Torgyán József (FKGP)

1996. április 15.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt a Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi tevékenységét és a versenytörvény alkalmazása során eddig szerzett tapasztalatokat felölelő jelentést alapvetően politikai elemzésnek tekinti amit a jelentés hibájául ró fel, ahelyett, hogy a jelentés a gazdasági elemzéssel foglalkozott volna. Ennek tudja be, hogy valamiféle diadaljelentés ez az okirat, ami egyébként rengeteg hiányosságot is felvonultat.Hogy mennyire hiányzik az elemzés ebből a jelentésből, és hogy mennyire rossz eredményre vezet az a tény, hogy politikai megközelítésekkel próbál a kérdésekre választ adni, bizonyítja az a tény is, hogy megállapítja: a versenyviszonyokat formálisan 1995-ben is elősegítette az állami, politikai vezetés, amely a piaci viszonyok kialakításában jelentős szerepet játszott.

Ugyanakkor a Független Kisgazdapárt tapasztalatai arra utalnak, hogy a kormány rendkívül erőtlen magatartást tanúsított e tárgykörben, a piaci viszonyok kiépítésében.

A Versenyhivatal hangsúlyozta saját munkája elismerésének alátámasztására , hogy az OECD teljesen elégedett volt a Versenyhivatallal, illetőleg az itt elemzett munkával.

Én számos alkalommal rámutattam már arra, hogy nagyon helytelen a magyarországi viszonyok olyan megközelítése, amikor külföldi elismerésekre alapozunk. Mindenekelőtt talán mégiscsak a magyar társadalom elégedettségét kellene kivívni, mert nem tudhatjuk, hogy az OECD elégedettségének nem áll-e az a hátterében, hogy tulajdonképpen nem még rosszabb-e a helyzet annál, mint amit ténylegesen regisztrálni kell.

(13.00)

A jelentésnek ezeket az általános jellemzőit elhagyva, a részletek felé közeledve legyen szabad hangsúlyoznom, hogy a jelentés elhallgatja, hogy a magyar gazdaság még nem piacgazdaság, ez egy rendkívül lényeges hiányossága a jelentésnek, s ugyancsak nem szól arról, hogy Magyarországon a lényegét tekintve a piacépítés megállt. Nem szól arról, hogy nincs belső piac, rendkívül lényegesnek tartja a Független Kisgazdapárt, hiszen a piaci viszonyok kiépítése belső piac léte nélkül elképzelhetetlen; nem szól a jelentés arról, hogy rengeteg a monopolhelyzet; nem szól arról, hogy általában nincs elégséges verseny.

Hadd emeljem ki a Független Kisgazdapárt képviseletében, hogy a gazdasági kapcsolatokban rendszerint az erőfölényt érvényesítik, mégis ennek a megállapítása hiányzik ebből a jelentésből. Arról sem szól, hogy hemzseg a szabályozás a felesleges szabályoktól, s ugyanakkor fontos ügyek egyáltalán nincsenek szabályozva. Pedig nem kell bizonygatnom, hogy ez is a verseny ellen ható tényező.

A fogyasztók megkárosításának alig van korlátja, akadálya az elmúlt időszakok tapasztalataiból kiindulva, és amikor majd rámutatok arra, hogy ténylegesen milyen konkrét ügyekben járt el a Versenyhivatal, akkor ezek adatszerűségei még inkább alátámasztják ezt a megállapítást, ez pedig egy igen negatív tapasztalat. A fogyasztók megtévesztése rendkívül gyakori a magyar viszonyok között.

Végül a jelentés hibájául rovom fel azt is, hogy az sem derül ki ebből a jelentésből, hogy a Magyarországon működő külföldieknek milyen negatív tapasztalataik vannak. Én úgy gondolom, hogy egy kritikusabb alaphangvételű jelentés sokkal inkább használt volna a piaci viszonyok kialakításának, mint egy ilyen diadaljelentés.

Rendkívül meglepőnek tartjuk, hogy a Versenyhivatal a feketegazdasággal deklaráltan nem akar foglalkozni. Arra hivatkozik, hogy a versenytörvény a legális gazdaság törvénye, tehát ennek következtében úgy gondolja, hogy nem feladata az illegitim gazdasággal foglalkozni. A mi megítélésünk szerint a Versenyhivatal elfeledkezett arról, hogy a legtisztességtelenebb verseny éppen a feketegazdaság oldaláról fenyeget, tehát a feketegazdaság elleni küzdelmet a jelentés keretei közé is be kellett volna iktatni.

