Szili Katalin (MSZP)
DR. SZILI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Engedjék meg, hogy a gyakorlati jogalkalmazók oldaláról néhány gondolattal járuljak hozzá ehhez a mai vitához. Igazán nem vette el tőlem Torgyán képviselőtársam az időt, hiszen most abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy sok olyat említett, amivel egyet kell hogy értsünk. Azzal is, hogy hozzá kell igazítani a büntető törvényi tényállásokat ahhoz a környezetvédelmi törvényhez, amit tavaly alkotott meg a parlament, és ami 1995. december utolsó napjaiban hatályba is lépett.Visszautalnék azonban Izsó képviselőtársam ma délután feltett, "Arc nélküli szemetelők?" című kérdésére, aminek azt hiszem, folytatása lehet ez a mai vita. Ő is számon kérte, hogy miért nem kerül felelősségre vonásra jó néhány olyan szennyező, ami az elmúlt időszakban tudomásunkra jutott. Úgy gondolom, hogy pontosan ez a büntető törvénykönyv és ez a módosítás nemcsak súlyt ad ahogy azt Hasznos képviselőtársam említette , hanem eszközt is ad a kezünkbe ahhoz, hogy a jövőben ne csak az események után szaladjunk, hanem valóban meg tudjunk felelni azoknak a preventív feladatoknak, amit egy modern, az európai joggal és az európai elvárásokkal harmonizáló környezetvédelemnek tennie kell.
Hozzátenném azt is, hogy valóban, a környezetszennyezéssel és a környezetkárosítással is foglalkozik a büntető törvénykönyv. Képviselőtársam azt mondta, hogy ezt keveri a két törvényi tényállásban. Én azt hiszem, tekintettel arra, hogy a szennyezésnél az in integrum restitutio még kisebb gonddal megtehető, ugyanakkor egy károsítás már nagyobb gonddal tehető meg. Én azt hiszem, hogy nagyon helyesen tette a törvényalkotó azt, amikor beemelte ennek a két kategóriának az elhatárolását.
Talán engedjék meg, hogy kiemeljek néhány olyan, az utóbbi esetben előfordult környezetszennyezést és az azt követő jogalkotási, jogalkalmazási problémát, ami tényleg azt teszi mindannyiunk számára bizonyítottá, hogy minél előbb szükség van ennek a törvénynek a módosítására.
Utalnék arra, hogy több száz tonna veszélyes hulladékot tárolt és kezelt nem megfelelő módon a Bakony egyik legszebb vidékén, közvetlenül a bakonyi nyílt karsztvízbázis felett, súlyosan veszélyeztetve felbecsülhetetlen ivóvízbázist. A hatóság 35 millió forint bírság kifizetésére kötelezte, ugyanakkor a Btk. 280. §-ába ütköző cselekmény miatt feljelentést tett. A nyomozóhatóság szerint nem volt bizonyított a súlyos szennyezés, következésképpen vádemelés sem történt, szakértői vélemény alapján ismét nyomozati szakba került ez az ügy.
Ugyancsak egy ajkai cég ellen indított a környezetvédelmi hatóság büntetőeljárást veszélyes hulladék környezetkárosító módon történő tárolása miatt. Ugyancsak nem volt kellően bizonyítható a szennyezés, bűncselekmény hiányában került megszüntetésre az ügy.
Egy szekszárdi vállalkozó egybehangzó szakértői vélemények szerint szintén veszélyes hulladékaival szennyezte súlyosan a környezetét. Az eljáró ügyészség az ügy csekély társadalmi veszélyességére tekintettel a szennyezőt megrovásban részesítette. Az eljárást a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére tovább folytatják.
Közismert az elmúlt év keceli esete, ahol a jogellenesen importált folyékony veszélyes hulladék környezetszennyezővé válásának megakadályozása pontosan a környezetvédelmi hatóság hatékony eljárásának és kárelhárításának köszönhető, de nemcsak a károkat és a szennyezést hárította el, hanem a szennyezőket is pontosan ezzel mentette meg a felelősségre vonás alól.
Összefoglalva elmondhatjuk: van olyan kategória, ahol a nyomozást megszüntető határozatok keletkeztek azon ügyekben, melyeken sem a környezetvédelmi hatóság, sem a nyomozóhatóság nem tudott rábukkanni az elkövető személyére; születtek nyomozást megtagadó határozatok, ahol az eljáró hatóság megítélése szerint nem volt bizonyítható a bekövetkezett jelentős környezetkárosítás vagy azok társadalmi veszélyességét alacsony szintűnek ítélték meg, és a hatályos Btk. tényállását figyelembe véve a büntethetőséget kizárta és természetesen ezzel együtt a jelentős környezetkárosítás bekövetkezését is a környezetvédelmi hatóságok gyors és hatékony beavatkozása.
Az elsőfokú környezetvédelmi hatóságok a 280. §-ba ütköző törvényi tényállás alapján évenként közel félszáz esetben tesznek feljelentést. A hatályos Btk. ugyanis úgy fogalmaz, hogy aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát jelentős mértékben szennyezi, rongálja vagy pusztítja, bűntettet követ el. Tehát a hatályos Btk. alapján csak a már bekövetkezett és jelentős mértékű környezetszennyezés büntetésére kerülhet sor. Ez a megközelítés azonban az aktív és a megelőzés elvén alapuló környezetvédelem számára teljességgel elfogadhatatlan.
(18.50)
A környezet és természet ellen elkövetett bűncselekmények kevés kivételtől eltekintve alapvetően gazdasági indíttatásúak, mint ahogy az államtitkár asszony elmondta a bevezetőjében. A megvalósult környezetszennyezéssel arányosan nő az ügy szereplőinek bevétele, ugyanilyen arányban nő a környezet terhelése, a költségvetés kiadása és ezzel együtt a károk eliminálása is. A környezetkárosítás egy új bűnözési formát jelent, a külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve a nem távoli jövő talán egyik legsúlyosabb bűncselekménye lehet, melynek célja gazdasági előny megszerzése, tárgya a környezet elemeinek tönkretétele. Azzal, hogy ma a hatóságok eljárási lehetőségei korlátozottak, hiszen a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, bírság kiszabása, az in integrum restitutio mellett a károkozás megszüntetésére van lehetőségük. Ezért szükséges a büntető törvénykönyvnek mint újabb eszköznek a kiszélesítése, ne csak a bekövetkezett környezetszennyezések esetén lehessen eljárásra lehetőség, hanem a veszélyeztetés esetén is. Azt hiszem, erre jó alkalmat és lehetőséget biztosít ez a módosítás.
Ezzel úgy gondolom, hogy a környezetvédelmi szabályozásunk konzisztens egységet kezd alkotni, hiszen még több lépést kell megtennünk a jogi szabályozásban, mire teljessé tehetjük. Úgy gondolom, hogy igaz az a mondás, hogy a környezetvédelem drága, de még drágább, ha nem foglalkozunk vele. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)