Varga Mihály (Fidesz)

1996. április 8.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Békesi László a bizalom megerősítéséről beszélt hozzászólásában. Én most a rendelkezésemre álló két percben arról szeretnék beszélni, hogy egy egész listát lehetne abban az ügyben fölsorolni, hogy milyen bizalmatlanságot szülő lépéseket tett a kormány ebben az ügyben. Három pontra hadd emlékeztessem a tisztelt Ház képviselőit. Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy maga a kormányhatározat, a 3331/1994-es kormányhatározat nem volt ismert. Nem volt ismert a nyilvánosság számára, sőt nem volt ismert azok számára sem, akik a Budapest Bank privatizációjában érdekeltek lettek volna. Mi indokolta ezt a titkosságot? Erre Békesi László hozzászólásából sem kaptunk választ.

A következő megállapítás, amit föl lehet hozni, hogy a pénzügyminiszter aki akkor Békesi László volt az Országgyűléstől vont el jogköröket ezzel a kormányhatározattal. Ugye, ez a megállapodás az 1995-ben befolyó privatizációs bevételre vállalt kötelezettséget, és annak felhasználásáról döntött. A hatályos törvényi jogszabályok alapján ez kizárólag az Országgyűlés hatásköre lett volna. Ebből a szempontból tehát a pénzügyminiszter és maga a megállapodás is törvénysértő volt.

(12.00)

Harmadsorban szeretnék arra emlékeztetni, hogy a bizottság megállapításai között a 2/1. pont megállapítás arra utal, hogy ez a döntés előkészítését tekintve, átgondoltságát tekintve, szakszerűségét és szabályszerűségét tekintve teljes mértékben kivitelezhetetlen volt. Ha pedig ilyen súlyos megállapítások szerepelnek a bizottság jelentésében, akkor tegyük fel a kérdést, tisztelt Ház, hogy vajon a Pénzügyminisztérium szakmai vezetése volt-e olyan helyzetben, hogy egy ilyen megállapodást meg tudott volna-e kötni.

Én tehát úgy ítélem meg, tisztelt Ház, hogy a kormány volt az, amely nem bizalmat, hanem bizalmatlanságot keltett életre és nagymértékben rombolta a magyar pénzintézeti rendszer iránti bizalmat a lakosság körében. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)