Nem helyes a jelentésnek az a hivatkozása sem, hogy anonim szereplők ellen ne lehetne fellépni.

A Kisgazdapárt kiemeli, hogy lépéseket kellett volna tennie a Versenyhivatalnak a nevesítés irányába, természetesen ezt meg kellett volna előznie egy megfelelő piaci elemzésnek. Hogy a kívülállók is értsék, miről van szó, hadd hivatkozzam gyakorlati példaként arra, ha így járt volna el a Versenyhivatal, ha ez történt volna, akkor nem folyhatott volna olyan hosszú ideig Magyarországon a paprikahamisítási ügy, és rengeteg kárt el lehetett volna kerülni csupán ezzel az egyetlenegy konkrét piaci fellépéssel. Tehát a Versenyhivatal helyes vagy helytelen eljárásának messzemenő gazdasági kihatásai lehetnek, mint ahogy a paprikahamisítási ügy is igazolja. A jelentés a piacgazdasági átalakulás jelentős állomásának tartja az energiaszektor privatizálásának kezdetét és a távközlés állami tulajdonú hányadának eladását. Legyen szabad megemlítenem, hogy mi ezt ugyanakkor nemzeti tragédiának éljük meg és ítéljük meg. Úgy gondoljuk, hogy az energiaszektor privatizálása kifejezetten káros a nemzetgazdaság számára, és úgy gondoljuk, hogy a jelentés ilyen állásfoglalása kifejezetten politikai jellegű állásfoglalás, a mi számunkra elfogadhatatlan. De hadd legyen szabad jeleznem, úgy gondolom, hogy a társadalom számára is elfogadhatatlan, ahogy mi ismerjük az energiaszektorral és a távközléssel kapcsolatos privatizációs ügyek kapcsán a közvéleményt.

Kár, hogy a Versenyhivatal nem tudja, hogy semmivel sem jobb a magánmonopólium, mint az állami monopólium. A monopólium az mindenféleképpen káros, ha állami, ha magánmonopólium, tehát mindenfajta monopólium ellen küzdeni kell.

Hadd hivatkozzam ebben a körben a Matávra, amely olyan üzletszabályzatot tarthat érvényben, amely egyfajta diktatúraként fogható fel a fogyasztókkal való kapcsolatrendszerében.

Hasonlóképpen téves a jelentés megállapítása, amely hatékonyabbnak tartja általában a magáncéget az állami vállalatnál. Sajnálatos módon ez a megállapítás ma még Magyarországon nem egy esetben megkérdőjelezhető, hiszen a rossz privatizáció miatt, a nyilvánosság gyakori kizárása miatt ez a megállapítás Magyarországon nem minden esetben igaz.

A jelentés reméli, hogy a deregulációs törekvések és a reguláció szakmai fejlődése kedvező hatásokkal fog járni. Senki nem vitatja ennek az általános megállapításnak az elvi helyességét, de azt kell észrevételeznünk, hogy Magyarországon ilyen jellegű kormányzati tevékenység jelenleg nem folyik, és amint éppen rámutattam az előbb a beterjesztett törvényjavaslat kapcsán, deregulációra hivatkozni önmagában nem elégséges, mert ha a törvényjavaslat maga hatszoros terjedelmű a korábbinál, akkor hiába beszélünk deregulációról, a valóságban a szabályok ömlesztett formában való megjelenése történik.

A versenyfelügyeleti eljárások a Versenyhivatal jó munkáját akarják kimutatni. Ehelyett a Független Kisgazdapárt úgy ítéli meg, hogy ez inkább az eredménytelenség listája. Kevés esetről és eljárásról tudósítanak. Így például 1995-ben összesen hét írd és mondd: összesen hét esetben vizsgálták a kartellszabályok megsértését. Ha ehhez figyelembe veszik azt az adatot is, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy mindösszesen ennyi bejelentés érkezett a Versenyhivatalhoz, akkor rögtön megkérdőjeleződik, hogy mire való az ilyen Versenyhivatal, amely csak konkrét bejelentésekkel foglalkozik. Szerintünk rengeteg kartellprobléma van, és ezért a Versenyhivatalnak saját kezdeményezésre is lépnie kellene ezekben az ügyekben.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyalásánál kimarad a lánckereskedelemnek a vizsgálata. Itt nemcsak arról van szó, hogy a Független Kisgazdapárt egész politikai megítéléséhez hozzátartozik, hogy nagyon élesen fellép a lánckereskedelem ellen, és úgy gondolja, hogy különösen a mezőgazdasági termelők vonatkozásában nemzeti tragédiaként jelentkezik a lánckereskedők elképesztő köre.

