büntetni, és mindezzel egyben megteremti az összhangot a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel.
Jelezni szeretném, hogy ez a most említett keretjogszabály jellegű törvény végrehajtásának csak egyik állomását jelenti, mert az Országgyűlés a környezetvédelem szabályairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek érvényesítése érdekében elfogadott egy országgyűlési határozatot, amely a következő három évre meghatározza a környezet védelmét szolgáló egyéb törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotását is.
Ezek megalkotása után ismét jelentkezni fog a büntetőjogszabályok módosításának további igénye, mert a folyamat befejezése csak e jogszabályok megszületése után várható.
A következő nagy esetcsoport már közvetlenül a feketegazdaság elleni küzdelem eszközrendszerének bővítését jelenti. Itt meg kívánom jegyezni, hogy a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a büntetőjog eszközrendszerének fejlesztése csak az egyik módszer. Hatékony módszer ugyan, de nem kizárólagos. A napjainkban folyó és a társadalom széles rétegeit felölelő viták egyértelműen mutatnak rá arra, hogy a fekete- és szürkegazdaság eredményes visszaszorításához az egész gazdasági környezet átfogó alakítása, a reális terheket jelentő adó- és egyéb elvonási rendszerek kialakítása is szükséges.
Mindezek együttesen vezetnek, vezethetnek csak el a jogot jobban követő társadalmi cselekvési rendszer kialakulásához, ahhoz, hogy az ügyeskedés, a joghézagok keresése, a közterhek egyenlő viselése alóli kibúvás a közvélemény megítélésében ne csak "ejnye-ejnye" fejcsóválással elintézett véleményekig, hanem valóban a komoly rosszallás kifejezéséig jusson el.
A törvénytervezet számos rendelkezése szolgálja a hatékonyabb büntetőjogi védelmet, és itt ebben a sorban csak utalni szeretnék a tervezet 11. §-ában a rossz minőségű termék forgalomba hozatalával kapcsolatos szigorító módosításra, a fogyasztó megtévesztése törvényi tényállásának szigorítására. Mindkét esetben a jövőben a bűncselekmény az eddigi jelentős mennyiségű vagy értékű árutól eltérően már a nagyobb mennyiség tekintetében is megvalósul.
A tervezet 17. §-a új rendelkezéssel egészíti ki a büntető törvénykönyvet, és ez az új szakasz már büntetni rendeli a jogosulatlan biztosítási tevékenység folytatóját is, hasonlóan a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység folytatójához. Megjegyezni kívánom e törvényhely kapcsán, hogy a büntetési tétel meglehetősen alacsonynak tűnik, hiszen a felső határ mindössze két évig terjedő szabadságvesztés, ami nem biztos, hogy kellően igazodik a cselekmény tárgyi súlyához és alkalmas a megfelelő generális prevenció biztosítására.
Kiemelésre kívánkozik a piramisjáték szervezésének tiltásával kapcsolatos új tényállás felvétele. Ez kellően reagál arra az igen káros jelenségre, amely mindannyiunk előtt ismerten abból áll, hogy az elmúlt években jelentős mértékben szaporodott el az emberek hiszékenységét, meglehetősen nehéz anyagi helyzetét kihasználó és mindezekkel visszaélő piramisjátékok szervezése. Hatékony védelmet ígér az, hogy a tervezet büntetni rendeli a bűncselekmény szervezőjét. A szervezők köre azonban széles, mert beletartoznak mindazok a személyek, akik a játékot irányítják, a rendszert bővítik, szervezik a számítógépes adatfeldolgozást, a nyilvántartást, közreműködnek a játékszabályok esetenkénti pótlásában, újabb résztvevőket léptetnek be a lánc folyamatosságának biztosítása érdekében. Szervezőnek minősül az is, aki csak egy-egy ilyen részcselekmény elkövetésében vesz részt.
(18.10)
Felhívom a figyelmet arra, hogy e sui generis törvényhely a halmazati szabályok alkalmazásával együtt hatékonyan védi a társadalmat azokkal a bűnelkövető személyekkel szemben, akik a piramisjáték szervezése mellett egyéb bűncselekményeket, például sikkasztást is elkövetnek.
Ugyancsak az elmúlt évek bűnelkövetési gyakorlatának visszaszorítását célozza az a rendelkezés, hogy számítógépes csalást követ el az is, aki a közcélú távbeszélő-szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártyát hamisítja meg vagy a közcélú mobiltelefont vezérlő mikroszámítógép programját változtatja meg.
Mindannyiunk előtt ismert, hogy a közelmúltban rendkívüli módon elszaporodtak a telefonkártya-hamisítások és e hamis kártyák és mikroszámítógépes programok felhasználásával a telefontársaságoknak és a magyar államnak százmilliós nagyságrendű károkat okoznak.
Külön is kiemelést érdemel a tervezetnek az a rendelkezése, hogy a jövőben a közokirat-hamisítás előkészületét is büntetni rendeli a törvény. Ez az új rendelkezés annak a felismerésén alapszik, hogy a bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetés leplezéséhez egyre gyakrabban használnak fel hamis vagy meghamisított közokiratot. Nyomozóhatóságaink a közelmúltban többször is lelepleztek olyan személyeket, illetve bűnszövetségeket, akik/amelyek üzletszerűen foglalkoznak hamis közokiratok készítésével. Több esetben foglaltak le hamis vagy meghamisított közokirat készítéséhez szükséges nyomtatványokat. Ugyanakkor a büntetőjogszabályok alkalmazása során vitatott volt, hogy ezeknek a nyomtatványoknak a beszerzése, birtokban tartása bűncselekményt valósít-e meg. Ez az új rendelkezés egyértelművé és egységessé teszi majd a gyakorlatot, mert előkészületként büntetni rendeli az imént említett elkövetési magatartásokat is.
A törvénytervezet jelentőségét emeli, hogy megteremti az összhangot a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény és a büntető törvénykönyv rendelkezései között. Kimondja, hogy devizabűncselekményt az követ el, aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseit szegi meg, és tételesen felsorolja azokat a tiltó magatartásokat, amelyek megszegése a bűncselekmény elkövetését megvalósítja. Így pontossá, egyértelművé és követhetővé teszi a büntetőjogi felelősségre vonást.
Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt csak felvillantani tudtam a törvénytervezet jelentős változásokat hozó rendelkezéseit. Összességében előremutatónak, korszerűnek és szükségesnek tartom a szabályozást. Mindezekre való tekintettel a törvénytervezet megvitatását és elfogadását indítványozom. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)