Gellért Kis Gábor (MSZP)
GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen. A bevezetőben mindjárt hadd reagáljak Gáspár Miklós iménti megnyilatkozására. Az angol és az amerikai jog egészen másképp fogja fel ezeket a dolgokat, mint a kontinentális. Ha az angol és az amerikai jogszokást tekintjük, az semmiben nem különbözik mondjuk a skandinávétól, mert ott már egyébként teljesen törvényesen a homoszexuális párkapcsolatokból adódó jogkövetkezményeket beépítették a jogrendszerbe.Tehát ha már nem elégséges az, hogy az Európai Unió itt szerepelt hivatkozott rá az államtitkár asszony is , amely felszólította az oda kívánkozó tagországokat arra, hogy rendezzék ezeket a viszonyokat, akkor hadd hivatkozzam arra, hogy igen, a már felsorolt dán, holland és svéd törvényhozási gyakorlaton túl van még példa: ez pedig az angolszász.
Miután most Sepsey Tamás történelemóráról beszélt, és ő is azt mondta, hogy az ókori nagy filozófusok a dekadens időszakba estek, akkor még csak annyival korrigálnám magamat, hogy ezt követően teljesedett ki az athéni demokrácia, még néhány száz évig létezett a görög, az ógörög társadalom, fejlődött, nem is akárhogyan és tudományos produkciókat is felmutatott. Természetesen ezzel nem szeretném azt állítani, hogy azért bukott volna meg a görög arisztokrácia illetve ilyet nem is lehet állítani , mert a legnevesebb gondolkodók vagy közülük jó néhányan történetesen homoszexuálisok voltak, miképpen Platón vagy Szókratész sem azért nevezetes figurája az európai gondolkodástörténetnek, filozófiatörténetnek, mert mind a ketten a saját nemükhöz vonzódtak volna, hanem azért, mert teljesítmény volt mögöttük. Ennyit a történelemről.
Végül Sepsey Tamáshoz: az az okfejtés, amelyet nem az imént, hanem a felszólalásában elmondott, engem arra indított, hogy végiggondoljam: vajon hogyan is van ez a dolog. Ha igaz volna, amit ő mondott, tehát hogy a család a minta amiben teljesen igaza van , ezt azonban jogilag nehéz követelménynek megszabni bárki számára is. Ez kinek-kinek személyes feladata, a társadalom feladata általában is. Tehát ez a minta... (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmeztet a felszólalási idő leteltére.).., igen, lejárt az időm. Egy mondatot még kaphatok, elnök asszony? (Az elnök bólint.) Köszönöm szépen.
A maradék időm egész egyszerűen csak arra alkalmas, hogy elmondjam: az az okfejtés, amit Sepsey Tamás itt hosszan ecsetelt, akkor volna igazán megalapozott, ha a házasság intézménye kötelező volna. Erről azonban én még nem tudok. Ha nem kötelező a házasság intézménye és az élettársi kapcsolat létező valóság, akkor ezzel számolnia kell a törvényhozásnak, tekintet nélkül arra és ez nemcsak az Alkotmánybíróság határozatából következik, hanem az életből magából , hogy ezeket a viszonyokat szabályozni kell, szükséges.
Köszönöm. (Szórványos taps.)