(13.10)

De ugyanez ilyen negatívumot jelent az árfelhajtó hatásában, tehát a városi lakosságot is végtelenül kedvezőtlenül érinti. Egyértelmű, hogy ezt a tényt vizsgálni kellett volna a jelentésben. Az, hogy a lánckereskedelem vizsgálatáról egy sort sem találunk a jelentésben, számunkra elfogadhatatlanná teszi azt.

A jelentés a helyi szolgáltatások, közszolgáltatások piacát nem tartja jónak. Ezzel mi teljes mértékben egyet is értünk. Kevésnek tartjuk azonban a hivatkozást csak a szemétszállításra és a temetési szolgáltatások elégtelenségére. Úgy gondoljuk, hogy nem elég itt megfogalmazni, hogy jó lenne korrigálni a torzulásokat, hanem konkrét, jelentősebb egyéb példákat is fel kellett volna hozni. Így például szerintünk ilyen jellemző hivatkozási alap lehetett volna a jelentésben a BKV rossz munkája, a díjbeszedő vállalat elképesztően rossz tevékenysége. Ezek mind kimaradtak a jelentésből.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdéskörében mindösszesen nyolc elmarasztaló döntést hozott a Versenyhivatal, ami szerintem önmagában bizonyítéka saját maga rossz munkájának. De legyen szabad kitérnem arra, hogy itt is mennyire elégtelen ez a munka, hiszen elmarasztalta az OTP-t a Start-hitel odaítélésénél tapasztalható negatívumokra való hivatkozással ami egy jó megállapítás, félreértés ne essék , de rendkívül negatívnak ítéljük meg, hogy nem történtek további hivatkozások például az aktualitásánál fogva is, mert hiszen úgy tudom, a mai napon kezdődik az Agrobank vezetőinek, tulajdonosainak a büntetőpere. Bizony lehetett volna itt hivatkozni az Agrobankra mint egy negatív tapasztalatra, amely egész hálózatot épített ki az Egzisztencia-hitellel való üzletelésre, a hitelezésért cserébe vagyonrész megszerzésére. Én nem kívánok ebben a kérdésben állást foglalni, hogy ez mennyiben igaz, mennyiben nem, de a tényszerűségek azok rendkívül makacs dolgok, ezekre lehetett volna a jelentésben hivatkozni. Ha nem hivatkoztak, az borzasztó hibája ennek a jelentésnek.

A szervezeti egyesüléseket mindössze huszonnégy esetben vizsgálták; ugyanis itt is rögtön jelezhetném ennyi kérelem érkezett a Versenyhivatalhoz. Kérem, így nem működhet egy komoly apparátus, amelyik csak azokban a kérdésekben jár el, ahol konkrét kérelem érkezett! Miféle piaci viszonyok ezek, miféle ellenőrzése a piaci körülményeknek, ha a Versenyhivatal csak arról tud, amit vele közölnek? Mi van azokban az esetekben, amikor nem kértek engedélyt, és úgy hajtottak végre szervezeti egyesülést? Egyáltalán nem foglalkozik vele a jelentés!

A Versenyhivatal elégedett jelentése után különösképpen nem világos, hogy miért kell új versenytörvényt hozni. Ha ugyanis valóban olyan jó lenne minden, ahogy a jelentés ezt felsorolja, akkor teljesen szükségtelen egy jól működő konstrukciót szétrombolni és helyette egy új versenytörvényt hozni.

Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja az: ha a Versenyhivatalnak az az álláspontja, hogy minden jó és minden rendben van, ahogy azt a jelentésében is előterjesztette, akkor nem kell új versenytörvény. Ha viszont nem igaz ez a jelentés, s rengeteg gond és rengeteg baj van, akkor kérdezzük: miért nem szerepel ez a jelentésben? Miután nem szerepelnek ezek az adatok, a Független Kisgazdapárt ekként ezt a jelentést elfogadni nem tudja.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)