Gellért Kis Gábor (MSZP)
GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Miután az államtitkár asszony elég részletesen kifejtette azokat az indokokat, amelyek alapján ő is szükségesnek tartotta a vitát lefolytatni, és szükségesnek tartja, hogy a Ház ezt a javaslatot elfogadja, ezek után nagyon nehéz lesz újat mondani. Hiszen a bizottságban akkor, amikor az általános vitára való alkalmasságról vitatkoztunk, voltaképpen elhangzottak ugyanazok a kérdések és válaszok is, amelyekről az államtitkár asszony beszélt. Azonban az eddigiekhez két dolgot engedjenek meg hozzátenni. Az egyik az ami az eddigiekből is kiderült, csak egy kicsit határozottabban fogalmazom meg , hogy a családnak, a társadalom alapegységének a különneműek együttélésével, házasságával megalapozott családnak nem lesz, nem lehet versenytársa e törvény alapján az azonos neműek élettársi kapcsolata. Nem lehet versenytársa a szociális gazdálkodásban, a lakásgazdálkodásban és egyebütt. Nem akarok kitérni arra, amit az államtitkár asszony már nagyon meggyőzően elmondott, tehát hogy az örökbefogadás, a mesterséges megtermékenyítés révén nem tud olyan családdá bővülni az azonos neműek élettársi kapcsolata, amely a családmodellnek megfelelne.
Egy másik dolog, amiről meg kell emlékeznem, itt e parlament falai között az előzetes, különböző napirend előtti vitákban hangzott el, utalván erre a törvénymódosításra. Az, hogy ebben a Házban az azonos neműek élettársi kapcsolatával kapcsolatosan "buzizásról" és egyebekről szól valaki, az nem egyszerűen ízléstelen, hanem arról van szó, hogy egy olyan ókonzervatív felfogás látszik itt helyet követelni magának, amely a Magyar Országgyűlés tekintélyét méltán rombolja. Tessék arra gondolni, hogy ez a törvénymódosítás körülbelül megfelel azoknak a normáknak, amelyek Nyugat-Európában kialakultak, amelyek szerint az azonos neműek élettársi kapcsolatát a nyugat-európai demokráciákban legalizálták. Mert lehet ugyan tudomást nem venni arról, hogy ilyen jelenségekkel együtt élünk, de ettől ez még létezik, és a törvényhozásnak éppen az a dolga, hogy életszerűséggel próbálja megtölteni a jogalkotást. Ez túl azon, hogy alkotmánybírósági határozat is kötelezi erre az Országgyűlést a valós tényekből következik, és ezért javasolja az emberi jogi bizottság azt, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg és fogadja el a javaslatot.
Köszönöm.