Lányi Zsolt (FKGP)

1996. április 15.

LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Hölgy! Nem akartam hozzászólni ehhez a vitához, azonban két percben szeretnék egy-két dolgot elmondani. Egy törvénynek mindig van valami célja. Mit akar a törvény elérni? A törvény azt szeretné elérni, hogy a honvédség és kimondottan csak a honvédségről kívánok szólni pár szót gyakorlatilag szervezettebb, jobb legyen, és a haza megvédését, tehát a védelmi képességet növelje. Kérdezem, vajon ez a törvény és különösen ennek az illetménytáblázatnak a távoli jövőben történő bevezetése elősegíti-e ezt a feltételt. A törvény vajon ezt akarja-e elérni, vagy esetleg más hátsó gondolatai vannak? Tudniillik az elmúlt két-három-négy hónapban ezernél több tiszt hagyta el a pályát, olyan jól képzett tisztek, akik a kiképzéshez értettek, akik a védelmi képességet javítanák.

A honvédség állománya a tiszti állomány, a hivatásosok nagyon várják azt, hogy a törvény megszülessen, azonban hatalmas csalódás, hatalmas kiábrándultság és hatalmas undor fogja el akkor, amikor a követelményrendszerben próbálnak kemény követeléseket támasztani ebben a törvényben, ugyanakkor a távolba helyezik az illetménytáblázatot, holott a csapattisztek megélhetése ismert: a csapattisztek igen nagy, igen jelentős része a létminimum alatt él. 1000-1500 tiszt hagyja el a pályát, végső elkeseredésükben aláírást gyűjtenek; ezek mind demoralizálják a hadsereget, demoralizálják a védelmi képességet, amely egyáltalán nem célja mert nem lehet célja semmilyen országnak, semmilyen hatalomnak.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)