Ungár Klára (SZDSZ)
UNGÁR KLÁRA, a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeit vizsgáló bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Önök előtt fekszik egy határozatijavaslat-tervezet, illetve az ahhoz benyújtott vizsgálóbizottsági jelentés.Gondolom, mindannyian megismerkedtek a határozatijavaslat-tervezet tartalmával és a jelentéssel is. Ennek ellenére röviden szeretném összefoglalni a jelentést.
1996 januárjában az a 12 milliárd forintos tőkejuttatás, állami juttatás, amelyet a Budapest Bank az ÁV, mai nevén az ÁPV Rt.-n keresztül kapott, a kincstárba visszajutott.
Annak ellenére, hogy nincs valóságos ok e 12 milliárd forintos történetnek a vizsgálatára, hiszen ahonnét elindult, oda visszakerült, a vizsgálóbizottságnak az a dolga, az volt a feladata, hogy nyomon kísérje és leírja, hogy a 12 milliárd forintos állami tőkejuttatással mi történt.
'94-ben, '95-ben és '96-ban sem a magyar állampolgárok, sem a költségvetés semmiféle kárt nem szenvedett emiatt a 12 milliárd forintos tőkejuttatás miatt, nem volt költségvetési kihatása. A Budapest Bank vezetői semmiféle anyagi haszonhoz nem jutottak a tőkejuttatás következményeként vagy aközben.
A Budapest Bank vezetőinek nem fűződött anyagi érdekeltsége ehhez a 12 milliárd forintos tőkejuttatáshoz.
(11.20)
De nézzük meg, hogy mi is történt valójában! '94 novemberében a kormány elé kerül egy előterjesztés a Budapest Bank privatizációjának elősegítése érdekében. 1994. december 8-án a kormány határoz arról, hogy a tőketartalékot vagy az eredménytartalékot feltölti a Budapest Bank esetében. Szándékosan használok két kifejezést: ez a szakmai probléma végig fogja kísérni az egész történetet, hogy mit is kell az eredmény- vagy a tőketartalékot kell-e a Budapest Bank esetében feltölteni.
'94. december 8-án a kormány határoz, amikor az akkori pénzügyminisztert, Békesi Lászlót és az akkori bankprivatizációs kormánybiztost nevezi meg felelősnek, és kéri őket a döntés végrehajtására. A döntés végrehajtására '94. december 31-ei határidőt kap a két felelős.
'94. december 20-án a 20/2014/B számú konszolidációs kötvényt az akkori hatályos törvények szerint jogszerűen a Pénzügyminisztérium kibocsátotta. Ezt a konszolidációs kötvényt rendelkezésre tartja '95. február 28-áig, és egy olyan megállapodást köt a Pénzügyminisztérium és a Budapest Bank '94. december 31-én, hogy ezt a kötelezettséget betartja, hogy a bank negatív eredménytartalékának rendezése céljából, illetve a sikeres privatizáció érdekében '95. február 28-áig rendelkezésre tartja a Pénzügyminisztérium az akkor egyébként még 13,5 milliárd forint összegű konszolidációs kötvényt.
Mi történik '95-ben? A jelentés 8. oldalán, illetve 9. oldalán pontosan és részletesen megtalálják, de én azért idézném most szó szerint: "A bankprivatizációs kormánybiztos '95. február 16-án feljegyzést készít a pénzügyminiszter részére "A Budapest Bank Részvénytársaság negatív eredménytartalékának rendezése" címmel. A feljegyzés az eddigi lépések korrekciójára tesz javaslatot. Arra hivatkozik, hogy a Pénzügyminisztérium mint központi költségvetési szerv, valóban nem adhat át eredménytartalékot, hiszen ilyennel nem is rendelkezik."
Amiatt, hogy a kormány határozatát abban az évben a pénzügyminiszter egy kötelezettségvállalással elkezdte elintézni, de valójában a végrehajtás során nem a megfelelő technikát alkalmazta, ezért '95 februárjában a megoldás úgy néz ki, hogy a Pénzügyminisztérium és az ÁV Rt. közötti adásvételi szerződés, illetve az ÁV Rt. és a BB között írt megállapodás lesz a legmegfelelőbb eszköz ennek a tőkefeltöltésnek a megvalósítására. Ez '95 február végén meg is történik, akkor már az ÁV Rt. ma már ÁPV Rt. részvételével.
Miért fontos, hogy mi történt? Azért, mert a bizottság határozatijavaslat-tervezetében felszólítja a kormányt az ügyiratkezelési szabályok betartására, illetve felszólítja a kormányt és tájékoztatja a parlamentet, hogy a számviteli alapelvek megsérültek. A bizottság nem tudott döntésre jutni, hogy megsértette-e valaki a számviteli törvényt, hiszen az ebben a tranzakcióban résztvevők egyike, a Budapest Bank '94. évre könyvelte azt a pénzügyi eseményt, amiről ténylegesen '94. év végi, december 31ei dátummal a pénzügyminiszterrel egy megállapodást kötött.
Az ÁV Rt. '95-re könyvelte ugyanezt az eseményt, lévén, hogy '95-ben lett részese és szereplője ennek a pénzügyi tranzakciónak.
A bizottság többsége ez egy nyolctagú, paritásos, négy ellenzéki, négy kormánypárti tagból álló bizottság nem érezte magát alkalmasnak arra, hogy eldöntse, hogy valaki is megsértette-e a számviteli törvényt. Azt meg tudtuk állapítani, hogy a számviteli alapelvek megsérültek.
Felmerült még az a lehetőség is egyébként, hogy senki sem sértette meg a számviteli törvényt, egyszerűen csak '94 végén kezdődött egy pénzügyi tranzakció, utána korrekciós lépésekre ahogy az előbb idéztem volt szükség és '95 első két hónapjában fejeződött be, vagyis az előző évről áthúzódott a kormányhatározat végrehajtása.
A Budapest Bank privatizációját, illetve a 12 milliárd forintos tőkejuttatást vizsgáló bizottság legfontosabb megállapításai ezért a következők:
A tőkejuttatás semmiféle költségvetési kihatással nem járt, ez a költségvetésnek, illetve a magyar állampolgároknak kárt nem okozott. Tudomásul vesszük, illetve javasoljuk a parlamentnek, hogy vegye tudomásul, hogy az eljárás közben született végrehajthatatlan megállapodás kivételével ez a '94. december 31-ei megállapodás végső formájában a tőkejuttatás megfelelt a hatályos jogszabályoknak és a vonatkozó kormányhatározatnak.
A jelentés megállapítja, hogy a tőkejuttatás előkészítése során elkövetett eljárási hibák következményeként számviteli alapelvek sérültek meg, és felszólítja a kormányt arra, hogy az ügyiratkezelés rendjét erősítse meg a közigazgatásban.
Továbbá a bizottság felkéri a kormányt arra, hogy az angol nyelven kötött privatizációs szerződéseket magyar nyelven is kösse meg, illetve magyar nyelvű hiteles fordítás is rendelkezésre álljon a későbbiekben az országgyűlési képviselők számára.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a jelentést vegyék tudomásul, a határozati javaslatot pedig fogadják el. Amennyiben természetesen módosító indítványokat kívánnak a jövőben benyújtani, a megfelelő bizottság, illetve az előkészítő bizottság meg fogja tárgyalni azokat, és nyilván mérlegelni fogjuk, hogy a beterjesztett javaslatot módosítjuk-e vagy sem. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)